Színvonalas a Diákabrak /Kolozsvár/, a Tinivár Kiadó ifjúsági folyóirata, mindegyik száma igényes, értékes, mint a legújabb száma (2000/6) is. /Szabó Csaba: Gondolatok az új Diákabrakról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

"Okt. 7-én Különbözőség a felsőoktatásban - Románia példája címmel rendezett szimpóziumot a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), melyen részt vett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Andrei Marga tanügyminiszter, Schöpflin György /London/, Roberto Toniatti, a olaszországi Trento Egyetem tanára, Jean-Michel Beillard, az Ottawai Egyetem rektor-helyettese, valamint a BBTE három oktatási vonaláért felelős rektor-helyettesek. Max van der Stoel elismerően méltatta a BBTE-n elért eredményeket, a BBTE Chartáját az egyetem fejlődési szándéka jelének nevezte. A közép- és kelet-európai társadalmak megújulásának átalakítása a többség-kisebbség kapcsolat új alapjaira kell helyezni - jelentette ki Andrei Marga. Marga az összeurópai oktatási rendszer fontos lépésének nevezte a BBTE chartájának elfogadását, amely "nem csupán a nemzetiségek nyelvein történő, minden szintű oktatás, hanem a különböző oktatási vonalaknak a döntési struktúrákban való részvételének is biztosítéka". Marga szerint 1993 óta a Babes-Bolyain nem jeleztek etnikai megkülönbözetés miatti feljelentést, és mindkét részről elkezdődött a történelem vállalásának a folyamata. - Attól, hogy többnyelvű oktatás zajlik, egyetemünk még nem feltétlenül multikulturális - mondotta Kása Zoltán, a magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettes, aki kifogásolta, hogy a BBTE újonnan elfogadott chartája nem alkalmazza a szubszidiaritás elvét, azaz a döntéseket nem azok hozzák, akik ezeknek a következményeit viselik. - A teológiai karokat kivéve, a döntés minden karon románok kezében van, a magyar tisztségviselőknek csupán reprezentatív szerepük van - jelentette ki Kása, aki szerint az EBESZ-főbiztos kikerülte a kérdés lényegét. A rektor-helyettes öt önálló magyar fakultás létrehozásában látta a megoldást, ami lehetővé tenné a jelenleg nem létező, magyar nyelvű zenei és mezőgazdasági oktatás beindítását is. Schöpflin György kifejtette, a kisebbségnek privilégiumokra van szüksége ahhoz, hogy áthághasson a hátrányos helyzetéből fakadó nehézségeken. - A multikulturális egyetem előnyei mellett eltörpülnek a kisebbségi egyetemmel szembeni hátrányok - vélte. Gabriel Andreescu annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az EBESZ legitimálja a kisebbségek jogait elnyomó hatalmat, és közbelépése hatástalan lesz. /Salamon Márton László: A BBTE chartáját méltatta Max van der Stoel. Kása Zoltán felületesnek, Gabriel Andreescu hatalomlegitimálónak minősítette az EBESZ tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Max van der Stoel EBESZ-főbiztos jelenlétében került sor a hét végén arra a szimpóziumra, amely Romániát hivatott követendő példaként állítani a világ elé. Az ürügy: a Babes-Bolyai chartájának elfogadása. Andrei Marga miniszter vezette az ülést. Kása prorektor állásfoglalása elütött a multikulturalitás eredményeit magasztaló felszólalók szónoklataitól, majd Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság elnöke kifejtette: "Ha az EBESZ-főbiztos közbelépésére van szükség, ez vészhelyzetet jelent; a közbelépés hasznos lehet, de olykor haszontalan is - lásd Koszovó - , vagy éppenséggel káros, amennyiben megváltoztatja a játék adatait, belép a ringbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy jelenléte legitimálja a hatalmat, amely immár hivatkozhat rá." A hallgatóság soraiból valaki megkérdezte Margától: létezik-e politikai akarat arra, hogy ott, ahol a magyar kisebbség aránya jelentős, a román iskolákban valamilyen formában sor kerüljön a magyar nyelv oktatására? A miniszter csak az általánosságok szintjén maradt: "Romániának fel kell újítania a nemzetiségek nyelvét beszélő románság hagyományát". Biztosított róla, nincs elvi vagy jogi akadálya ennek. Kötő József államtitkár megállapította: "Sajnos, intézményesített formában magyar nyelvű oktatás a román iskolákban nem létező fogalom, pedig valóban hasznos lenne abban az Erdélyben, ahol a román, magyar, német és más kultúrák hagyományosan egymást gazdagították. Ehhez azonban valós politikai nyitás szükséges." /Salamon Márton László: Interkulturalitás és multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

