Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. november 6.
Új magyar nyelvű "független polgári hetilap" jelent meg, a Szilágysági Vidéki Napló /Zilah/, a zilahi Sinfocont Alapítvány kiadásában. Dénes Endre felelős kiadó szerint a a 2500 példányban kiadott, A3-as formátumú, 16 oldalas újságot hetente kétszer, kedden és csütörtökön vásárolhatja meg az olvasóközönség. /Szilágysági Vidéki Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
2000. november 7.
"Két magánszemély óvása alapján a Maros Megyei Törvényszék úgy döntött, hogy kettős, román-magyar állampolgársága miatt Kincses Előd nem lehet parlamenti képviselőjelölt. Kincses fellebbezett a határozat ellen. A marosvásárhelyi Táblabíróság megerősítette az első fokú döntést, tehát Kincses, habár lemondott magyar állampolgárságáról, nem lehet jelölt. Kincses Előd azzal érvelt, hogy törvényesen járt el, hiszen a magyar jog előírása szerint Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz küldte el lemondó levelét, s visszajelzést kapott arról, hogy az megérkezett a címzetthez. Az ügyésznő úgy vélte: a magyar állampolgárság megvonása hosszabb folyamat, "nem ilyen egyszerű". Kincses Előd az ítélethirdetésig szerette volna megkapni a magyar hatóságtól azt a hivatalos igazolást, miszerint már nem magyar állampolgár, de az nem érkezett meg időben. Kincses Előd kijelentette: "A nemzetközi emberjogi bírósághoz fordulok, mert a Emberi Jogok Egyetemes Chartája szerint jogom lenne arra, hogy jelölt legyek". A táblabíróság azt is kihirdette, hogy helyt ad az RMDSZ óvásának, mivel a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt több megyében ugyanazokat a neveket tartalmazó listákat adta le, ami ellentmond a választási törvénynek. (Máthé Éva): Kincses Előd nem lehet képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"
2000. november 7.
Christian Mititelu, a British Broadcasting Corporation (BBC) román adásának főszerkesztője sajtóértekezletén elmondta: a romániai anyagok hatvan százalékát a bukaresti BBC-irodában szerkesztik, itt tizenhárom újságíró dolgozik. Hozzátette: a helyi adóknak köszönhetően, a BBC híradóit hetven város lakói hallhatják. Ion Iliescu, az RTDP államfő-jelöltje több ízben bírálta a BBC román adását, amiért - szerinte - nem objektív módon tükrözi személyét. Mitetelu leszögezet: Iliescunak azok az újságírók tetszenek, akik nem tesznek fel kényelmetlen kérdéseket. Az RTDP elnöke legkevésbé a múltja felől érdeklődő újságírókat kedveli. /Kiss Olivér: Iliescu nem szereti, ha múltjáról kérdezik - véli Christian Mititelu, a BBC román adásának főszerkesztője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2000. november 7.
"A képviselőház nov. 7-én megvitatja az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről készült egyeztető bizottsági jelentést. Székely Ervin képviselő hangsúlyozta: az ingatlantörvény nem felel meg az RMDSZ elvárásainak, de egyik napról a másikra nem lehet jobb törvényt elfogadni. A semminél ez is több, hiszen a jogszabály értelmében a volt tulajdonosoknak körülbelül 80-90 százaléka kapná vissza ingatlanát, illetve részesülne kárpótlásban. Az RMDSZ képviselőházi frakciója a törvény "mellett" fog szavazni, Székely szerint a tartózkodás egyenlő az "ellene" szavazással. Az RMDSZ a szenátusban a szavazáskor tartózkodott. Kelemen Attila RMDSZ-frakcióvezető szerint ez nem ellentmondás, hanem törvényhozási technika. /Napirenden az ingatlantörvény a képviselőházban. Az RMDSZ megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2000. november 7.
"Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetője kilátásba helyezte, hogy államfővé választása esetén elnöki kegyelemben részesítheti Miron Cozma bányászvezért, a Bukarest elleni bányászjárások jelenleg börtönben lévő vezetőjét. Miron Cozmát a román Legfelső Bíróság 1999 februárjában jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélte az 1991 szeptemberében történt bukaresti bányászjárásban játszott szerepe miatt. A Bukarest elleni bányászjárások Ion Iliescu első 1990 és 1992 közötti elnöksége alatt váltak hírhedt gyakorlattá. A sajtó szerint maga Iliescu volt az, aki 1990-ben a fővárosba hívta a Zsil-völgyi bányászokat, hogy velük veresse szét a kommunista visszarendeződés ellen tüntető diákokat, majd 1991-ben az újabb bányászjárásokat használta fel arra, hogy megszabaduljon a vele szembeforduló akkori miniszterelnöktől, Petre Romantól. Iliescu hangsúlyozta, hogy valamennyi bányászjárást a jelenleg hatalmon lévő erők provokálták, mivel ezek az erők "táplálják az erőszakot Romániában". A bányászok nem bűnösök a történtekért, ellenkezőleg, érdemüknek tudható, hogy szolidaritást vállaltak és támogatták a demokrácia megteremtését Romániában - szögezte le Ion Iliescu. /Ha nyer az elnökválasztásokon. Iliescu kegyelemben részesíti Miron Cozmát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2000. november 7.
Nov. 6-án Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának elnöke sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen a választási kampányról, majd bemutatta a sajtónak a Mérlegen 1996-2000 című kiadványt, amely a szövetség koalíciós működéséről, a kormányzásban eltöltött négyéves időszak eredményeiről számolt be. Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az RMDSZ eddig megtette, amit meg kellett tennie annak érdekében, hogy erős és megfelelő parlamenti csoportot hozzon létre. A kisebbségeket megillető jogok megszerzéséért az RMDSZ továbbra is következetesen küzd - akár kormányon, akár ellenzékben, szögezte le Markó Béla. /Bemutatták a Mérlegen 1996-2000 kiadványt. Markó Béla és Takács Csaba sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2000. november 7.
A Szatmár Megyei RMDSZ óvást nyújtott be a törvényszéken a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt szabálytalan választási benevezése ellen. Az RMDSZ megyei vezetősége azzal indokolja lépését, hogy a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt - ellentétben a választási törvény előírásával, amely szerint egy párt egy jelöltet csak egy megyében nevezhet be -, ők ugyanazt a listát hat megyében tették le. A Szatmár Megyei Törvényszék nov. 6-án helyt adott az RMDSZ óvásának. A nevezést eddig elutasította Kolozs, Maros, Kovászna megye is, ahol ugyanaz a lista jelent meg a Szabad Demokrata Párt részéről. /A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt kizárja magát a választásokból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: Vannak árnyalatbeli eltérések, de a valóság az, hogy tíz éve tovább tart a kisebbségellenes román politika. 1996-ig az RMDSZ ellenállóképessége friss volt, az utóbbi négy évben viszont nagymértékben leszerelték az RMDSZ, ezzel együtt a romániai magyarság ellenállóképességét. A püspök szerint amennyiben az RMDSZ idejében kilépett volna a kormányból, akkor hitelesen elhatárolhatta volna magát a kormányzat kudarcától. Így azonban végig asszisztált, és nagyon rossz pontokat szerzett a magyarságnak. - Úgy tűnik, hogy az RMDSZ országos vezetősége kész volna belépni akár egy TDRP-s kormányba is. Szerinte ez elfogadhatatlan, a konstruktív ellenzékiségben kellene szerepet vállalni. - Közelebb áll az RMDSZ a civil szférához, mint a pártpolitikai élethez. /Fodor István: "Egy kisebbség egyetlen politikai tőkéje: a becsület" Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./"
