"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A törvény elfogadását az RMDSZ hivatalos vezetősége "jelentős előrelépésként" értékelte, annak diszkriminatív jellegét elhallgatván, az ellene szavazó dr. Csapó József szenátorral szemben szankciókat helyeztek kilátásba, azzal vádolván őt, hogy "együtt szavazott az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal", (Verestóy Attila szenátor), és "egy korszerűbb és európaibb törvény ellen voksolt" (Székely Ervin képviselő). A valóság az, hogy nem Csapó József szenátor, hanem éppen a vádaskodók szavaztak együtt a Szenátusban az Iliescu-féle posztkommunista párttal. A törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük, állapította meg Tőkés László, az önálló állami magyar egyetem helyreállításának jogától való megfosztatásunkat. - Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás körébe száműzte, és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, több mint ezer iskolaépületet. A törvény értelmében a felekezeti gimnáziumok magániskolákká minősülnek vissza, és - példának okáért - a nagyváradi Sulyok István Főiskola is magánegyetemként, az állami pénzügyi támogatás teljes hiányában kénytelen - puszta - fennmaradásáról gondoskodni. /Tőkés László: Nyilatkozat a Tanügyi Törvény tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A nyilatkozatról Markó Béla szövetségi elnök véleményét kérdezte a Romániai Magyar Szó munkatársa. Markó Béla kifejtette, hogy meg kell nézni az 1995-ös oktatási törvényt, és azt, hogy milyen változtatásokat kért a romániai magyarság és hogy az 1999- es új oktatási törvényben milyen változtatásokat sikerült elérni. Markó szerint "elég nagy arányban teljesültek igényeink. Az is igaz, hogy egyes elvárásaink nem váltak valóra." Jelentős az előrelépés: anyanyelven lehet felvételizni az egyetemekre, lehetővé válik az iskolai dokumentumok magyar nyelven való kiállítása. Markó szerint a törvény bírálata a politikai küzdelem megnyilvánulása. Az RMDSZ elnöke ezt rendkívül vétkesnek tartja ezt, mert megint azt próbálják sugallni, hogy nem értek el semmit.- Ugyancsak Tőkés László környezetéből tiltakozás indult el az ellen, hogy Markó Béla Asztalos Csaba Ferenc fiatal jogászt emberi és kisebbségjogi tanácsosi tisztségbe nevezte ki. Markó Béla szerint az ő hatásköre, hogy maga mellé tanácsosokat nevezzen ki. "Én sem szólok bele abba, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület milyen tanácsosokat választ." /Máthé Éva: Markó Béla válasza Tőkés László Nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Markó Béla szövetségi elnök Tőkés László nyilatkozatáról elmondta: sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett, és rendkívül sajnálja, hogy a szervezet tiszteletbeli elnöke továbbra is élesen támadja az RMDSZ parlamenti frakcióit, az RMDSZ teljes vezetését. Azt üzente a püspök úrnak, hogy a politikai küzdelemnek az oltárán, ne áldozzák fel az anyanyelvű oktatás kérdését. Tovább kell küzdeni azért, hogy amit most nem sikerült, azt is megváltoztassuk. Mostantól kezdődően lehet anyanyelven felvételizni, lehetséges a szakoktatás magyarul, mostantól kezdve nemcsak tanár- és művészképzés lehetséges magyarul egyetemi szinten, hanem minden: közgazdaságtani, jogi, mezőgazdasági, műszaki oktatás is. "Mostantól egyes iskolai dokumentumokat magyarul is meg lehet szerkeszteni, mostantól kezdve nemcsak román gyerekek számára lehet létszám alatti osztályokat létesíteni, hanem magyar gyerekek számára is, mostantól kezdve nemcsak csoportokat és tagozatokat, hanem kollégiumokat és fakultásokat is lehet létesíteni magyarul, és az önálló magyar egyetem lehetőségét sem zárja ki ez a törvény." "Püspök úr észre sem veszi, hogy miközben ő minket, engem, vagy a parlamenti frakción akar ütni, tulajdonképpen az egész romániai magyarságon üt." "Ha püspök úrban nincsen remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." /Mózes Edith: Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról. Püspök úrral így, ezen az úton nem tudunk együtt menni! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"Fey László a vallási fundamentalista tünetőket hozta fel, a tüntetők között a nők csadorban vonultak, mint egy károgó varjúsereg. - A romániai magyarság soraiban is vannak sokan, akik hisznek a hamis prófétáknak. Sokan nem mérik fel, mennyit árt az egyéni- és csoportérdekeket szolgáló torzsalkodás. "Mindnyájunknak csalódnunk kellett olyanokban, akikben kellő információk híján, illetve téves információk alapján hittünk, akikben bíztunk." /Fey László: Mint károgó varjúsereg? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Fey László cikkét Tőkés László nyilatkozata mellett közölte a Romániai Magyar Szó.