Markó Béla amerikai útjáról nyilatkozott. Négy napot töltöttek Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel együtt Amerikában, ahol sűrű program várt rájuk. A választások fontosnak tartották, hogy az amerikai illetékesek tudomására hozzák az elmúlt négy esztendővel kapcsolatos következtetéseiket, és a választások utáni helyzetre vonatkozó aggályaikat. Házigazdáik, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány vezetői segítségével majdnem harminc megbeszélésük volt. Mindenütt nagy rokonszenvvel fogadták őket. Markó tapasztalta, hogy megváltozott a vendéglátó politikusok hozzáállása. Néhány éve még megkérdezték, szükséges-e önálló magyar egyetem, most egyetértettek ezzel. Az RMDSZ 1996-os kormányba lépésével Amerikában az a tévhit kapott lábra, hogy ezzel megoldódott a magyar kérdés. Most elmondták, hogy Romániában a magyar kérdés továbbra sem megoldott, fontos célokat nem sikerült elérniük. Nem született meg az önálló állami magyar egyetem, a nyelvhasználatot még mindig nem szabályozza végleges törvény, a tulajdonjog tekintetében az egyébként jó föld- és erdővisszajuttatási törvény alkalmazása akadozik, az ingatlanok visszaadásával kapcsolatos törvény /amelyet a szenátus akkor szavazott meg, amikor ők már Amerikában voltak/, nem oldja meg egyrészt azon épületek helyzetét, melyekben közintézmények működnek, másrészt az egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Kérték az Amerikai Egyesült Államok képviselőit, hassanak oda, hogy a folyamat ne álljon le. Mindenütt biztosították őket: Amerika nem tudja azt elfogadni, hogy Romániában a magyar kérdés megoldása megtorpanjon. Mindezt az odalátogató román politikusoknak is elmondták. - A Nemzetközi Valutaalap képviselői szerint 1999-hez képest idén Románia előbbre lépett, gazdaságilag és pénzügyileg jobban áll. Az interjút készítő Gyarmath János főszerkesztő megjegyezte: budapesti politikai körök nehezményezik az RMDSZ által lényegében csak felkarolt aláírás-gyűjtést a külhoni állampolgársággal kapcsolatosan. Markó Béla válaszában megerősítette: helyesen döntött az RMDSZ az aláírásgyűjtésről. Ezek után a magyarországi felelős tényezőknek is őszintén ki kell mondaniuk, pontosan mit is akarnak, hogyan látják ezt a kérdést. Gyarmath szerint nyomásgyakorlásról lehet szó. - A jelöltállítási vitákról Markó leszögezte: nem fenyegetőzni kell, hogy független jelöltként indulnak, amennyiben a versenyből vesztesként kerülnek ki. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Mugur Isarescu miniszterelnök Milos Zeman cseh kormányfő meghívására látogatást tett Csehországban, okt. 9-én tárgyalt Zemannal. A kormányfők egyebek között véleményt cseréltek az Európai Unió és a NATO kibővítéséről is. Zeman biztosította a román miniszterelnököt, hogy Csehország támogatja Románia csatlakozási igényeit. Isarescu leszögezte: fontosnak tartja, hogy a kedvező jugoszláviai politikai változások mellett minél hamarabb felújuljon a dunai hajózás is, amelynek megszakítása súlyos gazdasági károkat okoz Bukarestnek. Isarescut fogadta Václav Havel cseh államfő is. /Isarescu és Zeman mihamarabb normalizálni akarja a viszonyt Jugoszláviával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Adrian Nastase, Iliescu pártjának második embere kijelentette: Adrian Paunescu ugyan ellentmondásos figura, de baloldali személyiség, és helye van a PDSR választási listáján. Az egykori kommunista Ceausescu-dalnok, a Szocialista Munkapárt korábbi alelnöke Dolj megyében kerül novemberben a szenátusi lista első helyére. Nastase érvelése: "Jobb velünk, mint ellenünk" - tájékoztatott az Evenimentul Zilei. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), okt. 10. - 441. sz./

