Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. Jakobovits Miklós elnök beszámolt az elmúlt két évről. Ebben szerepelt az 1997-es nagyszabású marosvásárhelyi kiállítás, a sepsiszentgyörgyi Barabás Miklós emlékkiállítás, továbbá a céh havi Hírlevelének megjelentetése. Anyagi nehézségek jelentkeztek. Andrásy Zoltán festőművész jóvoltából a Barabás Miklós Céh használatába került a Farkas utcai épület, felújítása folyamatban van. 1998 óta a céh tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. A BMC tiszteletbeli elnökei, Abodi Nagy Béla és Kós András emlékeztettek, hogy a mostani szervezet a régi Barabás Miklós Céh szellemi örököse, ennek tudatában kell tevékenykednie. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

"A bányászvezetők és a kormány között Coziaban kötött megállapodást titkosnak minősítették. Ennek ellenére egyes részletek kiszivárogtak. A megállapodás szerint 30 nap múlva lesz az egyeztetés, amikor a vállalatoknak a veszteségek megszüntetését célzó programmal kell előállni. /Balló Áron: A "titkos" egyezség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

Az Arad megyei EMKE idei tevékenysége az elképzelések szerint az egyetemes kultúrtörténeti és történelmi események, valamint a helytörténeti, helyi szokások felelevenítésének jegyében fog zajlani. A harmadik EMKE-füzet a román-magyar barátságot feltáró, áttekintő, a megyei könyvtárban fellelhető, idevágó könyvészet teljes címlistáját, azaz több mint 1000 román, magyar, német, francia, angol, olasz, orosz tanulmány adatait tartalmazó kiadvány lesz. A második negyedév kiemelt rendezvénye lesz a II. Országos Gyermekkórus Találkozó. A harmadik negyedévben a már három éve elkezdett multikulturális és interetnikai tábor megszervezése lesz a fő tevékenység. A negyedik negyedévben az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója méltó megemlékezésébe fog bekapcsolódni az Arad megyei EMKE. /EMKE-tevékenység tükre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

"Molnár Gusztáv a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a filozófia szakon szerzett diplomát. Első összetűzéseire a Securitateval ebben az időben került sor, mert Echinox c. folyóirat megjelenésével egyidejűleg Molnár Gusztáv egy magyar nyelvű lapot is ki akart adni. Az egyetem elvégzése után Bukarestben a Kriterion Kiadó szerkesztője lett, de párhuzamosan egy magyar értelmiségiekből álló kört szervezett, amelynek tagjai az ország különböző városaiban adnak egymásnak találkozót. Ezeken a találkozókon - saját szavai szerint - "a kommunizmus utáni korszakra készültünk fel, mert teljesen biztosak voltunk abban, hogy a kommunizmus össze fog omlani". Ezen tevékenység miatt 1987-ben elbocsátották a Kriteriontól, miután a Securitate házkutatást tartott nála, amely alkalommal több száz könyvet, kéziratot és hangaszalagot koboznak el tőle, amit máig sem szolgáltattak vissza. Ezután 1988-ban Magyarországra települt át. 1990-től kezdve egy évig főtanácsadói szerepkört tölt be a magyar kormány mellett a határon túli magyarok kérdésének szakértőjeként. Miután lemondott a kormány mellett betöltött funkciójáról, Molnár Gusztáv megkezdte tevékenységét a Teleki László Alapítványnál, kezdetben egy, a kisebbségek kérdését tanulmányozó projekt keretén belül, négy év óta pedig a regionális geopolitikával foglalkozó csoport vezetője. 1997 őszétől kezdődően a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszoraként a nemzetközi kapcsolatokról tart előadásokat a magyar tagozaton, ez év második szemeszterétől kezdve pedig a történeti geopolitikáról fog előadásokat tartani az egyetem román tagozatain. A személyéhez kapcsolódó viták akkor robbantak ki, mikor 1997-ben közzé tette Az erdélyi kérdés c. tanulmányát, amelyben Erdély autonómiája mellett foglal állást. Eredetileg a tanulmány a kolozsvári Magyar Kisebbség c. folyóiratban jelent meg, később lefordították angol és román nyelvre is. Florin Danciu és Marius Avram készített interjút Molnár Gusztávval. Kérdésükre Molnár Gusztáv kifejtette, mit ért erdélyi kérdésen. "Románia régebbi helyzete - privilegizált helyzete a két világháború között - megváltozott." "Létezik a geopolitikai közelség törvénye, amely szerint annak, aki közelebb van a centrumhoz, nagyobb esélye van a centrumhoz tapadni. E meggondolás alapján Magyarország Románia stratégiai partnerévé vált, Románia keretén belül pedig Erdélynek, akarva, nem akarva, kapocs- szerepe van. Ez az én véleményem, amellyel mások is, például Gabriel Andreescu is, egyetértenek." /Florin Danciu, Marius Avram: Molnár Gusztáv magyar politológus, Erdély autonómiájának híve szerint az erdélyiek megrövidítve érzik magukat fennsőbbrendűségük miatt. - Megjelent a Transilvania Jurnal /Brassó/, 1999. jan. 4-i számában, részben közölte a Magyar Nemzet /január 20./ Teljes fordítása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26. - fordította Takács Ferenc László/"

