Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2000. július 15.
A Bethlen Gábor Alapítvány által kezelt mikrohitelprogram első szakaszának vége fele Háromszékről csupán két pályázat jutott el a megbízott Hargita Megyei Innovációs és Inkubátorközpontba, ezzel szemben a szomszédos megyéből mintegy harminc pályázat futott be. /Mikrohitelprogram: hol vannak a pályázók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./
2000. július 15.
Júl. 13-án Csíkszeredában megnyílt a székelyudvarhelyi képzőművészek, Bencze László, Bodó Judit, Bíró Gábor, Siklódi Zsolt és Török Ferenc munkáinak tárlata. Az alkotók, az Udvar művészcsoportosulás tagjai. /Kultúrházban a Várudvar. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2000. július 16.
"A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./"
2000. július 16.
Júl. 2-án tartották Szatmárnémetiben a szatmári egyházmegye búcsúját Jean Claude Pérrist apostoli nuncius, Huzsvár László nagybecskereki megyéspüspök jelenlétében, akik Reizer Pál szatmári megyéspüspök meghívására látogattak a városába. Az egyházmegye papsága is nagy létszámban vett részt a szentmisén. A búcsún népes számban képviseltette magát a szatmári egyházmegye hívőserege, Szatmárnémeti valamennyi plébániája, a falvak plébániái, Nagykároly plébániái és a máramarosszigeti főesperesi egyházkerület plébániái is, úgyszintén az egyházmegyében működő szerzetesrendek, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont növendékei, a nagybányai bányászok képviselői és a kaplonyi rézfúvósok zenekara is. A búcsú elmaradhatatlan mozzanata volt a szentségi körmenet. /Fazekas József Tamás: Jubileumi Jézus Szíve búcsú Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./
2000. július 16.
Gyulafehérváron tizenegy ezüstmisés pap létrehozta a Studia Alapítványt, amelynek célja az elkövetkező évek tanári folyóiratának kiadási költségeit fedezni és részben a teológiai könyvállományt gyarapítani. Megjelent a Studia teológiai folyóirat első száma, költségeit elsősorban dr. Jakubinyi György érsek fedezte. /Studia. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./
2000. július 17.
"Júl. 14-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék közötti határ menti gazdasági együttműködési lehetőségekről, az európai uniós támogatások közös pályázások esélyeiről tartott közös román-magyar konferenciát Szatmárnémetiben a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület és a társrendező nyíregyházi Primom Alapítvány. A vállalkozók fóruma az elhangzott előadásokat rövidesen megjelenő kiadványában közölni fogja. /Nemzetközi értekezlet a határ menti együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 15./ Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő kezdeményezte a konferenciát. Az elmúlt tíz év során Szatmárnémetitől Temesvárig az országhatár mentén számos külföldi tőkével működő társaság létesült, a határokon átívelő gazdasági együttműködés csak a határ menti térségek összehangolt fejlesztésével válhat igazán gyümölcsözővé. Fontos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár valamint Kárpátalja megyék gazdasági régiójának létrehoza. Pécsi Ferenc kifejtette, hogy Románia uniós csatlakozási esélyei megnövekednek Nyugat-Románia gazdasági felzárkózása révén. A régió létrehozása hozzájárul ahhoz is, hogy a jövőben keletre kitolódó schengeni határok kevésbé szigorúak legyenek. Bemutatták a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék által közösen készített projektjavaslat-csomagot, amely az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a környezetvédelem terén kínál közös fejlesztési lehetőségeket. /Bódi Sándor: "Szatmár térsége az Európai Unió legkeletibb régiója lehet". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"
2000. július 17.
Elégedetlenkednek, lázonganak a román hadsereg tisztjei és altisztjei, mert a szűkös költségvetési körülmények miatt nem kapták meg a nekik járó és felére csökkentett élelmezési pótlékot. A IV. Transilvania (erdélyi) hadsereg szászfenesi és szamosfalvi egységeiben a lázongó tisztek tiltakozásuk jeléül letépték parolijukat, és megtagadták a felére csökkentett élelmezési pótlék felvételét. - Dorin Gheorghiu hadtesttábornok, a IV. hadsereg parancsnoka kifejtette: a zsold- és élelmezésipótlék-járandóságok biztosítása folyamatban van. Szerinte az elégedetlenségek nem öltöttek olyan méreteket, amelyek összeegyezhetetlenek lennének a katonai káderek tisztességével és méltóságával. A parancsnok egyszersmind afelől biztosította az ország állampolgárait, hogy a IV. Transilvania hadsereg katonái tudatában vannak felelősségüknek. A törökországi látogatáson tartózkodó Sorin Frunzaverde védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy elsődlegesen a személyzeti és anyagi kiadásokra fordítják az anyagi alapokat a késedelmes költségvetési kifizetések megszüntetése végett. Sajtótudósítások szerint az elégedetlenség különböző jelei mutatkoznak bukaresti és moldvai katonai egységekben is. /Elégedetlenség a hadseregben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 17.