Az erdélyi-magyarországi szellemi elit képviselői a hétvégén Sepsiszentgyörgyön a Magyar Művelődés Erdélyben 2000 címmel fejtették ki nézeteiket, feleletet keresve az integrálódási, globalizálódási folyamatok teremtette kihívásoknak. Történelmünk a jövőnk - fogalmazott Egyed Ákos akadémikus. A múltból táplálkozó, jövőbe tekintő figyelem megadta a kétnapos értekezés alaphangját. Hermann Gusztáv, Csetri Elek, Tamás Gáspár Miklós, Péntek János, Salat Levente, Horváth Andor, Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Lőrincz József, Bíró Béla, Molnár Gusztáv, Martos Gábor, Kelemen Hunor voltak az első nap előadói. Nehéz a problémakörök akár jelzésszintű felsorolása is: miért beszélnek erdélyi demokráciáról és nem a demokrácia Erdélyben problematikáról, a civilizációs zsákutcákról, a politikai elitek közötti kapcsolatrendszerről, a nyelvhasználat jogairól, az önálló intézményrendszer szükségességéről, mit nyújthat a regionális politika stb. A szervezést Egyed Péter támogatásával Jánó Mihály háromszéki művelődési főtanácsos vállalta. /Flóra Gábor: A közös töprengés hullámhosszán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

A külhoni magyar állampolgárság megadása körüli viták felvetették a kérdést, hogy Erdélyországban ki a magyar? Jelentkeztek a magyarság különböző intézményei - az egyház, RMDSZ, civil szerveződések stb. -, hogy ők készek papírt adni a jelentkezők magyar voltáról, ha az illető megfelel az általuk megfogalmazott kritériumoknak. Mások úgy vélik, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. A lap megkérdezett néhány honatyát, hogy mi erről a véleményük? - Ráduly Róbert, Hargita megyei képviselő: Az RMDSZ szavatolhatná a román állampolgárok esetében a tényt, hogy magyar származásúak. - Birtalan Ákos, Háromszék képviselője: - Jó lenne, ha az erre hivatott szakemberek - főleg jogászok - világosan meghatároznák, hogy mit jelent a külhoni állampolgárság. Megtörténhet - ha ennek eldöntését csak az egyénre bízzák -, hogy hirtelen nagyon sok "érdekmagyar" lesz. Valamilyen elbírálást be kell vezetni, s azt kellene a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a magyarságát az erdélyi magyar közösség tagjaként vállalja. Szükség lenne egy külön testületre, amely megjelenítené az erdélyi magyar közösség különböző rétegeit. Tokay György, Arad megyei képviselő: Németországnak a törvényhozása lehetővé tette, hogy a külhoni németség bizonyos kiemelt kedvezményekhez jusson, s ezen előnyökhöz a gyakorlatban a nemzetiség tagjai úgy juthattak, hogy egyházi, illetve a Német Demokrata Fórum által kiadott írásos dokumentumokkal bizonyították: jogosak erre. Tokay szerint nem lehet a magyarságból bárkit is kirekeszteni. Kerekes Károly, Maros megyei képviselő: - Az erdélyi magyar az, akinek gyökerei itt vannak és magyarnak vallja magát. "Szerintem az a magyar, aki vállalja ezt." Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő: Nemcsak az egykori magyar állampolgárság valamikori léte, valamint a magyar kultúrkörhöz való tartozás az alapja a magyarsághoz való tartozás bizonyításának, hanem az is, hogy az illető szülők magyar iskolába járatják-e a gyerekeiket. Varga Attila, Szatmár megyei képviselő: Előreláthatólag azok részesülhetnek a megadott jogokból, akik önmagukat magyarnak vallják, ismerik a nyelvet és különböző módon igazolhatják, hogy szervesen kötődnek a magyar kultúrához, szellemi értékekhez, mint például egy felekezethez való tartozás, az iskolai végzettség. Székely Ervin, Bihar megyei képviselő: Ha kizárólag az illető nyilatkozata dönti el, hogy ki a magyar, akkor ezzel túlságosan szélesre tárulna a kapu. /Magyar Balázs: Ki a magyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