Szeben megye magyarsága mintegy húszezer fő, ebből Nagyszebenben él kb. háromezer lélek, Medgyesen pedig tízezer. Medgyesen az RMDSZ újságot is indított Nagy-Küküllő néven. A lap 1996-ban megszűnt, amikor a város művelődési életének egyik kovásza, Iszlay László zenetanár hazament szülőfalujába, Bogácsra, mert polgármesternek választották, és senki sem folytatta a lap szerkesztését. Csak 1998 végén sikerült újra megjelentetni a Nagy-Küküllőt. Nagy Ferenc, az RMDSZ helyi elnöke /aki egyben a Szeben megyei RMDSZ elnöke is/, elmondta, hogy mindössze 1200 tagot tartanak nyilván, de az aktív tag nagyon kevés. Sokan átiratkoztak különböző román pártokban. A magyar népi egyetem megszűnt. Reménykednek benne, hogy a Magyar Ház majdcsak elkészül, erre nyolc éve várnak. A Nagy-Küküllő megjelent számában Székely Éva, a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy 1998. június 5-én és 6-án ünnepelte a medgyesi 10. Számú Általános Iskola fennállásának 275. évfordulóját, ez alkalomból az iskola felvette a Báthory István nevet. - Soós József református lelkész szerint kilátástalan a magyar gyermekek helyzete Medgyest és Nagyszebent kivéve a megyében, mert máshol nincs anyanyelvű oktatás. Szentágota 3-4 ezres magyarsága a beköltözések miatt felnőtt 8-9 ezer lélekre, de nincs magyar iskola, még anyanyelvi csoport sincs. - 1996 óta létezik Medgyesen a Nefelejcs néptánccsoport. /B. D. (Bölöni Domokos): Medgyesi magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

"Dr. Borbély Zsolt Attila reagált Kuszálik Péter cikkeire, aki fáradhatatlanul írja a Romániai Magyar Szóban Morfondír rovatát és abban rendszeresen támadja őt, ugyanúgy Tőkés Lászlót és általában a radikálisoknak nevezett csoportot. A szerkesztőség készséggel helyt ad Kuszálik kirohanásainak. Dr. Borbély Zsolt Attila bemutatta, hogyan hamisít Kuszálik Péter: azt állította, hogy ő Kántor Lajost támadta, holott az írásában elő sem fordult Kántor Lajos neve, továbbá Kuszálik átvette a román sajtó botrányos vádját, hogy Tőkés László besúgó lett volna. Aki átveszi ezt a vádat, "az nem csak a sajtótisztesség, hanem általában az emberi tisztesség dolgában igen rossz bizonyítványt állít ki magáról", állapította meg dr. Borbély Zsolt Attila, és emlékeztetett: "Nagy Benedeket azért zárták ki az RMDSZ-ből egyidőre, mert készpénznek vette azt a képtelen dezinformációt, miszerint Tőkés László elismerte volna: szekus-kollaboráns volt". /Dr. Borbély Zsolt Attila: "Ne ítélj keményen!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A falutörvénytől a közbirtokosságig címen /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1998/ megírta Gyergyóújfalu monográfiáját. Garda Dezső elmondta, hogy munkája már 1997 pünkösdjére megjelenhetett volna, azonban anyagi problémák miatt elhúzódott a kiadása 1998 végére. A monográfia a székely civilizációstörténet bemutatása Gyergyóújfalu történetén keresztül. Garda Dezső a könyvkuratóriumnál pályázott doktori disszertációjának magyar változatával, de elutasították negatív véleményezések alapján. Nem vették figyelembe Demény Lajos történész pozitív véleményét. /Gál Éva Emese: Gyergyóújfalu monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Ugyanerről: Gyergyóújfalu monográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 1998. dec. 15./