"Júl. 15-én istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint kéthetes központi rendezvénysorozata Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, kiemelten is Orbán Viktor miniszterelnöknek, a világtalálkozó fővédnökének az eseménysorozat támogatásáért. A püspök utalt arra, hogy "egyesek fanyalgással, olykor leplezetlen rosszhiszeműséggel követték nyomon" a találkozó eseményeit, és "a suttogó propaganda" szerint a református egyháznak és a világtalálkozónak távol kellene tartania magát a politikától. Tőkés László megjegyezte, hogy "egyes egyházi körök steril belterjességből fakadó értetlenségükkel tetézik a világ részéről tapasztalható kizáró törekvéseket". A püspök hangsúlyozta, hogy a református egyháznak mindig döntő szerepe volt a nemzet megmaradásában, a mindenkori kényszerű újrakezdésekben. Tőkés László elengedhetetlennek nevezte a történelmi egyházak ökumenikus összefogását. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét, aki azt hangoztatta: állam és az egyház különválik ugyan a ma társadalmában, de nem a szétszakítás, hanem a jobb együttmunkálkodás révén. A rendezvény lezárásaként okleveleket adtak át a világtalálkozó fő szervezőinek. - Az erdélyi magyarokat tömörítő kilenc szervezet közös nyilatkozata szerint a magyar kisebbségi közösségek megmaradásában döntő jelentőségű Magyarország anyagi támogatása, ami hosszú távon kiszámíthatóvá válna, ha a magyar költségvetés meghatározott részét fordítanák erre a célra. Véleményük az, hogy ennek jelenlegi, körülbelül 0,13 százalékos aránya a mostani gazdasági körülmények között is jelentősen növelhető. /A Reformátusok IV. Világtalálkozójának záróünnepségén Tőkés László az egyház politikai szerepvállalása mellett érvelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"
2000. július 17.
"A Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozóját tartották meg júl. 16-án Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet központjában, a Reménység Szigetén. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójához kapcsolódó szabadtéri eseményen, amelyen Németh Zsolt külügyi államtitkár is jelen volt, nyilatkozatot fogadtak el. A schengeni határok leereszkedésének perspektívája a külhoni állampolgárság biztosítása nélkül kétségbeesésbe és reménytelenségbe taszíthatja a határon túli magyarságot, és ez tömeges áttelepüléshez vezethet - áll az elfogadott nyilatkozatban, melyet kilenc, erdélyi magyarokat tömörítő szervezet írt alá. A dokumentum szerint az elmúlt tíz évben a magyar kisebbség helyzete lényegében nem változott a környező országokban. A jelenlegi helyzetben alapvető változást jelentene a határon túli magyar közösségek számára a lehető legszélesebb körű autonómia, ehhez azonban hiányzik a többségi államok részéről a politikai szándék, illetve a nemzetközi feltételek. "A magyar kisebbségek érdekében Magyarország részéről ebben a helyzetben is megtehető lépés a külhoni állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára" - olvasható a nyilatkozatban. Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke a rendezvényen az úgynevezett státustörvény kapcsán reményét fejezte ki, hogy az távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Németh Zsolt arra szólította fel a Magyarországon élő erdélyi magyarokat, hogy őrizzék meg sajátosságaikat, továbbá segítsék a "hidak" felépítését az anyaország és a határon túli magyar közösségek között annak érdekében, hogy megvalósulhasson a határok feletti nemzeti egyesítés programja. /Erdélyi magyarok rendezvénye Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"
2000. július 17.