A Temes megyei magyarság az idén is nagy számban vett részt az október 6-i aradi megemlékezésen. Szervezett formában az RMDSZ Temes megyei szervezete, a Temesvári Magyar Nőszövetség, az Ormós Zsigmond Társaság, a TEMISZ, a Bartók Béla Líceum IV-VII. osztályosai stb. vettek részt a 13 vértanú obeliszkjének megkoszorúzásán, de számos temesvárit, lugosi busszal, személyautóval zarándokolt Aradra. Évente kétszer, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél és az aradi vértanúk Vesztőhelyén emelt obeliszknél találkoznak az ünneplőbe öltözött temesi magyarok. Okt. 7-én megnyílt Temesváron V. Szabó Erzsébet Ótelekről elszármazott szegedi amatőr képzőművész tárlata. /(Pataki Zoltán): Közösségmegtartó zarándoklatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Békés megyét bemutató kiállítás nyílt a Temesváron, a Megyeháza előcsarnokában. A kiállítás célja a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretében továbbfejleszteni a két határ menti megye, Békés és Temes közötti kapcsolatokat, elsősorban a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén. Szükség van erre, annál is inkább, mert az eurorégiótag Csongrád és Temes, illetve Békés és Arad megyék között rendkívül szoros az együttműködés, számos testvérkapcsolat jött létre a települések között, de a nem közvetlenül szomszédos megyék között lazább az együttműködés. A kiállítást bemutatják Aradon, majd a többi romániai testvérmegyébe - Hargita, Kovászna és Ilfov - is. /Békés bemutatkozik a bánságiaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Az aranyosszéki település, Harasztos református templomának háromszáz éves évfordulójáról okt. 7-8-án rendezvénysorozattal emlékeztek meg. Először a helyi asszonykórus lépett fel, majd megnyílt a jelenleg Harasztoson élő Nagy Enikő, a falu szülötte tűzzománc munkáinak kiállítása. Ismertették a Harasztos /Médium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, mely hét neves szerző, Keszeg Vilmos néprajzkutató, Murádin Jenő művészettörténész, Murádin László nyelvész, Nagyi Márton lelkipásztor, Török Albert mérnök és Zsigmond Győző néprajzkutató tanulmányát, valamint Jókai Mór regényes elbeszélését tartalmazza. Ezután felavatták az első és második világháborúban elesett hősök emlékművét. /Németh Júlia: A templom és a művészet ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Kolumbán Gábor vezetésével hamarosan beindul Csíkszeredában az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezési irodája. Négyközpontúnak tervezik az új intézményt: a központ Kolozsváron lenne, mellette a Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Székelyföldön működő tagozatok képeznék az oktatási hálózatot. Az öt Csíkszeredában induló szak közül négy indítására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, egyre pedig a Regionális Képzési Központ nyújtott be szakindítási pályázatot. Ezeket a Sapientia kuratóriuma kedvezően bírálta el. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

"Egyed Péter kolozsvári költő, filozófus a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy jelenleg két víz között van a romániai magyar értelmiség. Ezt leginkább képzőművész kollégái példájával jellemezte: kiállítanak Budapesten és Bukarestben, Kolozsváron nem. Más értelmiségiek, főleg az írók, rengeteget vannak Magyarországon, Kolozsváron alig találkoznak. Ők Bukarestbe nem mennek. A következő években "az erdélyi magyar értelmiségieknek, de nem csak nekik, hanem a nagyobb közösségnek is el kell döntenie, hogy fenntartja-e saját erdélyiségét." Szerinte a gondolkodó értelmiségnek nagyon praktikus stratégiákat kell választania ahhoz, hogy a nagyon elvont eszméit meg