A Nagy-Románia Párt egyáltalán nem tart Valeriu Stoica igazságügyminiszter fenyegetésétől, miszerint törvényen kívül helyezik az NRP-t, ha bebizonyosodik bűnrészessége a bányászok akcióiban, hanem a miniszter lemondását követeli. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elvetette az NRP felelősségrevonását. A Demokrata Párt elkerülte a nyílt színvallást. - Teodor Zaharia tábornok, a rendfenntartó erők irányításáért felelős államtitkár lemondott. Alapok őt hibáztatják a vereségét, ő azonban nyílt levelében visszautasította a vádakat. Õt kiküldték a zsil-völgyi szorosba, hangoztatta, ahol nem volt kellő információja. - Mircea Criste főügyész kérte a belügyminisztert, vizsgálja meg a tisztek és egyes vezetők felelősségét. - Lapértesülések szerint Gheorghe Lupu csendőrtábornok egy rendőrautó csomagtartójába bújva elmenekült a bányászok támadásakor. /Stoica lemondását követeli az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január közepén Romániában 1 048 ezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban, ez 10,6 %-os munkanélküliségi rátának felel meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Magyarország fokozza erőfeszítéseit Erdély gazdasági kiszolgáltatottsága érdekében. Az akciót a magyar külügyminisztérium irányítja a Határon Túli Magyarok Hivatala útján, írta a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Jan. 25-én Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén Frunda György szenátort választották az Európa Tanács Jogi Bizottságának egyik alelnökévé. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

A Svédországban élő Tar Károly író tudósított arról, hogy a http://members.xoom.com/Tokes Lászlo internet-címen aláírásgyűjtő ív található. Ehhez mindazok csatlakozhatnak, akik támogatják azt kezdeményezést, hogy Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét Nobel békedíjra javasolják. A listán eddig több mint 2000 aláírás gyűlt össze. /Aláírásgyűjtő ív az interneten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 27-i sajtóértekezletén felolvasta Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelét. Ebben kifejtette: az államfő járuljon a parlament színe elé, számoljon be a nemzet helyzetéről, írjon ki népszavazást az előrehozott választásról. Funar sürgette az RMDSZ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 26-i ülésén megvitatta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét, és úgy döntött, hogy a lemondással egyetért. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az OT Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort jelölte a kisebbségügyi miniszteri tisztségre. - Tokay György elmondta, még az elmúlt év októberében felajánlotta lemondását. Tokay az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egy egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált az RMDSZ szervezeteivel megfelelő módon, a sajtóban való jelenléte kívánnivalókat hagyott maga után, a belpolitikában és a külpolitikában nem volt olyan a jelenléte, amit elvártak volna. Azt is hozzátették, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében sem volt hatékony. Lemondásának felajánlásáról Tokay György azt mondta: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke már 1997 januárjában javaslatot tett leváltására, amit egy évvel később megismételt. - Ami végül arra kényszerített, hogy a lemondásomat októberben felajánljam, az a minősíthetetlen támadás volt, amely a magyarországi Demokrata című lapban kapott helyett. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a lap hasábjain gazfickóknak, csirkefogóknak titulálta a kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket. Én ezt nem tudtam elfogadni - nyilatkozta Tokay. - Takács Csaba ügyvezető elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: Tokay miniszter tevékenységével kapcsolatban az elmúlt időszakban több kifogás is megfogalmazódott, aminek következtében Tokay maga fogalmazta meg lemondási szándékát. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az RMDSZ nem vonta meg a politikai bizalmat tőle, az Operatív Tanács azonban úgy döntött, hogy a kialakult helyzetben a személycsere alapvetően javíthat az RMDSZ számára olyan fontos intézmény, mint a Kisebbségvédelmi Hivatal tevékenységében. Takács Csaba elmondta: mindenekelőtt a kisebbségpolitikai stratégiák kidolgozásában, és azok intézményes formáinak a kialakításában fogalmazódtak meg nagyobb elvárások Tokay tevékenységét illetően, és kifogásolták ugyanakkor, hogy a hivatal és az RMDSZ különböző testületei közti konzultáció nem volt megfelelően átfogó, dinamikus. - Radu Vasile kormányfő a Médiafaxnak nyilatkozva elmondta, hogy sajnálattal vette tudomásul Tokay György lemondását. Nem ismeri részleteiben az okokat, amelyek miatt az RMDSZ vezetése elfogadta a miniszter távozását. /Sz. K. : Eckstein-Kovács Péter az új kisebbségügyi miniszter. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elfogadta Tokay György lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