A jugoszláviai vlahok Emil Constantinescu segítségét kérték ahhoz, hogy a belgrádi hatóságok ismerjék el kisebbségként a Kelet-Szerbiában élő románokat. A Jugoszláviai Vlah Románok Mozgalmának képviselője, Dimitrie Craciunovici júl. 22-én találkozott az államfővel. Craciunovici kijelentette: az utóbbi nyolc évben folyamatosan kérték kisebbségként való elismerésüket a belgrádi hatóságoknál, de választ mindeddig nem kaptak. A képviselő utalt arra is: bár a hivatalos statisztikák mindössze 32 000 román nemzetiségű állampolgárról tesznek említést, a valóságban Kelet-Szerbiában mintegy 800 000 román él. /Kollektív jogokat kérnek a jugoszláviai vlahok Craciunovici Constantinescu elnök segítségét kérte. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

"Tőkés András válaszolt Frunda György nyílt levelére. Tőkés András szerint Frunda György "a legtehetségesebb és a legelegánsabban politizáló vezéregyénisége annak az értelmiségi csoportosulásnak, amely módszerekben nem válogatva, az RMDSZ-en belül magához ragadta a hatalmat". Ezért lehetséges, hogy a diktatúra idején a Tőkés László-per felvállalásának visszautasítását jogi tanácsadásnak állította be, jelenleg pedig Frunda sikerpropagandát hangsúlyozva félrevezeti az RMDSZ-kongresszusi küldötteket. Tőkés András kiemelte levelében, hogy nem magyarázkodni kell. Saját példáját hozta fel: tiltakozásul lemondott, mert hiába volt államtitkár, nem hagyták jóvá az önálló magyar Bolyai Farkas Líceum létrehozását sem. /Tőkés András: Válasz FRUNDA GYÖRGY szenátor úr nyílt levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

Különszám kiadásával emlékezett a Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ arra, hogy 150 évvel ezelőtt jelent meg az akkori Székely Hírmondó első száma, Háromszék első sajtókiadványa. Bem tábornok tábori nyomdagépet ajándékozott Kézdivásárhelynek, ezen készült az akkori újság. Az emlékszám ezer, számozott példányban jelent meg. /Flóra Gábor: 150 éves Háromszék első sajtókiadványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Júl. 19-től egész nap sugároz műsort Sepsiszentgyörgyön a Mix rádió, magyar nyelven külön hullámhosszon. /(Flóra Gábor): Mix-éter egész nap, magyarul is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Kiss Magda, az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ igazgatója nyugdíjba vonult. A versenyvizsga alapján új igazgató Nedeczky László lett. A középiskola aligazgatója továbbra is Badau Tünde marad. Nedeczky László /Brassó, 1951 aug. 14./ Brassóban szerzett mérnöki diplomát, azóta a tanügyben dolgozott. 1990 és 1992 között igazgatóhelyettes volt a brassói Villamosipari Iskolacsoportnál, 1991-1996 között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos alelnöke, 1996-1998 között pedig a Brassó megyei RMDSZ elnöke. /Új igazgató az Áprilyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

