Az RMDSZ Maros Megyei Szervezete két óvást nyújtott be a Maros Megyei Választási Irodához. Az elsőben a szavazatok újraszámlálását kérte 16 szavazókörzetben, mert a szavazókörzetek elnökei által leadott jegyzőkönyvek és a jelöltekre leadott szavazatok közötti lényeges a különbség. A második óvásban az érvénytelen szavazatok újraelemzését és számlálását kérték, mert nagyon sok szavazókörzetben sok voksot érvénytelennek nyilvánítottak, mert a "szavazott" pecsét meghaladta a megjelölt keretet, de nem esett ezen kívül. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6. - 1637. sz./ Marosvásárhelyen a polgármester-választáson 80597 fő vett részt, az érvényes szavazatok száma: 78022, az érvénytelen szavazatok száma : 2452. Az eredmény: Fodor Imre Károly, RMDSZ: 38844 szavazat, 2. Florea Dorin, Demokratikus Konvenció: 26338 szavazat, 3. Tiru Gavril, PUNR: 3680 szavazat, 4. Moisoiu Adrian, Nagy-Románia Párt: 2671 szavazat, 5. Moldovan Virgil, PDSR: 1934 szavazat, 6. Florea Constantin, Nemzeti Liberális Párt: 1563 szavazat, 7. Iszlay Jenő, Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt: 797 szavazat, további hét jelölt kapott még szavazatot. A municípiumi /városi/ tanács választásánál: 1. RMDSZ: 38572 szavazat, 2. PUNR: 9248 szavazat, 3. Demokratikus Konvenció: 7294 szavazat, 4. Nagy-Románia Párt: 6095 szavazat... további 27 párt, illetve független kapott még voksot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Jún. 5-én Marosvásárhelyen minden órában változott a helyzet. Hol ötven százalék fölé emelkedett, hol ez alá esett a Fodor Imrére adott voksok aránya. A városi körzetekben mintegy 3000 szavazatot érvénytelenítettek, ezért a Maros megyei RMDSZ vezetősége óvást nyújtott be, kérve az érvénytelenített szavazatok újraszámlálását. Az óvást elutasították, de még van fellebbezési lehetőség a megyei, illetve az országos irodához. Olyan szavazólapokat érvénytelenítettek Marosvásárhelyen, amelyeknél a pecsét érintette a nyomtatott keretet, de a vonalon belül esett, és a választási törvény szerint ha a pecsét kétharmada a neveket tartalmazó kereten belül van, akkor érvényes a voksolás. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt jelöltje, Iszlay Jenő a szavazatok 0,98 százalékát, azaz 797 érvényes voksot "vitt el", tehát ha azokat Fodor Imre kapta volna meg, akkor most nem lenne probléma. A város magyar lakóinak tetemes része olyan idős emberekből áll, akik lelkiismeretesen bejelentették igényüket, majd jún. 4-én, vasárnap hiába várták az urnát... /(Máthé Éva): Drámai harc néhány szavazatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Brassóban a lakosságnak több mint fele nem élt szavazati jogával, két hét múlva ezért újra az urnákhoz kell járulnunk. A jelenlegi polgármester, Ion Ghise, a liberálisok jelöltje a listaelső 40,89% -kal, a negyedik Nádudvary György lett 5,5%-kal. A városi tanácsban az SZDRP-nek kilenc, a NLP-nak nyolc, a SZRP-nak három, az RMDSZ-nek, a DP-nak és a NRP-nak három-három, míg a DK-nak két tanácsosa lesz. A tanácsban az RMDSZ-t Nádudvary György, Nedeczky László és Zakariás Károly képviselik. Brassó megyében RMDSZ tanácsosok lesznek Keresztváron (3), Szásztyúkoson (3), Tatrangon (6), Sárkányon (2), Ürmösön (3), Homoródon (3), Olthévízen (5), Höltövényen (3), Kacán (2), Alsórákoson (7), Apácán (6). Első fordulóból győzött Ürmösön a DP-s Gál Julianna, aki eddig is polgármester volt. Alsórákoson és Apácán második forduló lesz. Apácán Bölöni Gyula RMDSZ-jelölt a Roma párti Dragannal fog versengeni a polgármesteri székért, Alsórákoson az RMDSZ-es Gáspár Tamás pedig az SZDRP-s Kozocseával. /(Tóásó Áron Zoltán): Választási eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Kolozs megyében a választási irodának jún. 6-án