Jún. 3-án Budapesten Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár megbeszélést tartott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió vegye le Romániát a vízumkötelezett országok listájáról, ami megkönnyítené a problémamentes kapcsolattartást a magyar EU-csatlakozás után - hangzott el a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a határon túli magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára élne a Magyarországra utazáskor. A vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státusz kérdései Markó Béla megfogalmazása szerint a Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottságának hatáskörébe tartoznak. - Amennyiben nem sikerülne elérni, hogy Románia kikerüljön az EU számára vízumkötelezett országok csoportjából, akkor vetődhet fel egy pozitív diszkrimináció lehetősége a magyar kisebbséggel kapcsolatban - fűzte hozzá Markó Béla. Ugyancsak jún. 3-án egy pécsi rendezvényen Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum lehetőséget adna a határon túli magyaroknak kilencvennapos magyarországi tartózkodásra, s megkönnyítené az ottani munkavállalást. E gyakorlat nem idegen az uniós államoktól sem. A nemzeti vízum bevezetésének előkészítése megkezdődött, a kritériumrendszert ezután dolgozzák ki. Valószínűleg a magyar nyelvtudás, a Magyarországgal ápolt kapcsolatok, valamint a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak pozitívan befolyásolják majd a sajátos vízum kiadását - jelezte az államtitkár. Koszovó kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy hosszú távú és komplex rendezésre kell törekedni. A rendezés részét képezné a vajdasági magyarság területi és személyi elvű autonómiájának gondolata - fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi közösségeket, így a vajdasági magyarság képviselőit Markó Béla szerint be kell vonni a rendezésbe. - Az eddigieknél sokkal hitelesebb ellenőrzési mechanizmust kell kialakítania a nemzetközi közösségnek - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla megígérte: közbenjár annak érdekében, hogy a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság következő, várhatóan júliusban sorra kerülő üléséig Magyarország után Románia is elfogadja a legutóbbi tanácskozáson született ajánlásokat. /Németh Zsolt és Markó Béla megbeszélése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

"Jún. 3-án Zilahon rendezték meg A vállalkozó önkormányzat címmel a VII. Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Több mint száz RMDSZ-es polgármester, alpolgármester, kormánymegbízott, megyei, városi és községi tanácsos gyűlt össze. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke emlékeztetett az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) megalakulása óta tapasztalt változásokra. Demeter János helyettes kormányfőtitkár szerint rá kell hangolódni a választások hangulatára. A politikus arra figyelmeztetett, hogy az OÖT létezése, az ott folyó munka lehetővé teszi, hogy az önkormányzati tisztségviselők valóban "településgazdák" legyenek. Dr. Csapó I. József szenátor arra keresett megoldást, hogy miként segíthetnék az önkormányzatok a mezőgazdaság fejlődését. Szilágyi Zsolt képviselő arra kérte az Ügyvezető Elnökséget, erősítse meg az Önkormányzati főosztályt, és hogy jogászok, közgazdászok bevonásával alakítson munkacsoportot, amely segíti a honatyákat az önkormányzati keretet tágító, az adórendszert átalakító törvénytervezetek kidolgozásában. /Településgazdák tapasztalatcseréje. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./ A hirtelen elnyert helyi pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül ért valamennyi önkormányzatot, amikor teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. Az előadások zöme a helyi pénzügyi és közigazgatási törvény dicséretéről szólt, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenlegi konjunktúrában ennyit tudott elérni az RMDSZ. A hozzászólásokból azonban nyilvánvalóvá vált, hogy óriási űr tátong a parlamenti és kormánymegbízottak elméleti politizálása és a helyhatósági gyakorlattal megküzdő, és sok helyen már a hivatal bezárásának kényszerével számoló polgármesterek, tisztségviselők között. A bírálat miatt a meghívottak sértve érezték magukat. /A Partiumi Önkormányzati Konferencia nem sok vigaszt nyújtott a polgármestereknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). jún. 7./"