"A júliusban a lap szerkesztőségébe érkezett sajtótermékek között volt több lap. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni MADISZ gimnazista havilapja., a GM pedig a dicsőszentmártoni MADISZ információs lapja, az Én, te, ő, mi, ti, őK a szentegyházai Gábor Áron Líceum diáklapja. A Pitypang Hírlevél a Pitypang Hálózatnak a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör kiadásában megjelenő hírlevele. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye) május-júniusi számában Vasvári Pál életének erdélyi nyomait kereső kirándulásról, az ó-piski-i hídról van szó, többek között. A Dialog Interetnic, az azonos nevű kolozsvári egyesület román nyelvű lapja több írást tartalmaz, így Komjátszegi Sándor a latin nyelvnek a magyar kultúrában betöltött szerepéről írt, Ramona Bancila és Fey László vitáztak a multikulturális egyetemről, Salamon Ida értékelte Eminescu remekművét, a Luceafarult és annak német, illetve magyar fordításait. A Pro Europa az azonos nevű marosvásárhelyi liga kétnyelvű hírlapja. A Szövetségi Figyelő, az RMDSZ hetilapja elemezte az oktatási törvény elfogadásával kapcsolatos fejleményeket. /Júliusi "böngészde". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"Elkészült a füzet Kibédről /Szellemi örökségünk - KIBÉD, 1499-1999, Impress, Marosvásárhely/, amelyet Borbély Emma válogatott és Ráduly János szerkesztett. "Készült a falu első írásos említésének 500., Seprődi János születésének 125. évfordulója alkalmából." Kibédről bizonyára megszületik a nagymonográfia is. /(bölöni) [Bölöni Domokos]: Kibéd szellemi öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ legfrissebb, június-júliusi összevont száma. Hidán Csaba: Hunok, avarok, magyarok című rövid történelmi áttekintése is szerepel a Buzás Pál által szerkesztett folyóiratban. Fekete Károly Kalotaszeg a történelmi dokumentumokban című összeállítása ezúttal Kalotadámost, Magyarókerekét, Nagykalotát és Tóttelket mutatta be. /Nyár eleji Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

"A mostani törvényhozási ciklusban - az eljárás hosszadalmassága miatt - már nem lehetséges az önálló állami magyar egyetem létrehozása Romániában - jelentette ki Kolozsváron Radu Vasile kormányfő. Román hírforrások szerint Vasile úgy fogalmazott, hogy bár az alkotmányosnak nyilvánított tanügyi törvény megteremtette az önálló állami magyar egyetem létrehozásához szükséges keretet, egy ilyen intézmény létrehozása időigényes, hosszadalmas folyamat. - Ismeretes, hogy Radu Vasile júl. 23-án találkozott a magyar kormányfővel Marosvásárhelyen. Ezután Radu Vasile Kolozsváron az ország szárazföldi haderőinek országos és területi parancsnokaival folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. /Ebben a törvényhozási ciklusban már nem lehetséges a magyar egyetem létrehozása - jelentette ki Radu Vasile Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Radu Vasile Orbán Viktornak kijelentette, hogy szükséges törvényes keret megszületett. "Ez mindenfajta - beleértve a magyar - egyetem létesítését is lehetővé teszi". Hozzátette: "A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a magyar-német egyetem létrehozását célzó kormányhatározatunk érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadálya már nincs." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Ezután Kolozsváron a hadsereg vezetői előtt kifejtette, hogy a mostani törvényhozási ciklusban nem lehetséges az önálló állami magyar egyetem létrehozása."