még nem sikerült összesítenie a megyei tanácsosi listákra leadott voksokat. A szavazólapok 80 százalékának feldolgozása után kiadott részeredmény szerint a Kolozs megyei RMDSZ akár 12-13 tanácsosi helyet is kaphat az alakuló tanácsba. - Kolozsváron a városi tanácsban 8 mandátummal az RMDSZ-é a legnagyobb frakció. Ugyanennyi hely jutott a Nagy-Románia Pártnak is, amelynek 1996-ban alig egy helyet sikerült megszereznie. Csökkent a Román Demokratikus Konvenció tanácsosainak a száma (6 mandátumról 3-ra), megnőtt viszont a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának a befolyása (1-ről 5 helyre.) A Román Nemzeti Egységpártnak 3, a Demokrata Pártnak, a Szövetség Romániáért Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak pedig 2-2 tanácsosa lesz. Boros János újraválasztott városi tanácsos szerint ha az RMDSZ a "hagyományos" partnerekkel, tehát a koalíciós pártok helyi szervezeteinek az önkormányzati képviselőivel próbál szövetséget kötni, akkor nem sikerül megteremteni a többséget. A kényelmes kétharmados többséghez ismét be kell vonni az RTDP képviselőit is. - 2000-ben Kolozsváron néhány százzal kevesebb magyar szavazó járult az urnák elé, mint 1996-ban. Számítások szerint Kolozsváron megközelítőleg 56.000 szavazati joggal rendelkező magyar él, ebből pedig alig 31.000 ment el szavazni. Van tehát 25.000 kolozsvári magyar, akinek közömbös a város sorsa. /Sz. K.: Huszonötezer kolozsvári magyart továbbra sem izgat a város sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Zilahon a húsz polgármester-jelölt közül a legtöbb szavazatot Fekete Károly RMDSZ-es jelölt kapta, 18,6 %-kal áll a mezőny élén. A második fordulóban Fekete Károly és Nosa Iuliu között dől el, kit akar a város polgármesternek. Ötven esztendő óta most van először alkalom arra, hogy magyar polgármester-jelöltre lehessen szavazni. /(Fejér László): Szavazatszámláló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Jún. 5-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ megyei szervezetének székházánál megjelent dr. Kincses Előd, felfüggesztett megyei RMDSZ elnök, aki bejelentette, hogy visszafoglalja elnöki székét. Kincses Előd hamarosan elhagyta az irodát, és a következő sajtónyilatkozatot adta: "Arról van szó, hogy az RMDSZ sajnálatos módon, kommunista pártként működik. Előre a lenini úton, ebből mi nem kérünk, egy lépés előre, kettő hátra, ez nálunk tűrhetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy egy rendkívüli SZKT tiszta vizet öntsön a pohárba, mert megengedhetetlen az, hogy a szövetségi elnök és az Operatív Tanács hatáskör nélkül, a demokratikusan megválasztott megyei elnököt felfüggessze, nincs erre hatáskörük, az Operatív Tanács határozatában nem is jelölik meg a jogszabály-helyet, mert ilyen nincs, hanem csak egyszerűen felfüggesztenek." Kincsest a vele kapcsolatos eljárás emlékeztette a 89 decemberi Tőkés-perre. Minderre - az újságírók felkérésére - dr. Kelemen Attila reagált. Szerinte egy országos fórum döntését "nem lehet helyi szinteken megtámadni, majd döntenek azok, akik erre jogosultak. Én se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok vissza", jelentette ki. Szepessy László, a szövetségi elnöki iroda igazgatója ismertette a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottság május 26-án keltezett, most nyilvánosságra hozott határozatát. Eszerint elutasítják Kincses Előd óvását. A bizottság megállapította Kincses Előd kötelezettségszegésének tényét. /Bögözi Attila: "Se hatalmat, se várat, se széket nem adhatok.". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A marosvásárhelyi Bay Zoltán Könyvtárat a városból elszármazott Györffy Ilona vezette washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért hozta létre. Az amerikai könyvtár programjai színvonalasak. Legutóbb dr. Aszalós Adorján, a Magyar Tudományos Akadémia egyesült államokbeli kültagja beszélt az egybegyűlteknek azokról az erőfeszítésekről, melyekkel az USA-ban élő magyar orvosokat próbálják az anyaországi és erdélyi nemzettársaik megsegítésére mozgósítani. /Kulturális Alapítvány Erdélyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Gyergyószentmiklóson jún. 3-án Tóth József 1983-ban elhunyt marosvásárhelyi festőművész képeiből nyílt kiállítás a helyi Tarisznyás Márton Múzeumban. /Tárlat Tóth József alkotásaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Marosvásárhelyen kilencedik alkalommal rendezték meg a Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A rendezvénysorozat szervezője a Nagy István Ifjúsági Kórus, a marosvásárhelyi Állami Filmharmónia és a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány. A fő szervező, Kovács András, a Nagy István Ifjúsági Kórus karnagya elmondta, hogy évekkel ezelőtt Miskolczi Ottó színművész, a Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány menedzsere felvetette, hogy Erdélyben is szeretne fesztiválokat rendezni, a legjobb erdélyi kórusokat meghívnák Magyarországra. 1992 óta évente megszervezik a Bárdos Lajos Fesztivált Marosvásárhelyen, a Zenei Hetek keretében. /Antal Erika: Beszélgetés Kovács András karnaggyal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Új magyar nyelvű folyóirat jelent meg Erdélyben, Kolozsváron napvilágot látott a Filmtett az Oedipus Quartett gondozásában. Erdélyben jelenleg nincs egyetlen magyar nyelvű színházi vagy filmes folyóirat. A mozikban futó filmekről szeretnének írni, tájékoztatott Margitházi Beja /így!/. A szerkesztőbizottság: Gerencsér Gábor, Florin Mihailescu, Pethő Ágnes, Péterffy András és Visky András. /Ketesdy Beáta: Filmes folyóirat jelent meg Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Megjelent a Szent Ferenc Alapítvány évkönyve, 2000 - Déva. Tartalmazza az 1993 decemberétől jogi személyként működő Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott és fenntartott intézmények történetét, a munkatársak, a gyermekotthonok és kollégium diákjainak névsorát. Déván a korszerűsített ferences kolostor lett 1993-tól az új magániskola otthona. Hét év alatt gyermekmentő és -védő intézmények jöttek létre az alapítvány égisze alatt: a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, a Szórványkollégium, 1995-től a Magyarok Nagyasszonya Iskola, a marosnémeti cigányóvoda, a dévai óvoda. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány felajánlotta a szászvárosi ferences kolostort a rászorult gyermekek megsegítésére, így 1999 januárjában beindult a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Intézet, amely jelenleg 24 gyermeknek ad otthont. Gyermekmentés folyik a ferences kolostorokban. Itt is, akárcsak Déván, szociális családokat alakítottak ki, amelyekben a családanyát pótló nevelők 8-10 gyerekről gondoskodnak. A fenti intézményekben 204 gyermeket, fiatalt nevel 52 fiatal és idősebb munkatárs, akik, akárcsak gondozottjaik, az ország minden részéről verbuválódtak. /Deák Piroska: Évkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Kisvárdán a Figura társulata minden előadását telt ház előtt mutathatta be, García Lorca: Vérnász című előadásuk pedig Kisvárda közönségdíját nyerte el. /Közönségdíj a gyergyói Figurának Kisvárdán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Nemrégiben Molnár Gergely, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének alelnöke turnéra hívta a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeit. Évad közben nem tudott az egész társulat elmenni, ezért egy csoportjuk tett eleget a meghívásnak. Nagy sikerük volt, tizenkét nap alatt tizenkét