2000. november 7.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ mint érdekvédelmi és közképviseleti szervezet, az RMDSZ szövetségeseként a kilencvenes évek elején fontos szerepet töltött be az erdélyi magyar közéletben. Nagy Pál harmadik éve a MISZSZ elnöke. Kifejtette, hogy erre a szervezetre is rányomta bélyegét a közömbösség, a letargia, a kiábrándultság. Szükség van egy erős országos magyar ifjúsági szövetségre. Sokkal többet szeretett volna megvalósítani, mint amit eddig sikerült. A fásultság nemcsak a MISZSZ-re volt jellemző, hanem az egész erdélyi magyar társadalomra. A MISZSZ és az RMDSZ között nincs különösebb konfliktus, sem különösebb egyetértés. Szerinte változás lenne, ha az RMDSZ észrevenné, hogy a sokat hangoztatott egységébe az ifjúság is beletartozik. - A MISZSZ-ből kiváltak azok, akik tényleg a politikára helyezték a hangsúlyt, nem pedig a közösségépítésre, az ifjúsági szervezetek tevékenységére. Ők alakították meg a Reform Tömörülést, s megpróbáltak az RMDSZ-en belül több-kevesebb sikerrel küzdeni. /Papp Gy. Attila: MISZSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. Akkor elnöknek dr. Kerekes Jenő ny. egyetemi tanárt választották. Azóta eltelt tíz mozgalmas év, az elnök túllépett a nyolcvanadik évén. Az RMKT új elnöke, Somai József nyilatkozott elképzeléseiről. Elnöksége valójában folytonosságot jelent, hiszen öt éve alelnöke volt az RMKT-nak, és a régi elnökkel tíz évig együttműködött. Van saját székház, vannak alkalmazottaik, és könyvtárosuk is. Előrelépés az 1998-tól Közgazdász Fórum címmel negyedévenként megjelenő szakmai közlönyük. Tudományos szakdolgozatok jelennek meg benne. Fontos szerepe van a képzésnek. A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány keretében, melyet az RMKT hozott létre, először huszonnégy közgazdászt képeztünk ki Budapesten két és fél év alatt, aztán harminchat gazdasági szakembert hat hét alatt Nagyváradon, majd folytatták Budapesten. /Csomafáy Ferenc: Beszélgetés Somai Józseffel, az RMKT új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 7.
A rendőrség közleményt adott ki a Bukaresti Dinamo egyik szurkolócsoportja által Székelyudvarhelyen elkövetett randalírozás következményeiről. Nyolc, 18-21 év közötti bukaresti személyt állítottak elő, akik ellen közerkölcs megsértése, közrend- és csendzavarás, testi sértés és lopás címen indítottak eljárást. Ugyanakkor mind a nyolc fiatalembert 200-200 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezték. /Előállították a randalírozókat. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 6-án Szamoskrassón felavatták az Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szamoskrassói egyházi iskola épületének visszaadása és annak az egyház és a magyarság céljaira történő felhasználása azt bizonyítja, hogy a romba dőlt épületeket újjá lehet azokat varázsolni. Sipos Miklós helyi lelkész, az egyházmegye esperese elmondta, nem ez a létesítmény volt az utóbbi tíz év egyetlen megvalósítása. Gyülekezeti termet építettek, javítást végeztek a templomon, emléktáblát állítottak a II. világháborúban elesett hősök emlékére, Bem-emléktáblát helyeztek el a Darvay-kastély falára, berendeztek egy Bem-emlékszobát. - Nem volt könnyű feladat visszaszerezni ezt az épületet, a törvényes visszaadása még várat magára. /Elek György: Felavatták a szamoskrassói Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 5-én emlékoszlopot lepleztek le Nagykárolyban, a református temetőben. A márványtalapzatú, több mint 3 méteres márványobeliszken ez áll bevésve: "A második világháború hősi halottainak emlékére állította a millennium évében a nagykárolyi belvárosi gyülekezet". Az ünnepségen Tolnai István helyi tiszteletes bejelentette: az obeliszkállítás után a következő lépés az új református templom felépítése. /(Nagy Ágnes): Emlékoszlop Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 5-én vetítéssel folytatódott a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat Kolozsváron. Este az Újvidéki Magyar Színház mutatta be Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 3-án, az idei Kolozsvári Zenei Ősz 2000 megnyitóján fellépett fel a marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara. /Morvay István: Kolozsvári Zenei Ősz 2000. A marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 4-én a külhoni magyar állampolgárság jogintézményéről és az igénylők névjegyzékének összeállításáról tartott tájékoztatót Marosvásárhelyen a Magyarok Világszövetségének két képviselője, Borbély Imre, a Kárpát-medence régiójának elnöke és András Imre, az elnökség tagja. Az előadók elmondták, hogy a kettős állampolgárság gondolata még 1994-ben megszületett, amikor