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem júl. 22-i vitanapján a tulajdonviszonyok kérdése és az állam privatizációs szerepe volt napirenden. A vitában a FPS elnöke mellett Ioan Muresan román mezőgazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke, Birtalan Ákos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, volt idegenforgalmi miniszter és Dan Trepcea gazdasági elemző vett részt. Sarbu szerint a román gazdaság állami szektorában kommunista felfogás érvényesül, amely akadályozza a privatizációs folyamatot. Romániában a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. A kisebbségek képe a médiában című előadás következett. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője elmondta, hogy a térségünkben a többi kisebbségben elő magyarhoz képest a romániai magyar sajtó sokkal színesebb képet mutat, a helyzet azonban mégsem annyira rózsás. A közszolgálati adók mellett mind a rádiózásban, mind a televíziózásban létrejöttek a magánkézben lévő kereskedelmi adók, amelyek magyar nyelven is sugároznak, főként a Székelyföldön, ám ezek általában nem magyar üzletemberek kezében vannak, annak ellenére, hogy magyar képviselőnk is van a Nemzeti Audiovizuális Tanácsban (CNA). A Román Televízió kisebbségi televíziózásáról szólva, elmondta: 1990 óta folyamatos visszafejlődés tapasztalható. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Audiovizuális Bizottságában már szóba került annak lehetősége is, hogy a most különböző hullámhosszakon magyarul is sugárzó közszolgálati adókat egyetlen láncba, külön csatornára kéne egybegyűjteni és akkor egy egész napot kitöltő országos szórású rádiója is lehetne a romániai magyarságnak. - Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy tíz év után a Bálványosi Nyári Szabadegyetem beérett. Az elmúlt években sikerült a tabu-témákhoz is hozzányúlni. Minden évben volt olyan kétoldalú találkozó, amely az előadásokon kívül jött létre. - Több romániai partner politikus nem jött el. Egyesek meg évről évre kérik, hogy hívjuk meg őket. Olyan ez a tábor, mint a lakmuszpapír. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - csütörtök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25,/

"Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./"

A kolozsvári protestáns teológusok és egyetemi hallgatók, 1996 óta minden évben megszervezték a nyári magyarság-összeíró és közösségépítő missziót. Idén több mint negyven fiatal a hajdani Szászföldre, Szeben és Brassó megye húsznál több településére látogatott el. Sokan sírva mondták el, mennyire jólesett nekik, hogy felkereste őket valaki. Benépesülhettek az Olt-mentén az évtizedek óta üresen álló parókiák. Szentágotán, Mihályfalván, Balázstelkén, Somogyomban összegyűjtötték a környék magyarjait. Sok gonddal találkoztak a teológusok. Nagymohában a nyolc osztályos iskolában egyetlen szakképesített tanerő sincs, pedig volna gyermek. Lelkész már egyik faluban sincs. Kőhalom 1990-ben indult középiskolája ősztől majdnem a Segesvárral való egészségtelen versengés áldozata lett. Szentágotán több mint 400 magyar él és 20 iskolaköteles gyermek nem részesül magyar nyelvű oktatásban. Bürkösön, Mihályfalván, Bolyában a tanítók nyugdíjba vonulásával megszűnt a magyar I?IV osztály is. Erzsébetvároson most halódik a felsőtagozat ugyanezért, pedig volna gyermek helyben és a környéken is, de senki sincs, aki a helyi lelkészt és tanítónő feleségét támogassa. Nagyszeben Hipodrom lakónegyedében nagyfokú az ott élő magyarok anyanyelvi közömbössége és beolvadásának üteme. Románújfalu, Pócstelke fogy. - A missziós körút során három ifjúsági találkozót is szerveztek. Az első Vízaknán volt, eljöttek Nagyszeben, Mihályfalva, Hidegvíz és Nagyselyk magyar fiataljai. A másodikat a Kőhalom-Fogaras között fekvő Nagymohon szervezték, megjelentek a fogarasi, kóbori és brassói fiatalok is. A harmadik regionális ifjúsági találkozó színhelye a Medgyes melletti Somogyom volt. Ott voltak a medgyesi, erzsébetvárosi, balázstelki, pócstelki, báznai, küküllőalmási, gógáni és somogyomi fiatalok. Áldásos volt az őket elkísérő kolozsvári Szín-pódium bábjátéka: Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó háromnapos turnén végigjárta Szeben és Brassó megye minden magyarok által kis számban lakott települését. /Közösségépítő munka a szászföldi szórványokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