városban léptek fel. Megtudták, hogy nagy szakadék van az anyaországból és Erdélyből kivándorolt magyarok között. /Leopold Erika: Szeretettel fogadták a kolozsvári művészeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Jún. 6-án az Országgyűlés Mádl Ferenc akadémikust 243 igen és 96 nem szavazattal köztársasági elnökké választotta, aug. 4-i hatállyal. A jelölt jún. 5-én nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, az Országgyűlés jún. 6-án az államfőválasztás második fordulóját megtartotta, ez sem hozott eredményt, a harmadik forduló végül eredményes volt. Mádl Ferenc szegény, hatgyermekes földműves családból származik, és lett mára a jogtudomány Európában és tengerentúlon elismert művelője, négy világnyelven tartott előadásaival, kétszáz tanulmányával és két tucat könyvével. A megválasztott köztársasági elnök letette a hivatali esküt. /Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Dobos András, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója jelenlétében máj. 29-én vállalkozói fórumot szervezett a Temes megyei RMDSZ. Dobos András kifejtette, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány a magyar állam költségvetéséből elkülönített összeg (az idén 300 millió forint) keretein belül mikrohiteleket, illetve kamattámogatásokat nyújt Kárpát-medencei magyar kis- és középvállalkozásoknak. Arról tájékoztatott, hogy megszüntették azokat a támogatási formákat, amelyek az évek során bebizonyították életképtelenségüket, így a magyar-román vegyesvállalatok létrehozását, amelyben a magyar részvényes maga az Új Kézfogás volt. Az alapítvány most megvásárlásra felajánlotta a romániai partnereknek az általa birtokolt részvénycsomagot. A pályázati lehetőségekről tizenkilenc, Erdélyben és a Partiumban működő vállalkozásfejlesztési központ nyújt felvilágosítást. Születőben van a temesvári magyar vállalkozók munkájának támogatását célzó helyi központ is, azután, hogy két kísérlet kudarcba fulladt. /Magyar vállalkozásfejlesztési központ alakul Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

Budapesten bemutatták Nagy Sándor A regáti magyarság /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A szerző 1925-től 1941-es meneküléséig református lelkész volt Bukarestben. Ezalatt hat iskolát és három templomot építtetett, több magyar szervezetet hozott létre, alapította és szerkesztette a kéthetente megjelenő Egyházi Újságot. /Szekeres Attila: A regáti magyarság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./ Dávid Gyula és Sz. Nagy Csaba szerkesztésében, Demény Lajos utószavával, a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány "Diaszpóra Könyvek" és a soproni Zé Könyvkiadó és Kézművesség "Bethlen Könyvek" sorozatában megjelent Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Nagy Sándor könyve nagymértékben erdélyi problémát is jelent. A könyv ugyanis az egyetemes telepes szórványhelyzet beható vizsgálata. /Könyv a regáti magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Szervezetlenség és a szabálytalanságok sorozata jellemezte a romániai helyhatósági választások első fordulóját. Jún. 6-án reggelre csak részeredmények váltak ismertté, a szavazás eredményének összegzését későbbre ígérték. Az Asociatia Pro Democratica (APD) és az Emberi Jogok Védelmének Ligája (LADO) nevű emberi jogi szerint a szabálytalanságok mértéke olyan nagy volt, hogy az befolyásolhatja a szavazás eredményét is. A leggyakoribb szabálytalanság a kampánycsend megsértése volt. Kínos lassúsággal folyik a szavazatok összeszámlálása. /Helyhatósági választások 2000. Szervezetlenség és szabálytalanságok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A romániai helyhatósági választások jún. 4-i első fordulója a fő ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) győzelmét