tudja jeleníteni. Az "erdélyiséget mint egy sajátos értéket az elektronikus korszakban" kell megfogalmazni. Ez azt jelenti, "hogy én erdélyi magyar emberként mihez kapcsolódom a hálózati kultúrában, a könyvkultúrában és a művészetekben." Arra a kérdésre, hogy ebből kimarad-e a közösségi gondolkodás, Egyed Péter válasza: "Semmiféle közösségi gondolkodás nem képviselheti az egyénnek azt a döntését, hogy ő magát erdélyi emberként határozza-e meg. Rendkívül sok konfliktus van az erdélyi házasságokban, szűkebb közösségekben, baráti társaságokban éppen amiatt, hogy van, aki választja az erdélyiséget, és van, aki nem. Ilyen értelemben gondoltam azt, hogy ez végül is egy nagyon magányos döntés. De ezek a döntések összekapcsolódhatnak világos közösségi képviseletté." "Sokan vannak, akik felismerik magukat valamilyen, az erdélyi szimbolikát megjelenítő formában, és ezt tisztelni lehet." /Fekete Réka: Az erdélyiség vállalása egyéni döntés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./"

Egyelőre Zetelaka az 1/2000-es földtörvény legnagyobb vesztese Hargita megyében. A községbeliek által visszaigényelt erdőterület jelentős részét véderdőnek nyilvánította az Erdészeti Üzemtervező és Kutató Intézet (ICAS), ami annyit jelent, hogy ez továbbra is állami tulajdonban marad. A legjobb erdőkről van szó, Ivóban és Sikaszóban, ahol vadászatokat is rendeznek. Zetelaka közelében semmiféle rezerváció vagy védett terület nincs, ellenben ez a bizonyos védett rész a legjobb vadászterületnek számít. /Kovács Attila: Zetelakának szüksége van az erdőkre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

Temesvár és a Bánság legnagyobb római katolikus temploma felavatásakor országos ünnepség keretében a Millenniumi nevet kapta. A felszentelést végző Dessewffy Sándor püspök a templomot a Magyarok Nagyasszonya oltalma alá helyezte. Ezért a kezdetektől október 8. nemcsak templombúcsú, hanem a Máriás körmenet napja is. Idén is zsúfolásig megteltek a háromezer férőhelyes templom padsorai. A szentmise végén a hívek Máriás körmeneten vettek részt. /Égi nagy patrónánk ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Okt. 8-án Déván a Melite házban megnyílt Mátyás József dévai festőművész, grafikus tárlata. A kiállításon Schreiber István EMKE-elnök és Winkler Gyula, a napokban leköszönő alprefektus köszöntötte a művészt. /Gáspár-Barra Réka: Mátyás József-kiállítás a Melite házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A Magyar Televízió Magyar Ház szerkesztősége és a Magyar Újságírók Romániai Szervezete közösen rendezte meg a kisiratosi Máltai házban a Kárpát-régió magyar televíziósainak hagyományos évi munkatalálkozóját. Hat ország mintegy félszáz szerkesztő-riportere, operatőrje, gyártásvezetője és rendezője két napon át színvonalas szakmai megbeszélést folytatott, majd részt vett az aradi október 6-i megemlékezésen. /A Kárpát-régió magyar tévései Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A Millenniumi Dévai Magyar Napok istentisztelettel kezdődtek. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium diákjainak műsora követett. Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, a dévai RMDSZ elnöke hangsúlyozta az immár másodszor megrendezett Dévai Magyar Napok lényegét, feladatát: alkalmat teremteni arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal. /,,Az Isten őrizzen meg attól, hogy eladjam az én atyáimtól kapott örökséget" = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A szellem, a moldvai csángók magyarságtudatának a szelleme palackba van zárva, állapította meg Gazda József, és folyik a hazudozás, hogy: Ti nem vagytok magyarok! Ti románok vagytok! A vallásotok is román: "Romano catolic!" Folyik a népbutítás. A csángó fiatal számára csak egyetlen út vezet "kifele": a jászvásári teológia, ahol a tudatgyomlálás tökéletes módszereit dolgozták ki. És mégis: elkezdett