"Az RMDSZ Operatív Tanácsa 1999. január 26-án elemezte a zsil-völgyi bányászok megmozdulása nyomán kialakult politikai helyzetet, valamint a válság megoldására tett intézkedéseket. A kiadott közlemény szerint az OT úgy értékelte, hogy a bányászok súlyos szociális helyzetét kihasználva a demokrácia és a reform ellenségei politikai síkra terelték a tiltakozó megmozdulást, és demagóg, fasiszta színezetű retorikával a demokratikus jogállam megdöntésére uszították a sztrájkolókat és a lakosságot. Az Nagy Románia Párt elnöke nyíltan buzdította az elégedetlenkedőket a kormány megdöntésére, a rendfenntartó erőket pedig a parancsok megtagadására. A helyzetet súlyosbította a Belügyminisztérium vezetésének, illetve a rendfenntartó erők parancsnokságának felkészületlensége és erélytelen magatartása. Ebben a helyzetben döntő volt a parlamenti pártok összefogása, az államfő határozott fellépése és a miniszterelnöknek a bányászok szakszervezeti vezetőivel lefolytatott tárgyalása, továbbá a sajtó egyértelmű állásfoglalása a demokratikus jogállam védelmében. A valós szociális gondok és nehézségek ellenére, a végre beindulni látszó reformot következetesen folytatni kell - áll a közleményben. Az ország gazdasági talpra állása csak a radikális szerkezetváltás útján lehetséges. A kormányprogram adott, csak következetesen meg kell valósítani. Ugyanakkor a gazdasági reformintézkedésekkel párhuzamosan fokozott gondot kell fordítani a szociális védelemre, a munkaerő átképzésére, új munkahelyek teremtésére. Az RMDSZ álláspontja szerint elengedhetetlenül szükséges külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése. Ehhez a nemzetközi intézmények segítségét hatékonyan fel kell használni. "Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges politikai erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében. Ugyanakkor a demokratikus jogállamot fenyegető hasonló események megelőzése érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk az alkotmányos rend biztosítására hivatott állami intézmények felelősségének megállapítását" - olvasható a sajtóközleményben. Végezetül az OT-nyilatkozat hangsúlyozta: az RMDSZ szolidárisan felelősséget érez a kormányprogram maradéktalan valóra váltásáért, határozottan támogatja a kormányt a reform véghezvitelében. Ennek érdekében szükséges a koalíciós pártok szorosabb együttműködése és állandó konzultációja. /RMDSZ: Folytatni kell a reformot. Ülésezett az Operatív Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Ismét kollektív kiváltságokat kér az RMDSZ a magyar kisebbségnek - írta jan. 27-i számában a Curentul című lap, arról beszámolva, hogy Frunda György szenátor, a román ET-küldöttség tagja javaslatot terjesztett elő, hogy az Európa Tanács közgyűlése hozzon létre egy ad-hoc bizottságot a nemzeti kisebbségek helyzetének vizsgálatára. A lap ismertette a pártok egységes elutasító álláspontját. A Curentul szerint ha az ET elfogadja a javaslatot, akkor "a nemzeti kisebbségek számára nagyon könnyű lesz az önkormányzathoz vezető út. Ezt a célt pedig erőszakos konfrontáció nélkül nem lehet elérni". A román politikusok szerint "Frunda György javaslata nemcsak Románia, de egész Európa jövőjét fenyegeti". A lap kiemelte a Román Nemzeti Egységpárt elnökének reagálását, aki szerint az európai nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó ad-hoc bizottság felállítására tett javaslat "a legveszélyesebb kezdeményezés a II. világháború óta". /Frunda-javaslat: hisztériás fogadtatás. Visszaállt a régi rend: a bányászok után ismét az RMDSZ van terítéken. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Patapievici feltette a kérdést. "hogyan lehetséges Corneliu Vadim Tudor szenátor létezése társadalmunkban?". Ki találta ki C. V. Tudort? 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a román értelmiség zaklatásában. 1989 előtt tehát Tudort a Securitate találta ki, 1989 után pedig az Iliescu-Petre Roman páros élesztette fel. Iliescuék fel is használták, C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. Ki támogatta Tudort? Ez kiderült 1993 májusában, amikor egy heves összekülönbözés során kiderült, Tudor testőrei a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alkalmazottai. 1994 márciusában az SRI Védelmi Ügyosztályának vezetőségét leváltották, mert bizalmas információkat adtak át Tudor lapjának, a Romania Mare hetilapnak. Az eltávolított tisztek beléptek a Nagy-Románia Pártba. Virgil Magureanu, az SRI volt vezetője tisztségéből való távozása után elmondta, hogy az SRI-n belül kiterjedt információs hálózat működött, amelynek élén a Nagy-Románia Párt egyik tagja, volt szekuritatés tiszt állt, aki titkos adatokat adott át C. V.Tudornak. Felmerül a kérdés, hogyan maradhatott szenátor C. V. Tudor? Az igazságszolgáltatás a végtelenségig halogatta peres ügyeinek tárgyalását. Lassan kezdenek elévülni azok a bűntények, amelyek miatt annak idején bíróság elé idézték. /H. R. Patapievici: Ki pártfogolja C. V. Tudort? - 22. című hetilap 3. számában megjelent írásának magyar fordítása - = A Hét (Bukarest), jan. 28./"