és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelentős előretörését hozta, derült ki a leadott szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálásából. A központi választási iroda jún. 7-én közölt legfrissebb adatai szerint a polgármesterek megválasztására leadott 7.707.043 érvényes szavazat 26,52 százalékát a PDSR, 12,84 százalékát a Demokrata Párt (PD), 9,30 százalékát a Szövetség Romániáért (ApR), 9,25 százalékát a Nemzeti Liberális Párt (PNL), 7,43 százalékát a Romániai Demokrata Konvenció (CDR), 6,01 százalékát a függetlenek, 5,35 százalékát az RMDSZ, 4,89 százalékát pedig a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjei kapták. A többi párt, politikai alakulat és választási szövetség a szavazatok kevesebb mint három százalékát szerezte meg. - A helyi tanácsok megválasztására leadott összesen 7.425.843 érvényes szavazatból a PDSR 24,84, a PD 10,62, az ApR 8,64, a PNL 8,10, a függetlenek 7,14, a CDR 6,59, az RMDSZ 6,22, a PRM 5,91 százalékot kapott. - A megyei tanácstagokra leadott 7.087.223 érvényes szavazat megoszlása a következő: PDSR - 26,22, PD - 9,87, ApR - 7,99, RMDSZ - 7,24, PNL - 7,13, CDR - 6,92, PRM - 6,51 százalék. - Az RMDSZ errdménye: még nem végleges adatok szerint az első fordulóban megválasztottak 112 RMDSZ-polgármestert, és a párt színeiben indult további 90 polgármester-jelölt a június l8-án sorra kerülő második fordulóba jutott. Az első fordulóban megválasztottak a helyi tanácsokba 2340 RMDSZ-képviselőt. Az RMDSZ-listákról 135 jelöltet választottak meg a megyei tanácsokba. Három megyei tanácsban - Hargita, Kovászna és Maros megyékben - túlsúlyba kerültek az RMDSZ-képviselők, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy ezeken a helyen az RMDSZ-é lesz a megyei tanácselnöki tisztség is. Számottevő még az RMDSZ aránya a Szatmár, Bihar és Szilágy megyei tanácsokban. /Országos eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A választások eredménye az Arad Megyei Tanácsban a TDRP kapta a legtöbb szavazatot, 10 hely illeti meg, az RMDSZ-t pedig 4 hely /5290 szavazat/, a municípiumi önkormányzatban szintén az TDRP kapta a legtöbb szavazatot, 7 tanácsosa lesz, az RMDSZ-nek 3 - ez a kapott 5544 szavazat eredménye. /Tanácsosok az Arad megyei és municípiumi önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

A Temes Megyei Tanács helyeiért folyó küzdelemből a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja került ki győztesen. A tanács végleges összetétele: a TDRP 9, a Demokrata Konvenció 8, a Demokrata Párt 6, a Nemzeti Liberális Párt 5, a Szövetség Romániáért 4, a Nagy-Románia Párt 4, az RMDSZ 3, a Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség és a Nyugdíjasok Pártja 2-2 tanácsos. Az RMDSZ tanácsosai: Marossy Zoltán mérnök, Bodó Barna politológus, egyetemi tanár és Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. /A Temes Megyei Tanács új (végleges) összetétele. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

A Nagybánya-központú Területi RMDSZ szervezet övezetében a választásokon a magyarság részvétele alacsony volt: 1996-hoz képest majdnem 3400-zal kevesebben éltek szavazati jogaikkal. Ennek ellenére jobbak az eredmények: 1996-ban 26 helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő jutott mandátumhoz, most 32-re nőtt e létszám. Nagybányán megmaradt az előző időszakban elért létszám, Szakállasfalván, Színérváralján, Sülelmeden úgyszintén. Felsőbányán a más pártok színeiben induló "magyar" ellenjelöltek miatt egy fővel csökkent a lakosság magyarságát megillető hely. Hasonló eset volt Kapnikbányán, Kővárremetén, Misztótfaluban. Máramarosszigeten az RMDSZ-nek öt magyar helyi tanácsosa van. A megyei tanácsba 4 RMDSZ-es tanácsos jutott