Megjelent Demény István Pál /Kolozsvár/ folklorista legújabb könyve, a Táltosok, kerekek, lángok /Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1999/, ezzel a kiadó új sorozatot is indított Curiosa cím alatt. A szerző a ma már kevesek által alkalmazott etnológiai összehasonlítás módszerét alkalmazva, szinte meghökkenő analógiákat, párhuzamokat állít fel. A könyv három fő témája: az archaikus világkép, a samanizmus és a hősepika elemeikben már önmagukban is bonyolult viszonyrendszert alkotnak. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

Júl. 23-24-én tartotta Kolozsvárott az unitárius egyház főtanácsa rendes ülését. Örömmel vették tudomásul, hogy az egyház visszakapta a kolozsvári Unitárius Kollégium épületét. /Az unitárius egyház Főtanácsának határozata az Unitárius Kollégium épületéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Az idei X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen több mint háromszáz résztvevő jelent meg. Ez a szám többszörösére júl. 24-én, Orbán Viktor magyar miniszterelnök előadásának idején. A szervezők 52 előadót hívtak meg a hat nap előadásaira, akik közül többen - főleg a román közélet képviselői - nem tettek eleget a meghívásnak. Jubileumi rendezvény lévén, a tíz év során előadóként, meghívottként részt vevő jeles személyiségek valamennyien meghívást kaptak a táborba, szám szerint 165-en. Az idei szabadegyetem szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, valamint a bukaresti Rene Radu Policrat Alapítvány voltak. A szabadegyetem támogatói között volt a budapesti Friedrich Naumann Stiftung, a londoni Westminster Foundation for Development, a Kisebbségvédelmi Hivatal, valamint a nagyváradi Found for the Development of the Carpathian Euroregion. Megjelent a tábori lap, a Tusványos Press is. /Számokban a tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

Radu Vasile kormányfő júl. 23-án Marosvásárhelyen kijelentette: az állami magyar egyetem létrehozásának már csak technikai akadálya van. Erre a kijelentésre reagálva, Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: Az egyetem létrehozásának politikai akadálya van. A koalíciós partnerek sem egységesek ebben a kérdésben. Szeptemberben ezt az egész kérdést újra kell tárgyalni. Markó Béla szerint a partiumi magánegyetem létrehozása, más erdélyi egyetemalapítási elképzelés és az önálló állami magyar egyetem iránti igény között nincs ellentmondás. Nagyváradon szükség van magyar nyelvű főiskolai intézményre, és ez nem jelenti azt, Kolozsváron nincs szükségünk önálló magyar egyetemre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán] : Markó: Az egyetem létrehozása politikai akarat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

"A román és magyar kormányfő pénteki marosvásárhelyi találkozóján Radu Vasile bejelentette, hogy az egyházi ingatlanok közül mintegy 200-at sürgősségi kormányrendelet útján juttatnak vissza eredeti tulajdonosukhoz, míg az általános visszaszolgáltatásról a parlament rendkívüli ülésszaka, vagy sikertelenség esetén szintén sürgősségi kormányrendelet dönt. A kijelentést Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a következőképpen kommentálta: "Itt tulajdonképpen egy évtizede tartó folyamatos időhúzás, taktikázás, ígérgetés folyik." Induljunk ki a konkrétumokból: a 17-es listáról még szinte semmi nem került gyakorlatilag a tulajdonosok kezébe." Félő, hogy ha be is tartja Radu Vasile az ígéretét, és végül is sürgősségi úton csak elfogadtatják, az új kormányciklus elején szinte elejétől kezdhetjük a küzdelmet ugyanazokért a célokért. /Tőkés: csak ígérgetik az ingatlanok visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

Gyimesközéplokon nyolcadik alkalommal rendezik meg a Gyimesi Tánctábort. Júl. 25-én kezdődött a táborozás. A tábor ideje alatt népzeneoktatást is szerveznek, néprajzi előadásokon lehet majd részt venni és a kézműves (fafaragás, szövés, varrás) műhelyek tevékenysége is ajánlott. Augusztus elsején ér véget a tábor, s ekkor kezdődik a Külsőrekecsinben rendezett II. Csángó Tábor. /Gyimesi tánctábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