Kolozsváron Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Pozsgay Imre és mások a határon túli magyarságnak az anyaországhoz fűződő viszonyát megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti egység megvalósításának egyetlen esélye a magyar állampolgárság kiterjesztése. Arra a kérdésre, hogy milyen jogosítvánnyal járna a külhoni állampolgárság, Borbély Imre elmondta: egy "legyengített erejű állampolgárság lenne", amely nem tenné lehetővé az anyaországban való letelepedést, viszont szabályozná a munkavállalás és az egészségügyi-szociális ellátás jogkörét. Ki jogosult a külhoni állampolgárságra? Aki magyarnak vallja magát, ismeri a nyelvet, valamely felmenője valaha magyar állampolgár volt, az utódállamok valamelyikében született vagy felmenői innen származnak. Az RMDSZ csúcsvezetése korábban határozottan visszautasította a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket, az Operatív Tanács szeptember 26-ai döntése értelmében kénytelen-kelletlen mégis felvállalta azt. /Sz. L.: A külhoni állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
" Egyre erőteljesebb mozdulatokkal kaszálnak a népszolgálatot végző erdélyi magyarok között a Has, Nemiség és Karrier bálványimádó prófétái - állapította meg Szabó Csaba. Hagyjuk a népszolgálatot, feledjük az Erdélyre annyira jellemző család- és egyházcentrikus gondolkodásmódot, ingyen semmit ne csináljunk... E térítők zöme Magyarországról érkezett. - 1997 volt az az év, amikor először hallottam az egyik erdélyi jövőépítő egyházi értelmiségi szájából azt, hogy már csak komoly nehézségek árán lehet ötven olyan erdélyi magyar értelmiségit találni, akikre a népszolgálat - azaz közösségi szervezés - terén számítani lehet. -1998-ban már nem volt ritka jelenség Erdélyben, ha valakit megmosolyogtak azért, ha egy szórványmagyar közösségért képes volt hét végéjét feláldozni. - A "bazmegirodalom" forradalmának kitörése után, 1998-ban jött például divatba az, hogy az anyanyelv már nem az erdélyi magyarok egyik legféltettebb kincse, hanem egy tantárgy - olyan mint a fizika. - S ha leomlik a schengeni fal, és megindul munkát keresni odaát az erdélyi magyar fiatalok áradata, a magyar államiság valódi ezeréves megtestesítője teljesen el fogja veszíteni azokat az értékeit, amelyek annyira megkülönböztették az évszázadok alatt az örökösen török foglalta, immár NATO-tag Magyarországtól: nyelvét, függetlenségét, józanságát - hazáját. /Szabó Csaba: Zsibongó erdélyi prófétabörze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2000. november 7.
125 évvel ezelőtt volt a Székely Nemzeti Múzeum első kiállítása, mely egybeesik a múzeum alapításában meghatározó szerepet játszó Cserey Jánosné Zathureczky Emília halálának évfordulójával. Ebből az alkalomból nov. 3-án emléktáblát helyeztek el a Székely Mikó Kollégium falán, ahol a Sepsiszentgyörgyre szállított muzeális anyag először otthonra lelt. Vetró András plakettje Zathureczky Emília képmását örökíti meg. A múzeum-kollégium építő kapcsolatáról Cserey Zoltán megbízott múzeumigazgató, illetve Szabó Judit muzeológus beszélt. Nov. 4-én a Székely Nemzeti Múzeumban tartották az emlékező ünnepséget. /Múzeumalapítókra emlékeznek. Múzeumalapítókra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 9-11. között rendezik meg a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó legújabb köteteinek bemutatóját. Bemutatják a következő könyveket: Csíki László Visszaút című esszégyűjteménye, Dávid Gyula Erdélyi irodalom - Világirodalom című tanulmánykötete, Kozma Mária Partomlás című regénye és Domokos Géza Igevár című, a Kriterion Kiadó történetét felelevenítő könyve, továbbá Daczó Árpád (P. Lukács O.M.F.) Csíksomlyó titka című vallásos néprajzi kötete. /A Pallas-Akadémia a marosvásárhelyi könyvvásáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 6-án Székelyudvarhelyen nyolc - szoba-konyhás, összkomfortos - tömbházlakást adtak át a Tomcsa Sándor Színház művészeinek. A polgármesteri hivatal ötlete és finanszírozása nyomán az úgynevezett nyugdíjasok tömbházának negyedik emeletére manzárdlakásokat építettek. Az átadáson jelen volt Szász Jenő polgármester is. /Komoróczy György: Lakásátadás színészeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 7.