be. /(Farkas E. Zoltán): Hattal többen lettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Nagykárolyban nagyon kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy az első fordulóban Bekő Tamást válasszák polgármesternek. A városban a választások eredményének a közzététele után az RMDSZ képviselői óvást nyújtottak be: Nagykároly lakosainak a száma 25 600, tehát nem lehet 23 563 a szavazásra jogosult személyek száma. Ez csak úgy lehetett, hogy egyes személyek neve mind az állandó, mind a kiegészítő listán helyet kapott. Utólag kiderítették, hogy valóban így történt: több száz nagykárolyi választópolgár neve szerepelt az állandó és a kiegészítő szavazólistán is! A választási eredmények Nagykárolyból: a 11 polgármester-jelöltre leadott szavazatokból a legtöbbet Bekő Tamás (RMDSZ) kapta: 5544, az utána következők közül jelentősebb szavazatot nyert Petcu Emil (Nemzeti Liberális Párt) 1137 és Oprea Dorel Petru (Szövetség Romániáért Párt) 914 szavazat. A városi tanácsosjelöltekre leadott szavazatokat tekintve az RMDSZ az első /5168 szavazat/, utána jön a Nemzeti Liberális Párt 1431 szavazattal. Haosnló a helyzet a megyei tanácsosjelölteket illetően: RMDSZ 5383, Nemzeti Liberális Párt 1145 voks. A valóságos pártként nem működő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt 65 szavazatot nyert el. /Boros Ernő: Nagykároly. 28 szavazaton múlott... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

A Kolozs megyei RMDSZ döntése értelmében Eckstein-Kovács Péter miniszter, kolozsvári polgármester-jelölt nem vesz részt a polgármester-választás második körében, hanem visszalép a harmadik helyezett, a konvenciós Serban Radulescu javára. A bejelentést megelőzően hosszas tárgyalás folyt az RMDSZ, a Román Demokratikus Konvenció, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja, a Jobboldali Erők Szövetsége és a Román Nemzeti Egységpárt helyi szervezeteinek képviselői között. Valamennyien összefognak Gheorghe Funar jelenlegi polgármester ellen. Az RMDSZ nem akarta, hogy "etnikai szavazásra" kerüljön sor a második fordulóban, hiszen egy Eckstein-Kovács Péter - Gheorghe Funar forduló egyértelműen a Nagy-Románia Párt jelöltjének a malmára hajtotta volna a vizet. Serban Radulescu orvos - a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője - megköszönte a pártoknak a támogatást. A Szabadság kérdésre, hogy mit ígér Kolozsvár magyar választóinak, Radulescu biztosított: legfőbb céljai közé tartozik a normalitás, tolerancia megteremtése, a város európai szellemiségének felélesztése. /Székely Kriszta: Eckstein-Kovács Péter visszalépett a konvenciós Serban Rădulescu javára. Az RMDSZ és a helyi román pártok összefogtak Funar ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kabai István mérnök, Szatmárnémeti RMDSZ-elnöke leszögezte, hogy a választások szatmárnémeti vonatkozású eredményei az RMDSZ szempontjából részint kielégítőek, részint elgondolkoztatóak. Kielégítőek, mert eggyel növelték tanácsosaik számát, másrészt polgármester-jelöltjükre a vártnál kevesebben szavaztak, sőt, több mint kétezer magyar szavazó voksolt Horea Anderco független jelöltre. A szavazók többsége nem tudta, hogy Horea Anderco és Ilyés Gyula személy szerint mennyit tett a városért. Nem hangsúlyozták eléggé: Ilyés Gyula alpolgármesternek köszönhető, hogy télen volt meleg víz, hogy megoldódott 2-3 óvoda fűtésgondja stb. /Kereskényi Sándor: Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke: Mi nem akartunk dicsekedni, és dicsekedett más a mi eredményeinkkel! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