Júl. 15-én a Maros megyei RMDSZ-szervezet tisztújítása Kelemen Attila parlamenti képviselő elnökké választásával ért véget. Néhány héttel a helyhatósági választások előtt, a választási listák körüli szabálytalanságokra hivatkozva, az RMDSZ csúcsvezetőségét tömörítő Operatív Tanács (OT) felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökét. Kincses a szövetségen belüli ellenzék egyik vezetője, aki a legutóbbi kongresszuson a szövetségi elnöki tisztségért folytatott harcban Markó Béla kihívója volt. A OT a Maros megyei elnöki teendők elvégzésével ugyanakkor Kelemen Attila parlamenti képviselőt bízta meg. A szövetség belső ellenzékének több politikusa úgy értékelte, ennek a döntésnek következménye volt az, hogy Marosvásárhelyen román polgármester került a város élére. A tisztújító küldöttgyűlés első szakaszában Kincses és tábora politikai, szabályzati és erkölcsi okokra hivatkozva próbálta a választást ellehetetleníteni. E csoport tagjaiból álló szabályzat-felügyelő bizottság 120 küldött mandátumát érvénytelenítette. Ezt azonban a küldöttgyűlés elutasította, és új bizottságot választott. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök olyan Marosvásárhely-stratégiát hirdetett, amely az elmenni szándékozó magyarokat visszafordítja, az eltávozottakat visszahozza, és a fiatalokat is a városba csalogatja. /Kelemen Attila a Maros megyei RMDSZ-szervezet új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 17.
"A Krónika a kolozsvári kulturális népünnepélyen vitafórumot rendezett, melyen részt vett Benkő Samu és Kötő József is. Jakab Lőrinc jegyzete szerint a "hegyi beszédek", amelyek az erdélyi magyarság múltbéli tetteiről szóltak, inkább az idősebb generációt érdekelték. Elhangzott egy mondat a megmaradásról, hogy több gyermeknek kellene születni. Jakab Lőrinc szerint a mai nehéz anyagi helyzetben aki erre vállalkozik, "az vagy szellemi fogyatékos, vagy krónikus felelőtlenségben szenved". /Jakab Lőrinc: Nézzünk szembe. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"
2000. július 17.
Júl. 15-én Tordán, az ótordai református egyház IKE galériájában a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából megnyílt Lészai Bordy Margit festőművész kiállítása. Ezután ünnepi istentisztelet következett. Molnár János teológiai professzor hirdetett igét, majd Tonk Sándor történészprofesszor tartott előadást. Kifejtette, hogy a magyar állam megalakulásának ezredik évfordulóján a magyarság feladata a történelmi örökség felvállalása és továbbvitele. /Ünnepség az ótordai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 17.
Íjgyártó István új magyar nagykövet júl. 14-én Bukarestben átadta megbízólevelét Emil Constantinescu államfőnek. Constantinescu hangsúlyozta: elnöksége egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség helyzete - ha nem is a jogi keretek intenzív fejlesztése, de a Romániában érzékelhető légkör tekintetében feltétlenül - nagyon pozitívan alakult. Válaszában Íjgyártó István kiemelte, hogy Magyarország számára Románia stratégiai partner. Rámutatott: a magyar kormány értékelése szerint Románia, Bukarest diplomáciai szempontból stratégiai hely, s ez számára, kezdő nagykövetként nagy megtiszteltetés és egyben óriási kihívás. - Íjgyártó István nem beszél románul. Korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, feltehetően ismeri tehát az erdélyi magyarság problémáit is. /Átadta megbízólevelét az új bukaresti magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 17.
A Kárpátok Eurorégió Alapítvány ügyvezető igazgatója, Köves Sándor a napokban Nagyváradon Petru Filip polgármesterrel és Kapy István alpolgármesterrel tárgyalt. Szeretnék elérni, hogy az Európai Unió támogassa egy terv elkészítését a nagyváradi vár kulturális és turisztikai célú felhasználására. Felvetődött az is, hogy a Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Ukrajna, Magyarország és Románia alkotta Kárpátok Eurorégió Nagyváradon tartsa legközelebbi, novemberi találkozóját. - Nagyvárad lett a nyertese egy 8000 eurós díjnak, amelyből az európai kulturális, turisztikai és egyéb értékekhez való felzárkózást kell majd elősegíteni /Péter I. Zoltán: Eurorégiós találkozó lehet Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./
2000. július 17.
" Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"
2000. július 17.
"Júl. 16-án Homoródszentmártonban a falunapokkal egybekötve millenniumi emlék-istentiszteletet tartottak, dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott beszédet. Felavatták a szószék melletti falon a Biró család címerét és emléktábláját; a jelenlévők rövid előadást hallhattak a homoródszentmártoni Biró család történetéről és Biró Sámuel (1665-1721) főgondnok életútjáról. Ezt követően az unitárius templom cintermében avatták fel a község jeles szülöttjének, Román Viktor szobrásznak (1937-1995) bronz portrészobrát, melyet még diákkorában készített Hunyadi László. Beszédet mondott továbbá Kányádi Sándor és Kelemen Hunor államtitkár, majd a népes közönség az iskola termeiben tekintette meg a falumúzeumot és a Román Viktor munkáiból rendezett kiállítást. /Homoródszentmártoni faluünnep. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"
2000. július 17.
Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2000. július 17.
Júl. 16-án Nagyszalontán a Magyar Házban a Bocskai Szövetség elnöke, dr. Kreczinger István átnyújtotta az idei Bocskai Díjakat. A díjazottak: az erdélyi származású Beke György író, publicista, valamint a klézsei Duma András, az intézmények közül a Kossuth Rádió jól ismert műsora, a Vasárnapi Újság, valamint a Szatmári Friss Újság. Az utóbbit a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Veres István vette át. Az ünnepségen felszólalt, dr. Csapó József szenátor, korábbi Bocskai Díjas, továbbá Szűrös Mátyás és Csapody Miklós magyar parlamenti képviselő. /Tegnap, Nagyszalontán átvettük a Bocskai Díjat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./
2000. július 17.
Júl. 16-án tartották Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban a kilencedik véndiáktalálkozót. Grebur Miklós, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség elnöke megnyitó beszéde előtt a résztvevők néma csenddel áldoztak azok emlékének, akik már nem lehettek jelen a találkozón. Beszédében az elnök hangsúlyozta, hogy 1992-ben, amikor az első véndiáktalálkozót tartották, nem gondolták, hogy ilyen sikeres lesz, és évenként egyre többen látogatnak el iskolájukba a világ minden tájáról. Pásztai Ottó, a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesület elnöke is beszélt a megjelentekhez, majd a Kölcsey Ferenc Kollégium nevében Muhi Miklós iskolaigazgató. /Véndiáktalálkozó a Kölcsey Ferenc Kollégiumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./
2000. július 18.
A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2000. július 18.
Júl. 16-án, vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött Nagyszalontán a Református Ifjúsági Világtalálkozó, amelynek első napi fő eseménye Bocskai István fejedelem szobrának felavatása volt. Dávid Ibolya nagy összefüggéseket látó emberként méltatta Bocskai Istvánt. /Református Ifjúsági Világtalálkozó nyílt Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2000. július 18.
"Júl. 17-én este Emil Constantinescu elnök bejelentette: nem indul az őszi választásokon, nem kíván továbbá egyetlen pártnak sem tagja lenni, nem lesz sem képviselő, sem szenátor. Hozzátette: "Négy esztendővel ezelőtt azt ígértem Románia állampolgárainak, hogy harcolni fogok a korrupció és a tolvajlás ellen. Rájöttem, hogy Romániában maffia típusú rendszer alakult ki. Ha nem veszek részt a választási kampányban, következetesen és részrehajlás nélkül folytatni tudom a harcot mindazok ellen, akik lopnak és csalnak". /Emil Constantinescu nem indul az elnökválasztáson! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./"
2000. július 18.
"Mugur Isarescu kormányfő az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége szervezte konferencián azt hangsúlyozta, hogy "már létezik egy kisebbségügyi törvényjavaslat is". Ez a javaslat véglegesen megoldaná a nemzeti és etnikai kisebbségek gondjait. Nem tudni, hogy a kormányfő milyen törvénytervezetre utalt, jegyezte meg Gyarmath János. Az elmúlt tíz esztendőben ugyanis legalább három, ha nem több ilyen dokumentum született. Kidolgozott egyet az ellenzékben levő RMDSZ, egyet a kormány akkori főtitkára, Viorel Hrebenciuc által irányított "kisebbségi sóhivatal", de közreadott egyet Gabriel Andreescu is. Azonban egyik sem került a parlament elé! Markó Béla szövetségi elnök megállapította, hogy létezik tervezet, de az nem volt megfelelő. Olyan kisebbségi törvényre van szükség, amiben minden benne van, tehát nyelvhasználat, oktatás, de ilyen tervezet nincsen még. Románia ratifikált egy sor Európában általában elfogadott, a nemzetiségek sorsát, helyzetét rendező keretegyezményt, kell-e, van-e értelme egy belső kisebbségi törvénynek? /Gyarmath János: Ha lesz, milyen legyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"
2000. július 18.