a csángóság körében motoszkálni valami. Már vannak, akik kimondják: Akarják, hogy a gyermekeiknek legyen magyarórájuk! Azonban a nyelv mellé oda volna zárva abba a palackba a magyarságtudat is, ha kiengedik, feltámadhatna, felébredhetne ez a nép! Jó példa volt erre 1948-49, amikor a Magyar Népi Szövetség akciójára iskolák felállítását engedélyezték. Később ezt a folyamatot megállították. - Most pedig Klézséről, Pusztináról és Lészpedről hiába járták naponta az anyanyelv tanításának az akarói az egyetlen járható utat, "a járhatatlant". Megjelent az Európa Tanács küldötte, Joao Ary portugál politikus. Felvonult a falanszter, de Ary urat ezúttal nem lehetett megtéveszteni. Jelentésébe bele is foglalta: megfélemlítik a csángó lakosságot, történelmi kérdéssé akarják tenni az emberjogi kérdést, s nem tartják be a törvényességet. Ezután vegyes bizottságok szálltak ki a falvakba. Óriási volt a nyomás, még lerészegített botozók-hangoskodók is megjelentek Klézsén. A fenyegetettség állapotában levő szülők többsége nem merte vállalni a magyarórák igényét. Csupán Klézsén és Pusztinán maradtak néhányan, de a kívánt minimális számnál mégis többen, akik kitartottak kérésük mellett. A Klézsén várakozó tanárt behívták katonának! Marga miniszter összevissza nyilatkozott. /Gazda József: Palackból a szellem... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

A hatvani Ratkó József és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület kapcsolatai immár egy évtizedre nyúlnak vissza. A magyarországi testvérváros közművelődési egyesületének tagjai évente ellátogatnak Erdélybe. A hatvaniak ellátogattak Csernátonba is és írásban is megerősítették a kapcsolatot a hatvani Ratkó József Közművelődési Egyesület és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület között. Az október 23-i nemzeti ünnepre küldöttséget hívtak meg Hatvanba, ekkor avatják fel István Sándor kézdivásárhelyi fafaragó kilenc elemből álló kopjafacsoportját, amelyen Hatvan testvérvárosainak neve is szerepel. Kézdivásárhely, 23 000 lakos, 760 km - ez áll az egyik kopján. /(dévai): Csernátonban. Közművelődési egyesületek kézfogása. = Háromszék Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Jövő tanévtől a veszprémi egyetem idegenforgalom és turizmus fakultásának kihelyezett kara működik majd Háromszéken - tájékoztatott Demeter János, a megyei tanács elnöke. Múlt heti veszprémi látogatásuk eredményeként született e döntés, a testvérmegye ily módon is támogatja a háromszéki turizmus fejlesztését. A veszprémi egyetem kihelyezett kara Háromszéken a kormány jóváhagyása után kezdheti meg működését. A tervek szerint 2001 szeptemberétől beindulna az oktatás, részben magyarországi vendégelőadók, részben helybéli oktatók részvételével. Az egyetem székhelyéül az árkosi Szentkereszti-kastély kínálkozik a legalkalmasabbnak. /Egyetem lesz az árkosi Szentkereszti-kastélyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Kolozsvár 1000 éve címmel szervez konferenciát okt. 13-14-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. Az ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. Többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András főlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkő Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötő József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkő András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató tart előadást. /Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Csiby Károly a nyelvromlásra hozott fel sok példát. Hangsúlyozta, hogy a nyelvi erózió akkor a legveszedelmesebb, amikor az anyanyelvben jelentkezik. "A multikulturális klisék tulajdonképpen antikulturális klisék, melyek agresszíven kiszorítanak egy egész sor eredeti és megismételhetetlen nyelvi képet..." a befogadó nyelvből. A nyelvrontásban az ún. fordításnyelvnek ítélhető az első hely. Ezeket a szógyári selejteket a magukat "szakembereknek" kikiáltottak hozták létre, akik az Egyesült Államokban éveket töltöttek szociológiai és politológiai tanfolyamok ösztöndíjasaiként. A magyar médiumok általuk való "lefedettségének" köszönhetően szószörnyetegeik megállíthatatlanul terjednek, mára eljutottak az évszázadok óta tisztán maradt magyar nyelvterületekre is. /Csiby Károly: A nyelvromlás hatása a nyelvi közvetítésre. = Helikon (Kolozsvár), okt. 10. - 19. sz./