Besztercén a helyi magyar választópolgárok 27%-a szavazott az RMDSZ-re, így nem jutott be RMDSZ-tanácsos a városi testületbe, mert nem érték el a választási küszöböt. A kudarchoz hozzájárultak a függetlenek is, akik elvonták a szavazatok egy részét. Sajónagyfaluban 2 szavazaton, Nagysajón 4 szavazaton múlt, hogy nem került be magyar tanácsos a helyi tanácsba. Ezzel szemben Tacson 100%-os volt a részvétel, és két RMDSZ-tanácsos került be a galacfalvi községi tanácsba. Bethlenben 4 RMDSZ-tanácsos lesz, ez kettővel több az eddiginél. Árpástón a polgármester mellett nyolc magyar tanácsos lesz, hat az RMDSZ és kettő a nyugdíjas párt színeiben. - Sok szavazatot érvénytelenítettek a papír rossz minősége miatt, mert átütött azon a pecsét tintája. /A választási küszöb átka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Gyergyószentmiklóson a második forduló fogja eldönteni a polgármester kilétét. Az első fordulóban a szavazópolgárok 58,4 %-a járult urnához. Papp József független polgármester-jelölt 4162 voksot összesített /47,7 %/, míg Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje 3653 /41,87%/, ők jutottak tovább a második fordulóba. Az RMDSZ-tanácsosok száma 13-ra, a "független" liberális tanácsosoké pedig 7 fő. Ezenkívül Gál Árpád független polgármester-jelöltnek sikerült még elérnie a küszöböt jelentő 386 szavazatot. /Második forduló szükséges. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Marosvásárhelyen a választási iroda alaptalan indokokkal sorozatosan visszautasította az RMDSZ-nek a tudatos szabálytalanságok miatt benyújtott óvásait, ezért Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvást nyújtott be a Központi Választási Irodához amelyben követelte, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ beadványának megfelelően értékeljék újra a szavazások eredményét. Előzőleg az RMDSZ 16 szavazókörzet eredményeinek az újraszámlálását kérte, mert ezekben a szavazókörzetekben a választási jegyzőkönyvekben különbségek voltak az összesen leadott érvényes szavazatok, illetve a jelöltekre külön leadott szavazatok között. Ugyancsak különbségek voltak a szavazókörzetek elnökei által készített és a municípiumi választási irodához leadott, illetve a politikai pártok képviselőinek adott jegyzőkönyvek között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1739. sz./

Jún. 6-án Emil Constantinescu elnök kétnapos látogatásra érkezett Szlovákiába. A román elnök arra kérte a szlovák vállalkozókat, hogy vegyenek részt a román vállalatok privatizációjában. /Szlovák-román közös csúcs Pozsonyban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./ Jún. 6-án a szlovák és a román elnök Pozsonyban síkraszállt a kétoldalú együttműködés szorosabbra fűzéséért, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra törekedve. Rudolf Schuster és Emil Constantinescu szorgalmazta az együttműködést a Duna újbóli hajózhatóvá tétele terén is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Máj. 31. és jún. 4. között rendezték meg a szlovákiai Révkomáromban az Európai Népcsoportok Föderációjának /FUEV/ 45. kongresszusát. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő volt jelen, aki beszámolt a kongresszus munkálatairól. Az Európai Unió tagfelvételi feltételei között szerepel például a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása. Pécsi javasolta, hogy a FUEV által kidolgozott kisebbségvédelmi jogi normákat, ajánlásokat a jövőben tárgyalják meg az RMDSZ Európa tanácsi képviselőjével, aki felvállalhatná ezek támogatását a kollégák körében. Javaslatát az RMDSZ elnöksége elfogadta. A FUEV nyilatkozata nagy hangsúlyt helyez a helyi és regionális önkormányzatok kiépítésére, amelyek garantálni tudják a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, érvényesülését. /Ágopcsa Marianna: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a FUEV 45. kongresszusáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./