"Horváth Arany Elrabolt méltóság /Tinivár Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999/ című könyve hamar elfogyott, újra kiadták, mégpedig Amerikában, az Amerikai Erdélyi Szövetség jelentette meg a könyvet. Horváth Arany riportjait, falujárásának tanúságait ismerik Erdélyben. Az amerikai magyarok a hetvenes években ismerték meg a nevét. Az Amerikába meghívott vendégek Domokos Géza, és különösen Mikó Imre hívták fel figyelmet a Művelődés folyóiratra, mely az utóbbi szavait idézve "magyarságmegőrző munkát végez". A folyóiratból ismerhették meg Horváth Arany nevét. - Az elrabolt méltóság közös tónusa egyfajta szomorkás melankólia. Hiába várták a jót az emberek. A magyar helynévtáblákat leverték. A csíkmadarasi 95 éves Áron bá az elmenekült értelmiség hiányát panaszolta. Elmondja azt is a szerző, hogy miért lett öngyilkos az ártatlanul bebörtönzött, kegyetlenül megvert Vass Kis Előd, amikor már végre kiszabadult. A reménykedés és a csüggedés egymást váltó viharáról szól a könyv utolsó írása, melyben a szerző Tőkés László püspökkel beszélgetett. /Elrabolt méltóság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Nyolcadszor rendezték meg Háromszéken a hagyományos fúvóstalálkozót, amelyet a húsz évvel ezelőtt újjáalakult rétyi fúvósegyüttes köszöntése jegyében szerveztek meg. A találkozó júl. 24-én a határon túlról érkező tótkomlósi és szentesi, valamint az uzoni marzsorettes felvonulással kezdődött a városközpontban, majd a 48-as szabadságharc emlékműve előtt hangversennyel folytatódott. Júl. 25-én a rétyi felvonulást követően a Nyír színpadán került sor a tulajdonképpeni fúvóstalálkozóra. Felléptek a szentesi, tótkomlósi, uzoni, barátosi együttesek, a korondi Pro Muzica és természetesen az ünnepelt házigazda, az egykori karnagyuk, Kováts András nevét viselő, ma Kelemen Antal vezényelte fúvószenekar és a helyi általános iskola ifjú zenészei is; valamennyien részesei voltak a festői környezetben tartott fúvóstalálkozónak. /(Flóra Gábor): Fúvóstalálkozó nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

Július 25-én, vasárnap Bereckben, a katolikus templom közelében leleplezték a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotta Petőfi és Bem arcképét megörökítő bronz domborműves emléktáblát, jelt állítva a forradalom két nagy hőse, Petőfi és Bem apó találkozásának. Az avatóünnepségen beszédet mondott Kovács István író, a Magyar Köztársaság krakkói főkonzulja, a Bem és Petőfi életmű nagy szakértője. Az emlékhelyet Máthé Ferenc plébános áldotta meg. A változatos kulturális műsor után a jelenlévők megtekintették a művelődési központban szervezett, az eseményhez és a településhez kapcsolódó kiállítást. /Ahol Petőfi és Bem találkozott Berecken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

"Ion Iliescu, az RTDP elnöke kritizálta Radu Vasile és Orbán Viktor találkozóját, valamint a magyar miniszterelnök tusnádfürdői felszólalását. Szerinte a román fél "nem megfelelően védekező" álláspontot mutatott. A Németh Zsolt politikai államtitkár által megfogalmazott elégedetlenséget az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban Iliescu udvariatlan gesztusnak nevezte, mert szerinte a magyarországi románok számára nem biztosított az anyanyelven való tanulás, és beolvasztó politikának vannak alávetve. /Ion Iliescu támadja a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