"Bakk Miklós a konzervativizmus dilemmáiról írt tanulmányában leszögezte, hogy a "román konzervativizmus még jövőképpel sem rendelkezik." Az önmagukat konzervatívnak /kereszténydemokratának/ nyilvánító politikusok kedvenc tétele szerint a román társadalom fennmaradását a hadsereg, az egyház és az iskola biztosítja. A hadsereg és az iskola Romániában "nemzeti" intézmények, nem azt a tradicionalizmust képviselik, amelyre egy modern konzervatív alternatíva alapozható, állapította meg Bakk Miklós. Az ortodoxia hagyománya sem alkalmas erre. A román értelmiségnek ma még alig néhány kivételes képviselője ismerte fel a "konzervatív gondolat" e csődjét. Az angolszász típusú konzervatív liberalizmus képviselője, Horia-Roman Patapievici szinte semmilyen hatást nem gyakorol a politikai közgondolkodásra. /Bakk Miklós: A konzervativizmus modern dilemmái. = A Hét (Bukarest), jan. 28./"

Jan. 23-25-e között Nagyváradon tartották meg a II. Drámapedagógiai Napokat, melyen magyarországi pedagógusok is részt vettek. A bemutató foglalkozásokon részt vett az 1997-ben megalakult Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke, Marekovics Mária /Arad/, valamint a két alelnök, Rusz Csilla /Nagyvárad/ és Szász M. Mária /Székelyudvarhely/. Az idei tanévtől a választható tárgyak között szerepel a drámapedagógia is. /Drámapedagógia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh legújabb kiadványa a Reményik Sándor Emlékkönyv. A kötet verseit Kisgyörgy Réka gyűjtötte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Marosvásárhelyen a kilenc református egyházközség közül egyben, a Gecse Dániel /jelenleg Stefan cel Mare/ utcaiban működik diakóniai szolgálat: idős emberek orvosi utókezelése. Az asszisztensek fizetését a hollandiai testvérszervezet biztosítja., tájékoztatott Sárpataki János esperes. A gyülekezet elöregedő, hiszen a 4852 lélek tíz százaléka egyedül él. A rászorulók havonta jutnak segélycsomaghoz. Támogatják a jövedelem nélkülieket is. Mezey Sarolta: Diakóniai szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

Nagy szükség lenne kisebb városok, falvak múltjának szakszerű megjelenítésére. Ezért is fontos a Kalotaszentkirály-Zentelke 1848-1998 című füzet, melyet a kalotaszentkirályi származású, Magyarországra áttelepült Okos Márton újságíró, szerkesztő állított össze. /Makkay József: Falusi történetírás - kordokumentumok tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az elmúlt évben jelent meg Mircea Popa román magyar irodalmi kapcsolatokról szóló Apropieri si culturale romano-maghiare /Dacia, 1998/ című könyve. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A szegedi József Attila Tudományegyetemen évtizedek óta folyik a magyar középkor történetének kutatása. Megjelent Tóth Sándor László Levédiától a Kárpát-medencéig /Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 14. kötete/ című összefoglaló munkája. A könyv a szerző csaknem két évtizedes kutatásainak eredményét tartalmazza. Ez volt a témája az 1994-ben megvédett kandidátusi értekezésének is. /Demény Lajos: Magyarságtörténet a honfoglalás előtti században. = A Hét (Bukarest), jan. 28./