"Az idei csíksomlyói búcsúról a csíkszeredai Hargita Népe vezércikkben írta: "vitathatatlan, hogy Czirják Árpád érseki helynök beszéde toronymagasan az eddigiek fölé helyezhető". Székedi Ferenc vitatta ezt a megállapítást, szerinte ebből az következik, hogy a megelőző kilenc esztendő csíksomlyói prédikációja eltörpül ez utóbbi beszéd toronymagassága mellett. Székedi másképp látta: "az elmúlt kilenc évben még egyetlen beszédnek sem volt ennyire köznapi politikai jellege", a "csíksomlyói búcsún még soha nem beszéltek ilyen túlcsordulóan nép-nemzeti jelleggel az összmagyarság gondjairól." Székedi szerint léteznek "elvontabb gondolatiságú és ezért jóval egyetemesebb hangvételű szentbeszédek", továbbá a "prédikáció minél inkább világi, e világban annál inkább vitatható". /Székedi Ferenc: Toronymagasan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./"

Dr. Lányi Szabolcs /sz. Görgényszentimre, 1946/ 1968-ban végezte el a bukaresti Műszaki Egyetem ipari kémia karát, azóta az egyetemen dolgozik, jelenleg professzor. Öt szakkönyve jelent meg, öt szabadalmazott találmánya van. Iparfejlesztési államtitkár volt, 1999. febr. 16-a óta a Tudomány, Technológia és Újítás Országos Ügynöksége vezetője. Az átszervezés során a Kutatás- és Technológiai Minisztérium megszűnt, tevékenységét a helyette létrehozott Tudomány, Technológia és Újítás Országos Ügynöksége folytatja, dr. Lányi Szabolcs vezetésével. /Barabás István: Stratégiával a tudományért. = A Hét (Bukarest), jún. 3./

Meg kellene írni a romániai magyar irodalom történetét, ezzel a témával foglalkozott a Látó (Marosvásárhely) 1998/10-es száma. Az EMKE 1996-ban Szabédi László kolozsvári szülőházának tulajdonosává vált. Az EMKE 1997-ben kezdeményezte az elhunyt erdélyi magyar írók irodalmi hagyatékának számbavételét, körlevelet küldve mintegy ötven szerző örököseinek. A Kötő József és Dávid Gyula által aláírt körlevélre egyetlen válasz sem érkezett. - Számos hagyaték szétszóródott vagy lappang valahol. A Szabédi Emlékházban meg kell oldani a könyvtár és kézirattár anyagának számítógépes feldolgozását, majd lehetővé kell tenni az olvasótermi használatot. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa jóváhagyta Cs. Gyimesi Éva kezdeményezését a magyar irodalomtudományi tanszék mellett működtetett Irodalomtudományi Intézet létrehozására. Az intézet az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos kutatásoknak biztosítana keretet. - A Szabédi Emlékház máris tudományos munka helyszínévé vált azáltal, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további köteteinek összeállításához szükséges kézikönyvek felkerültek a polcokra, és itt folyik a szócikkek szerkesztése is. - A Szabédi Emlékház működtetését szakmailag felkészült alkalmazottakra kell bízni. - A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt a Szabédi Emlékház irodalmi múzeummá fejlesztése érdekében. /Balázs Imre József: A Szabédi Emlékház új szerepkörben, avagy mitől él egy irodalmi múzeum? = A Hét (Bukarest), jún. 3./

A hatszáz fős Domahida faluban szinte ugyanennyi a magyar anyanyelvű lakosság száma, annak ellenére, hogy magyarnak mindössze száznyolcvan személy vallja magát. Rajtuk, s néhány, magát svábnak vallón kívül a lakosság kétharmad része román görög katolikus. Vékony Mihály lelkész elmondta, hogy a reformátusok lélekszáma jelenleg százhatvankilenc. Fogyatkozóban vannak - 1998-ban két keresztelésre öt, ez év elejétől mostanáig egy keresztelésre négy temetés jutott -, az elmúlt két évben külföldi adományok révén sikerült a templomot felújítani. Egy éven belül megoldódik az ivóvíz-ellátás a faluban. Az anyagi fedezetet az évi rendszerességgel ide látogató holland vendégek fogják biztosítani. /Domahida. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./