A kolozsvári Unitárius Kollégium nov. 9-12. között első ízben rendezi meg a kollégiumi napokat. Popa Márta igazgató elmondta, hogy a hét éve újraindult a kollégium az általa képviselt lelkiséget mutatja be. A kollégiumi napok keretében tudományos dolgozatok bemutatását, kulturális és sportrendezvényeket, vetélkedőket terveznek. Nov. 9-én az emléktábla-avatás után nyílik Felházi Ágnes véndiák képkiállítása. Az iskolatörténeti kiállítást az Unitárius Kollégium évkönyvének bemutatása előzi meg. Nov. 11-én emlékzarándoklatra indulnak Dévára, Dávid Ferenc raboskodásának helyére. /Szabó Csaba: Hagyományt teremt az Unitárius Kollégium.Megrendezik az I. kollégiumi napokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 6-án ünnepélyesen átadták a református óvodát Szatmárnémetiben. Összesen 36 gyermek költözött át az Árva Bethlen Kata Református Óvoda épületébe. Az ingatlant ez év elején vásárolta az egyházközség, és felújítását saját erőből, illetve adományok segítségével végeztette el. A fenntartási és felújítási költségeket továbbra is az egyház fogja fedezni, a minisztérium mindössze a személyzet fizetését biztosítja. /Fodor István: A gyermekek beköltözhettek a szatmárnémeti református óvodába. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a környezetvédelmi civil szervezetek képviselői vesznek részt azon a tapasztalatcserén, amelyet a Polgár-Társ Alapítvány a Partnerség a környezetért program keretén belül rendez, a hollandiai Millieukontakt Oosteuropa Alapítvánnyal együtt. A háromnapos, nov. 5-én kezdődött összejövetelen az Egyesült Nemzetek Szervezetének , azzal a kezdeményezésével foglalkoznak leginkább, amely a helyhatóságok és a közösségek minél zökkenőmentesebb kapcsolatát szeretné megalapozni, az egészséges környezet kialakítása érdekében. /Együttműködés az egészséges környezetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 7.
A kolozsvári születésű, de négy évtizede Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész újabb kiállításának a Kőrösvidéki Múzeum adott otthont. Sokan megjelentek a megnyitón, ami jelzi: Jakobovits Miklós festőként, restaurátorként, oktatóként, művészeti íróként és közéleti emberként is egyike a legismertebb kortárs váradiaknak. A művész külföldi tárlatai után városában állította ki alkotásait. /Indig Ottó: Jakobovits Miklós egyéni kiállítása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
Sebestyén Péter /Erdőszentgyörgy/ római katolikus plébános elmondta, hogy két évvel ezelőtt templomépítésbe kezdtek. Az 1989-ben vízzel elárasztott Bözödújfalu lakosságának java része a közeli Erdőszentgyörgyön telepedett le. Ezzel megnőtt a katolikus hívek száma. Annak idején az állam ugyan ígéretet tett a bözödújfalusi templom és a plébánia újjáépítésére. 1998 végén - közel egy évtizeddel Bözödújfalu elárasztása után - megérkezett a beígért állami kárpótlás első tétele, kerek 200 millió lej. Először vissza akarta utasítani a megalázó alamizsnát, végül mégis átvették. A terv elkészült, megkezdték a templom építését, ehhez az osztrák katolikus püspöki kar segélyszervezete nyújtott támogatást. További segítségre van szükségük. Kerekes Károly képviselő a parlamentben felszólalt, sürgette az államot kötelessége teljesítésére. /Szentgyörgyi László: Hajlékot Istennek. Beszélgetés Sebestyén Péterrel, az erdőszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 7./
2000. november 7.
A múlt hét végén a Budavári Önkormányzat küldöttsége Székelyudvarhelyre látogatott és a magyar millennium jegyében zászlót adományozott a városnak, amelyet Szász Jenő polgármester vett át, majd a zászlót együtt a Szent Miklós plébániatemplomba vitték papi áldásra. /Komoróczy György: Még egy millenniumi zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 7.