"Júl. 15-én tartották Brassóban az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának soros ülését. Gábor István dr., az MKT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Fetykó Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy az 1996-os választásokhoz képest idén az RMDSZ tanácsosokat veszített, de alpolgármestereket nem. Apácán és Alsórákoson van magyar polgármester (Bölöni Gyula, illetve Gáspár Tamás személyében), alpolgármesterek Tatrangon, Apácán, Rákoson, Keresztváron, Szásztyúkoson és idéntől Négyfaluban is. Idén mintegy 10 000 szavazattal kevesebbet kapott a Brassó megyei RMDSZ a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Nádudvary György kérésére felolvasták azt a beadványt, amelyben az aláírók kérik a helyi felsőbbvezetőség, valamint a tanácsosok azonnali lemondását. Madaras Lázár vélekedése szerint ez az irat bizonyítja, hogy a brassói RMDSZ-be, ha burkoltan is, de be kíván törni a Reform Tömörülés. A gyűlésen vita volt, végül egyetértettek Kovács Csaba Tibor képviselővel, hogy"egységben az erő", a szennyest ildomosabb egyelőre félretenni és a közelgő őszi választásokra kell összpontosítani. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói mérleg, választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"
2000. július 18.
Markó Béla szövetségi elnök júl. 17-én az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Péter platformelnök (kisebbségvédelmi miniszter) vezette küldöttségét. Főként az őszi választásokra való felkészülés teendőit beszélték meg. A felek egyetértettek abban, hogy az RMDSZ-nek minél pontosabb és tényszerű kampányüzenetet kell megfogalmaznia, amelynek tartalmaznia kell a regionális stratégiát, vagyis Románia magyarok által is lakott régióinak sajátos fejlesztési elképzeléseit. /Markó és a Szabadelvű Kör, = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./
2000. július 18.
Júl. 16-án megnyílt az Incitato alkotótábor kiállítása Kézdivásárhelyen. A nyolcadik alkalommal megszervezett tábor hagyományos ló-lovas témája ezúttal a millennium szellemében fogant. Huszonegy hazai és külföldi kiállítóművész munkái sorakoznak a tárlaton, az idei kiállítás jobb, szebb az előző évinél. /Incitato a millennium szellemében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
2000. július 18.
Ünnepélyesen átadták Papolcon a templomban a magyar zászlót és címert, melyet a papolci származású, Budakeszin élő Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány igazgató-elnöke adományozott a helybeli református gyülekezetnek. - Észak-Erdély felszabadítását követően anyaországi és partiumi városok a barátság, az együvé tartozás jeleként ún. országzászlóval ajándékozták meg a háromszéki településeket. Több helyen az idők viharai ellenére még a zászlótalapzatok is megmaradtak. Földes István tervezi, hogy testvértelepülési kapcsolatot teremt Papolccal. /Zászló- és címerszentelés Papolcon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
2000. július 18.
Jubileumi ülését tartotta Nagyváradon az Anna Nőszövetség, meghívott vendégük, Dávid Ibolya igazságügyminiszter tartott előadást. A nők közéleti szerepvállalásáról beszélt. /Dávid Ibolya az Anna Nőszövetség vendége volt Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2000. július 18.
Marosvásárhelyen bemutatták Molnár H. Lajos Volt egyszer egy udvar című regényét. A regény Marosvásárhelyen játszódik, az író hajdani városából /innen telepedett át Szolnokra/. Ez a munkája elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh regénypályázatának fődíját, de pénzhiány miatt csak most jelent meg. Molnár H. Lajos 1993-ban adta ki Hontalanságból a hazátlanságba című publicisztikai kötetét. Jelenleg ennek folytatásán dolgozik, Mocsár örvény lesz a címe, az alcíme pedig: A hazátlanságból a hontalanságba. /Antal Erika: Megjelent Molnár H. Lajos új kötete. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2000. július 19.
"Emil Constantinescu államfő bejelentette: nem jelölteti magát újabb elnöki mandátumért az elnökválasztáson. Az államelnök leszögezte, bejelentésétől függetlenül, az eddiginél is erőteljesebben támogatja Mugur Isarescu miniszterelnök reformprogramjának maradéktalan megvalósítását. Júl. 18-án az államfő elnökletével megtartott kormányülésen megvizsgálták az integrációs tárgyalások menetét, majd megvitatták a féléves költségvetés teljesítését. Az államfőnek joga van részt venni a kormány ülésein, és amikor ezt megteszi, akkor ő elnököl; ezt különleges alkalmakkor szokta megtenni. Constantinescu ezzel jelezni kívánta, mandátuma hátralevő idejében még hatékonyabban részt kíván venni a kormány ügyeinek rendezésében - állapította meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. /Ellentmondó vélemények Constantinescu visszalépéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"