Pár hónap leforgása alatt immár másodszor jelentkezett munkáival a nagyközönség előtt Horváth Gyöngyvér grafikusművész, kiállítása Kolozsváron látható. /(németh): Pillangószárnyakon. Horváth Gyöngyvér kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Kézdivásárhelyen július végén tervezik a Bem-szobor felállítását. A bronz mellszobrot Vetró András készíti el. Ünnepélyes avatására Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták, ezért időpontját a tusnádfürdői szabadegyetem végére tették. - Bereck is emlékezik: júl. 25-én domborműves emléktáblát és kopjafát állítanak, Petőfi és Bem találkozásának 150. évfordulóján. A költőt és a tábornokot ábrázoló dombormű Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása. /Kézdivásárhelyen és Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Nem szeretnék beavatkozni a Magyarok Világszövetségének belügyeibe - közölte Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Mint ismeretes, a Magyarok Világszövetségének Amerikai Tanácsa levélben fordult hozzá a szervezet áprilisi küldöttgyűlésének légköre, valamint a nyugati régió szerintük hátrányos képviselete miatt. Az aláírók ugyanakkor úgy vélték: az áprilisi tanácskozáson egyesek antiszemita, intoleráns megjegyzésekkel illették a nyugati küldötteket. Az MVSZ küldöttgyűlése állásfoglalásában leszögezte, hogy ilyen kijelentések nem hangzottak el. - A Magyarok Világszövetségének a konfliktusait a saját berkein belül kell megoldania - hangsúlyozta Németh Zsolt. /Saját berkeiben oldják meg. Németh Zsolt az MVSZ-en belüli konfliktusról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Iasiban egy csődbe ment gyár alkalmazottai tüntettek. A tiltakozók több órán át őrséget álltak a prefektúránál, miközben összetűzésekre és szócsatákra került sor a csendőrökkel. /A iasi-i tüntetők összecsaptak a csendőrökkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Jún. 7-én folytatódik az utolsó bányászjárás miatt félbeszakított tanügyi sztrájk. Addig fog tartani, amíg megoldódnak súlyos gondjak, mondják a pedagógusok. Lényegében csak az 1-4., 5-7. és 9-11. osztályok esetében érződik majd lényegesebben a sztrájk. A sztrájk időtartama a kormánytól és a kollégák kitartásától egyaránt függ. /Hétfőtől tanügyi sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A Dacia Könyvkiadó részvényeinek. 40 százalékát a szatmári Estromtel Rt. cég vásárolta meg, így a lényegében a könyvkiadó magánkézbe került - ismertette helyzetüket Stefan Melancu főszerkesztő. A szatmári cég már komoly összegeket fektetett a kiadóba, így pillanatnyilag 32 alkalmazottal dolgoznak. A kiadó havonta több mint 30 könyv kiadását tervezi. A kiadó ragaszkodik a Dacia magyar jellegű hagyományaihoz, így egy magyar részleget is szeretne működtetni. Pillanatnyilag van már egy magyar nemzetiségű szövegszerkesztőjük a frissen végzett Lőrincz Kinga személyében. /Szabó Csaba: Magánkézben a Dacia Könyvkiadó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Videokamerával figyelik az alig egy hónapja felavatott, de mindjárt meggyalázott Hám János-szobrot Szatmárnémetiben. Többen is riadóztatták a sajtót, hogy most már minden betű eltűnt a szoborról. Pallai Kristóf, a püspökség gazdasági igazgatója megnyugtatott: ezúttal ők szedték le a feliratot, hogy most már márványba véssék, amit már nehezebb lesz megrongálni, ha csak nem mer valaki kőtörő kalapáccsal működni a város főterén. A vésést az is indokolja, hogy a korábbi betűletörésnél a tettesek megkarcolták a talapzat márványborítását. /Sike Lajos: Még mindig Hám János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Bukarestben Fények és színek címmel a nagybányai festőiskola egykori nagy mestereinek képeiből válogatott kiállítás megnyitójával kezdődött a máj. 31-től jún. 6-ig tartó Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozata. A megnyitón Páll József, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára hangsúlyozta: a két nép kultúrájának kölcsönös megismerése jelentős szerepet játszik a román-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Maria Berza, a román Művelődésügyi Minisztérium államtitkára hozzáfűzte, hogy a két szakminisztérium feladatának tekinti a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség identitásának ápolását. /Magyar Hét Bukarestben. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./