Júl. 25-én befejeződtek az idei Bolyai Nyári Akadémia 17 szekciójának munkálatai. Az óvónők /Székelyudvarhelyen/, a román szakosok /Brassóban/, a biológia szakosok /Szovátán/ tanfolyama, valamint a pszichodráma szekció Csíkszeredában már korábban véget ért, most zajlik Szovátán a kémia és Sepsiszentgyörgyön a drámapedagógia tanfolyam. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezi ezeket a nyári továbbképzéseket. Az előadások magas színvonalúak voltak. Ilyenkor együtt vannak a különböző régiók, vidékek, országok magyar pedagógusai. Az eltelt hét év tapasztalatainak birtokában a szervezők profi módon készítették elő és bonyolították le az idei Bolyai Nyári Akadémiát. Lászlófy Pál, a pedagógusszövetség elnöke leszögezte: a visszajelzések alapján a Bolyai Nyári Akadémia életében tartalmi és szervezési előrelépésnek lehet tekinteni ezt az évet. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

"Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

A határon túli magyarság számára kell valami olyan megoldást találni, amely illeszkedik Magyarországnak az európai struktúrákhoz való integrálódása folyamatához, nyilatkozta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyarság számára bizonyos területen például megoldást jelenthet a határ menti együttműködés, amely az EU-n belül elfogadott alapelv. A közeledés megszilárdítását, az Európai Unió egy másik alapelve, az autonómia életbe ültetése is segítheti. Gondolok itt az önkormányzatiság megerősítésére, ide sorolva az elfogadott autonóm önigazgatási formákat, az egyetemi autonómiától a városokat, régiókat megillető autonómiáig. - A határon túli magyarság törekvéseihez a hozzáállás az, hogy amennyiben ezeket legitim szervezetek által, demokratikus módon fogalmazzák meg és békés eszközökkel kívánják őket végrehajtani, akkor a magyar állam támogatja ezeket a törekvéseket. Ilyen értelemben természetesen a vajdasági magyaroknak azon három szintű autonómiára vonatkozó igényeit is, amelyet az ottani magyar pártok az elmúlt hetekben részleteiben is kidolgoztak. /Villáminterjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

"Kelemen Hunor művelődési minisztériumi államtitkár elmondta, hogy a lehetőségekhez mérten jelentős összegeket fordítanak a műemlékvédelemre. A szükségletekhez képest így is vajmi kevés, ami a műemlékekre jut, és ilyen ütemben 15-20 évre lenne szükség, hogy az összes helyreállítandó műemléket olyan állapotba hozzuk, amiért nem kell szégyenkeznünk. Ha statisztikát készítenének, kiderülne, hogy az Erdélyben lévő és a magyar kulturális örökséget képező műemlékek jelentős arányban szerepelnek a támogatásban részesülők között. Induláskor, 1997-ben 300 milliárd lejt terveztek műemlékvédelemre. Aztán csökkentették a költségvetés kiegészítésekor. 1998-ban 120-valahány milliárd körül volt a műemlékvédelemre felhasznált összeg; és az idén ismét kb. ennyiről van szó. - Egy műemlékre egy évben 2-3 milliárdot is költünk, ez maximum, a legfelsőbb határ. A Világbankkal megállapodtak abban, hogy néhány jelentős műemlék helyreállítását külföldi pénzekkel is támogassák. Ez egy 20 éves lejáratú kölcsön, 5 millió dollárról van szó, és viszonylag kis kamattal. A Világbank először írt alá Romániával ilyen szerződést; és először nyújt kölcsönt műemlékvédelemre. Ugyanakkor kétoldalú egyezményeket kötnek a szomszédos országokkal. Megállapodásokat kötöttünk a németekkel a segesvári műemlékek helyreállítására. Ugyanilyen célú a luxemburgi kormánnyal aláírt megállapodás is, ami most már kezd működni. Legalább ilyen fontos a Magyarországgal aláírt műemlékvédelmi megállapodás, amely 13 műemléket nevezett meg a román-magyar közös műemlékvédelmi programban. Ez a program egy évre szól. Évente fel kell újítani. Természetesen a 13 műemlék közül egyet sem lehet egy év alatt restaurálni. /Zsehránszky István: Kiegészítésképpen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"