Nemrég megjelent a két Homoród mentéről színvonalas természettudományi, régészeti, település- és társadalomtörténeti, nyelvészeti, folklorisztikai dolgozatokat tartalmazó A Homoród füzes partján /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötet. A mai erdélyi tudományosság elismert szaktekintélyei közölték a könyvben a Homoród vidékéhez kapcsolódó munkáikat. - Fontos lenne, hogy az itt élők megismerjék ezt a munkát. Ugyanis több, a vidéket bemutató kiadvány eddig felületesen készült, például elírták a falu- és patakneveket, vagy úgy mutatják be a Kishomoród mentét, hogy szót nem ejtenek pl. a homoródkarácsonyfalvi rovásírásos emlékről. - Van a kötetnek gyengéje, de ez a hazai társadalomtudomány gyengesége. Gyakorlatilag ugyanis nincs XX. századi társadalom-történetírás, csak elszórt kezdeményezések léteznek. /Sarány István: A Homoród füzes partján. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2000. november 7.
Megjelent Benedek Zoltán nagykárolyi író legújabb könyve Nagykároly kultúrtörténete /Euro Print Kiadó, Szatmárnémeti/ címmel. A 160 oldalas könyv borítólapját a tasnádi Vass Csaba grafikusművész tervezte. E kötet az Otthonom Szatmár megye című könyvsorozatban látott napvilágot. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 7.
"Az ingyenes Metro című lapban Herczeg György kifejtette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás majd rendet teremt, "s nem lehet majd milliárdokat szórni nem létező erdélyi egyetemre", mert a szerző szerint az ország vezetői csak 2002-ig látnak. "Mi meg itt leszünk, és várjuk, hogy Európában érezzük magunkat." /Herczeg György: Az uniós tagság rendet teremthet. = Metro (Budapest), nov. 7./ Ezek szerint a szerző az erdélyi magyar egyetem létesítését támogató kormánnyal nem érezheti magát Európában."
2000. november 8.
Az ellenzéki Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy választási győzelme esetén kormánykoalícióra lépjen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel - jelentette ki Ion Iliescu, a párt elnöke. Az RMDSZ egyik alapfeltételét, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását illetően Iliescu azt hangsúlyozta az MTI-nek: a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön is tanulhassanak. Véleménye szerint ez a jelenleg meglévő keretek között is lehetséges. Kijelentette: ha a romániai magyar fiatalok az oktatás minden szintjén csak magyarul tanulnak, nem fogják kellő mértékben ismerni a román nyelvet ahhoz, hogy sikerrel tudjanak munkába állni, beilleszkedjenek a társadalomba. "Ha valaki Magyarország számára akar tanulni, akkor jobb, ha azt Budapesten teszi" - szögezte le. Szerinte Románia akár leckét is adhatna Magyarországnak, mivel a magyarországi nemzeti kisebbségeknek a Romániában élő nemzeti kisebbségektől eltérően nem biztosítják a parlamenti képviselet lehetőségét, és a Magyarországon élő román nemzetiségűek távolról sem tanulhatnak olyan mértékben anyanyelvükön, mint a romániai magyarok. A Mediafax román hírügynökség kiemelte, hogy Iliescu nem támogatja "az oktatásban is megnyilvánuló szegregációt". Iliescu leszögezte, hogy a koalíciós tárgyalásokon alakulata nem fogja elfogadni, ha az esetleges partner saját programját akarja rájuk kényszeríteni. /Sz. Ö.: Iliescu az RMDSZ-RTDP koalícióról. Magyarul tanulni inkább csak Budapesten?! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Iliescu kijelentette: Arra is lehet megoldást találni, hogy a BBTE szenátusában a magyarok kisebbségben vannak. Elképzelése szerint ilyen megoldás lehetne az, hogy az egyetem szenátusa két egyenjogú, egy magyar és egy román kamarából állna. Az is megoldási lehetőséget kínálhatna, hogy az egyetem rektori tisztét, egymást felváltva, román és magyar nemzetiségű professzorok töltsék be. /Iliescu: Két egyenjogú - egy román és egy magyar - kamarát a BBTE szenátusában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./