Nagyszebenben 1858-ban alakult meg az első polgári kultúregyesület, a magyar Kaszinó. A Polgári Kör 1944 augusztusáig működött, amikor az új hatalom megszüntette, és az épületet a baloldali irányzatú Magyar Dolgozók Országos Szövetsége /MADOSZ/ vette át. 1952-ben a kommunista hatalom megszüntette a MADOSZ-t. A több ezer kötetes könyvtárat feldúlták. Sok szebeni magyar család nagyobb számú kötetet mentett meg a pusztulástól. - Az RMDSZ megalakulásával újraéledt a magyar kultúrtevékenység. Megalakították a Polgári Magyar Művelődési Egyesületet, amely öt évvel ezelőtt lett jogi személy. Az egyesület a megszüntetett Polgári Kör jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, jogosan visszaigényli az elkobzott épületet. Sikeres előadásokat tartanak. Az egyesület tavaly rendezte meg első ízben a Szeben Megyei Magyar Kultúrnapokat. Az egyesület keretén belül népi tánccsoport is működik, Fazekasné Székely Erzsébet vezetésével. Nagy eredmény a Nagyszeben és Vidéke című újság beindítása, amelynek első száma öt éve, júniusban látott napvilágot. Főszerkesztője Kalmár Zoltán, aki ezt a beszámolót is írta. /Kalmár Zoltán: Ötéves a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az egyházi oktatás az egyetlen olyan iskolatípus, ahol világnézetet is próbálnak a diákoknak tanítani, egyfajta alternatívaként a keresztény világnézetet is bemutatni, nyilatkozott Visnyai Csaba, a nagykárolyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. Iskolájuk vállalja, hogy a keresztény erkölcsi rendre épülő világnézetet tartja az egyedüli járható útnak. A líceumban heti két hittanóra van, és kapcsolatokat építenek ki más, hasonló iskolákkal Erdélyben és külföldön is. A budapesti piarista gimnáziummal például diákcserét tervezünk jövő esztendőtől, s ezek elé tematikát tűzünk ki. - Az egyház, egyelőre csak papíron, de visszakapta a Szent László Konviktus épületét, melyet fel kell újítani. Szeptemberben egy reál és egy teológiai humán osztályt szeretnének indítani. /Gui Angéla: Az egyházi iskola világnézetet is közvetít. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

A Resicabányán kiadott Vita Catolica Banatus című vallásos kiadvány 1999/6. száma érdekes statisztikai adatokat közölt a romániai katolikus társadalomról. Az ország területén jelenleg 1 242 000 római katolikus él 6 egyházmegyében, míg a görög katolikusok száma 5 egyházmegyében 846 000 lélek, 623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején. Az akkori adatokhoz viszonyítva a római katolikusok lélekszáma 80 ezerrel nőtt. A római katolikusok közül a gyulafehérvári érsekség területén 542 ezer, a bukaresti érsekség területén 105 ezer, a váradi, illetve a szatmári püspökségén egyaránt 108 ezer, a temesvári püspökségén 112 ezer, a jászvásári érsekségén 267 ezer katolikus él. Görög katolikus vonatkozásban a Gyulafehérvár-Fogaras érsekséghez 354 ezer, a Kolozsvár-Szamosújvár püspökséghez 200 ezer, a lugosihoz 60 ezer, a váradihoz 100 ezer, a máramarosihoz 132 ezer hívő tarozik. A római katolikusok 974 pappal, a görög katolikusok 704 pappal működnek. A szerzetes-, illetve az apáca-rendek száma az előbbieknél 21 férfi és 74 női, az utóbbiaknál 12 férfi és 30 női rend. A statisztika nem jelölte, de tudnivaló: a legtöbb magyar római katolikus a gyulafehérvári érsekséghez, míg a legtöbb görög katolikus a máramarosi püspökséghez tartozik. A nemzetiségek vonatkozásában a leggazdagabb a Temesvári egyházmegye, ott ugyanis magyar, német, román, horvát, cseh, bolgár római katolikusok és körükből kikerült papok vannak. /Katolikusok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Nagybányai magyar pedagógusok tanácskoztak a magyar nyelvű oktatás jelenéről és jövőjéről a helyi Németh László Gimnáziumban. A magyarság elöregedése, az asszimiláció és a továbbtanulási lehetőségek hiánya miatt Máramaros megyében folyamatosan csökken a magyarul tanulók száma, figyelmeztetett Ludescher István RMDSZ-elnök. A megyében a magyar általános iskolások egyharmada, a középiskolások kétharmada román nyelven tanul. /Sok a megválaszolatlan kérdés. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 4./