Okt. 10-én román küldöttség utazott Belgrádba. Románia készen áll arra, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot az új jugoszláviai hatóságokkal, nyilatkozta Mugur Isarescu miniszterelnök. Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter Vojislav Kostunica államfővel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezető politikusával találkozik. A megbeszélésen szó lesz arról, miként vehet részt Románia Jugoszlávia újjáépítésében. /Román küldöttség utazott Belgrádba. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Az RMDSZ képviselői tiltakozásul kivonultak a képviselőházi ülésről. Az RMDSZ képviselőházi frakciója mindaddig nem vesz részt az alsóház munkálatain, míg el nem kezdik megvitatni a helyi autonómia törvénytervezetét, a helyhatósági közhivatalok szervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezetet, jelentette ki Ráduly Róbert képviselő. A tiltakozás amiatt történt, hogy elutasították az RMDSZ kérését: az 51. napirendi pontról a 11.-re tegyék át az említett törvénytervezetet. Ráduly elmondása szerint az RMDSZ javaslatát a parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a kisebbségek parlamenti csoportja, valamint a Román Szociáldemokrata Párt is támogatta. Az RMDSZ szerint azok szavazták le a kezdeményezést, akik nem támogatják a helyhatósági közigazgatási reformintézkedéseket, annak ellenére, hogy az európai intézményrendszerek megkövetelik ezt. /Honatyáink kivonultak a parlamentből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága okt. 10-én elkezdte az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény szakaszonkénti vitáját. Mint ismeretes, az egyeztetésre azért került sor, mert a parlament két háza eltérő szövegváltozatot fogadott el. A törvénytervezet egyik vitatott pontja, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben jelenleg közintézmények működőnek, szolgáltassák-e vissza természetben a volt tulajdonosoknak. Míg a képviselőház által elfogadott szövegváltozat ezt lehetővé teszi, addig a szenátusban jóváhagyott változat nem szavatolja ezt, és ellehetetleníti az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének a természetbeni visszaszolgáltatását. Az egyeztető bizottság tagja, Seres Dénes Szilágy megyei szenátor a Szabadságnak elmondta: az eddigi vita során úgy néz ki, hogy a bizottság is a törvénytervezet szenátusi változatát fogadja el. Amennyiben ez bekövetkezik, az RMDSZ parlamenti frakciója a plenáris vitán valószínűleg nem fogja megszavazni a törvénytervezetet. /Az RMDSZ ragaszkodik korábbi álláspontjához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Ioan Mircea Pascu, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának alelnöke okt. 10-én kijelentette: lehetségesnek tartja az RMDSZ által felvetett konkrét problémák kompromisszumos megoldását, s azt is, hogy RMDSZ-tisztségviselőket továbbra is megtartsanak fontos állásokban. Markó Bélának az Egyesült Államokban kifejtett aggodalmaira válaszolt ezzel Iliescu pártjának e vezető személyisége, ám ugyanakkor hangsúlyozta: "a TDRP-t nem lehet olyan könnyen a szélsőséges pártok közé sorolni. Ha szélsőséges párt lennénk, nem lett volna elképzelhető több megyében a helyhatósági választási kampányban a két párt között megnyilvánult - ma is tartó - jó viszony." /Enyhül Iliescuék álláspontja? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

A sokat emlegetett 2000/1-es törvénnyel esély van a közbirtokosságok visszaállítására, azonban súlyos veszélyt jelent, hogy a hatalomba visszakerülő, Iliescu vezette TDRP módosíthatja a törvényt, Ráduly Róbert parlamenti képviselő kifejtette, hogy nagymértékben a magyar szavazópolgárokon is múlik, lesz-e hatalomváltás. Az esetleges Iliescu-párti kormány törvényalkalmazási magatartásával kapcsolatos félelmek valósak. Amennyiben november 26-ig sikerül a tulajdonjogcímeket kiállítani, akkor ez a folyamat megfordíthatatlanná válik. Hargita megye közigazgatási egységeinek nagy részében a helyi bizottságok elbírálták a benyújtott kéréseket, szám szerint 40 helység iratcsomóit bírálta el pozitívan a megyei bizottság, és 22 közigazgatási egységben dolgoznak az erdő visszamérésével, ebből hat esetben (Csíkszentdomokos, Gyergyóújfalu, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyergyóalfalu és Csíkszentmihály) már el is készültek a birtokba helyezési jegyzőkönyvek. /Szondy Zoltán: Beszélgetés a 2000/1-es törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Okt. 9-én dr. Tar Gyöngyi belgyógyász személyében új elnököt választott az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete élére a Városi Küldöttek Tanácsa (VKT). Az új elnök a szervezetben uralkodó légkör javítását, a szervezet saját arculatának kialakítását, no meg az érdekvédelmi tevékenység erősítését tartja legfontosabb feladatának. Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete új alelnökei: Krézsek Vilhelm és Veress Dávid, titkára Lázár István. /Dr. Tar Gyöngyi az új elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Hargita megyében eddig 13 kistérségi társulást jegyeztek be.Ezek a következők: Csomád-Bálványos, Kászon, Alcsík, Felcsík, Pogányhavas, Délhegy-Bucsin-Libán, Északkelet-Hargita, Hegyalja, Felsőhomoród-mente, Rika, Keresztúr és környéke, Sóvidék, Régió Vest Szent László. Valamennyi közül a legerősebb - Csíkszereda is közéjük tartozik - az alcsíki régió. Elnöke, Gergely András arról tájékoztatott, hogy januárban volt a bírósági bejegyezésük. Az állami költségvetésre alapozni nem elégséges., élni kell a pályázati lehetőségekkel. Az európai uniós programokban való részvételhez tudni kell pályázni is. A PHARE keretében a civil szervezetek összefogását célzó ház létesítésére nyújtottak be pályázatot. /Kristó Tibor: Pályázni tudni kell, avagy a kistérségek szerepéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

A dicsőszentmártoni Népszínház szept. 29-én Gyergyóditróban is előadta Csíky Gergely A nagymama című színművét. Dicsőszentmártonban már az 50-es évek elején jelentős műkedvelő színjátszás folyt. Ezt azonban 1964-ben önkényesen betiltották. Amikor 1970-ben újra engedélyezték, irányítója Vitális Ferenc lett, aki nemcsak a rendező, hanem a díszlet- és ruhatervező feladatát is magára vállalta. Ő volt a színjátszás lelke ebben a városban. Vitális Ferenc idén jan. 4-én elhunyt, Puskás György folytatta a rendező munkáját. A dicsőszentmártoni Népszínház három évtizede működik, ezalatt 27 színművet és 10 irodalmi műsort mutattak be, összesen 170 szereplőt foglalkoztattak, produkcióikat több mint 200 000 néző látta. Felléptek 62 romániai és 19 magyarországi helységben. 1996-ban és 1999-ben svédországi turnén is voltak. /Gergely Géza: Három évtizednyi színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Idén Csíkszeredában újjászervezték a Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézetnek (KÖDAK) elkeresztelt programot. A KÖDAK lényege, hogy olyan alternatív képzést nyújt hallgatóinak, amelynek tárgya kimaradt a romániai oktatási rendszerből. Leginkább nonprofit szférában tevékenykedni óhajtó, fiatalokkal foglalkozó, diákszervezetek részéről jelentkező emberek vesznek részt a képzésben. /Burus János Botond: Újjászervezett KÖDAK. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./