"A kolozsvári Bethánia Gyógyterápiás Napköziotthon szakemberei kiadták Útmutató a szülőknek című kiadványukat. Ferenczy Melinda gyógypedagógus ismertette a kiadás gyakorlati indíttatását: a szülők hajlamosak későn fordulni szakemberhez, ha gyermeküknél fejlődési rendellenességet észlelnek. A magyarul és románul megjelent kiadvány célja tudatosítani a szülőkben az orvosokkal, pszichológusokkal, gyógytornászokkal stb. való együttműködés fontosságát és igényét, hiszen ez a különleges, korszerűen felszerelt óvoda 0-8 év közötti korban nagyon látványos eredményeket képes "kitermelni" a rászorult csöppségek körében. /Rendkívüli könyvismertető. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

Észak-bihari falunapokat tartanak Micskén június 5-6-a között. A gyermek számára szerveznek vetélkedőket, majd a Bihar megyei rendezvények szervezői (MAFESZT) tartják meg soron következő ülésüket. A tervek szerint a találkozón szóba kerülnek olyan pályázati lehetőségek, melyek elősegítik a közös adatbázis létrehozását. Június 6-án, vasárnap a református ünnepi istentisztelet után Tempfli József megyéspüspök celebrál szentmisét. Délután a népviseletek parádéja után néptánc-gála lesz. /Falunapok Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

"Néhány hónapja működik Szecselevárosban a katolikus egyház Caritas szervezetének felügyelete alatt a házi szakápoló és szociális gondozó központ. "Elsődleges célunk a beteggondozás, a betegek családtagjainak megsegítése. Egyúttal ellátjuk a betegek, a rászorulók lelki gondozását is" - közölte Gajdó Zoltán plébános. /Beteggondozás. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./"

Tatrangon elkészült a kápolna és a szociális ház, a mellette lévő sportpálya pedig a szabad idő hasznos kihasználásra alkalmas. A keresztény ház lehetőséget kínál szentmisék, különböző előadások, tanfolyamok, szemináriumok tartására. Az 1996-ban megkezdett épületegyüttesen millecentenáriumi és Márton Áron emléktábla látható, a harangot pedig Marosvásárhelyen öntötték. Négyfaluban most épül a katolikus templom. /Hármas ünnep. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./

Jún. 4-én Budapesten Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel. A jövő hónap végén sor kerülhet a magyar-román kormányközi vegyes bizottság következő ülésére, amelyre Martonyi János külügyminiszter is ellátogat Bukarestbe - közölte az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ kongresszusa bebizonyította, hogy a szövetség egységes politikai szervezet, s ezt a jövőre nézve is megőrzi - szögezte le Martonyi János, aki gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnöki posztjára történt újraválasztásához. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az elmúlt időszakban rendszeres találkozók, konzultációk alakultak ki a szervezet és a magyar kormány képviselői között. - Markó Béla elmondta: a mostani időszakban alakulnak meg a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai, amelyek közül az integrációs foglalkozik a magyar EU-csatlakozás utáni kapcsolattartás lehetséges formáival a határon innen és túl élő magyarság között. /Rendszeres a konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között Martonyi János fogadta az RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

"Marosvásárhelyen a táblák lefestése folyik, a durva, magyarellenes megjegyzések sem maradnak el. A helyi Cuvantul Liber lapból árad a magyarellenesség, a "legszomorúbb az, hogy a többszázszor leírt magyarellenes érveknek mindannyiszor akad olvasója, sőt lelkes híve, ha számuk nem is több néhány ezernél." - írta Máthé Éva. A lap főszerkesztője, Ladariu képviselő kampányt folytat a készülő helyhatósági törvény ellen. /Máthé Éva: Ellenkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Május 26 és 31-e között rendezték meg a Csíkszeredai Ifjúsági Napokat. Szőke Domokos, a rendezvény egyik szervezője elmondta, hogy immár második alkalommal került erre sor. A vetélkedőkre 13 iskola nevezett be 25 fős csapatokkal, valamint népes szurkolótáborral. Ez mintegy 600 aktív személyt jelentett. Minden második nap megjelent a CSIPSZ, melyet középiskolások készítettek. A támogatók között volt az Illyés Közalapítvány; a városi önkormányzat; az Ifjúsági és Sport Minisztérium és több kisebb cég. /Forró Miklós: Csíkszeredai Ifjúsági Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai című általános iskolai tankönyv bemutatóját tartották meg kevéssel az iskolai év befejezte előtt Zilahon. Hivatalos tankönyv, melynek tantárgyát egy esztendeje oktatják ugyancsak hivatalosan tankönyv nélkül. A tankönyv márciusban jelent meg, első kiadásban úgy húszezer példányban a 16 erdélyi megye iskolái részére. A tankönyv az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján és a tárcától meghirdetett pályázat keretében jelent meg, szerzői László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok. - Felnőtteknek is érdemes kézbe venniük identitástudatuk erősítéséért, különben tudomásom szerint az elmúlt fél évszázadban nem volt hasonló hozzáférhető történelemkönyv az országban. Utánnyomás is megjelent, mód van szabad forgalmazására. /Fejér László: Magyar történelemkönyv - román állami támogatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Kolozsváron tavaly június 20-án helyezték el a megépítendő templom alapkövét a Donát negyedi református közösség. Sok munkával megöntötték már a templom alapjait, ám a munka és a költségek java még hátravan. Bibza István lelkész elmondta, hogy a templomépítés igénye még a régi rendszerben jelentkezett, amikor kialakították azt a kis termet, ahol most is folynak az istentiszteletek. 1990-ben kezdték a kérvényezést. Az igényelt, Hunyadi utcai telek átadását folyton halogatták, végül elutasították, ellenben másfél vagy két év múlva odaadták egy magáncégnek, amely egész épületsort épített oda. Végül sikerült venni egy ingatlant a hozzátartozó 5300 négyzetméteres telekkel együtt. Az épület kétszintes, nyolc szobája, két konyhája, két fürdőszobája van. Így végre az egyházközségnek több irodája, szolgálati lakása és két vendégszobája is van. A tulajdonosok 210 ezer dollárt kértek érte, aminek előteremtéséhez a Magyarok Világszövetsége segített. 1994-ben költöztek ide. Megkeresték Makovecz Imre építészt, aki elkészítette a templom tervét, a kolozsvári Müller Csaba mérnök pedig ezeket átdolgozta a román szabványok szerint. Így 1994 végére elkészültek azok a tervek, amelyekkel építési engedélyért folyamodhattak. Az Iliescu-féle kormány területrendezési minisztériuma kétszer utasította vissza a tervet. Az 1996-os kormányváltás után aztán jóváhagyták némi adminisztratív huzavona után. Állami támogatást eddig nem kaptak, úgy tűnik, hogy az idén kapnak 100 millió lejt. Az egyházközségben a nyilvántartott hívek száma 2760, és még mindig apad. Általában az ötven év felettiek mennek el, akik eladják házaikat, és kiköltöznek gyermekeikhez, 90 százalékban Magyarországra. Évente 4-5 család megy el. 1998-ban 16 keresztelés és 42 temetés volt. Valamilyen pozitív változás mutatkozik a házasságkötések terén. A tiszteletes mindig is azt mondta: ez a templom Isten csodáiból épül, nem pénzből. Az 1989-es változás óta épült 35 templom nem jelent igazán maradandó építészeti remeket. Éppen azért keresték meg Makovecz Imrét, hogy legyen Erdélyben egy egészen más vonalú templom. /Szabó Piroska: Templomépítők. Isten csodáiból épülő templom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Árkoson a református gyülekezet fel akarja újítani a helyi, műemléknek nyilvánított 800 éves templomot. Ilyen esetekben el kell végezni a szükséges ásatásokat. A templom északi oldalán hamar rátaláltak egy épület alapjára. Szőcs Péter muzeológus beszámolt az ásatás eredményéről: a feltárt épület minden bizonnyal a faluközösség plébániatemploma volt. A feltárás egyértelmű siker a múzeum számára, hiszen a megye legrégebbi egyházi épületéről van szó. /Nem mindennapi régészeti lelet. Megtalálták az árkosi templom kápolnáját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./

Fennállásának 120. évét ünnepelte a Zselyki Fúvószenekar, a Turnerek, ahogyan a helybeliek nevezik. A zenekar történetét Bezsnei József tiszteletbeli tag ismertette, részben a Wass György által - a 100 éves évfordulóra - összeállított és 25 példányban megjelentetett, 53 fényképet tartalmazó emlékkönyv, részben pedig saját krónikája alapján. A Zselyki Fúvószenekarnak jelenleg 25 tagja van. /Guther M. Ilona: 120 éves a zselyki fúvószenekar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./