Jan. 26-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Megállapították, hogy a bányászok akciója Románia nemzetbiztonságát fenyegette. A jan. 27-én kiadott nyilatkozat szerint a bányászjárás ideje alatt ért kár meghaladja a 130 milliárd lejt. Megvitatták a Belügyminisztériumban végrehajtott vezetőcseréket. Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A CSAT felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács kimodta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

"Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges politikai pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. Továbbá azt is indítványozta, hogy e pártok vezetői ne tölthessenek be köztisztségeket, és felszólította a demokratikus pártokat, hogy ne kössenek szövetséget a szélsőséges politikai alakulatokkal. Lord Russel-Johnston javaslata elsősorban Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a németországi újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges politikai pártokat érinti. - Romániára nem a nemzeti kisebbségek, hanem a homoszexuálisok miatt leselkedik az újabb monitorizálás veszélye. - Az Európa Parlament romániai küldöttsége támogatja az Európa Parlament elnökének javaslatát. Frunda György szenátor kijelentette, hogy Romániában egyes pártok számára igenis megfelel a szélsőséges pártok létezése (lásd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját, amely a Nagy-Románia Párthoz képest valóban "centrumpárt"). Andrei Chiliman liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a román parlament elemezni fogja a politikai pártokra vonatkozó törvényt, amelynek egyes szakaszai módosítást igényelnek. A román küldöttség képviselői a Mediafaxnak ugyanakkor azt is elmondták, hogy szerintük minimális az esélye annak, hogy az Európa Parlament Románia monitorizálását kezdeményezze a nemzeti kisebbségek ügyében. Cristian Dumitrescu demokrata szenátor nem támogatja Frunda Györgynek az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, mert szerinte az Európa Parlament monitorizálási és jogi bizottsága bőségesen ellátja ezt a feladatot. Bogdan Niculescu Duvaz képviselő (DP) rámutatott: Románia "sokkal jobban áll" a kisebbségi jogok fejezetével, mint a régió összes szomszédos országa. /Nemzetközi összefogás a szélsőséges pártok ellen? Le Pennek, C. V. Tudornak és az újnáciknak nincs mit keresniük Európában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"

Jan. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke kifejtette: Frunda György szenátor, az Európa Parlament jogi szakbizottságának alelnöke nem járt el helyesen, amikor jan. 26-án a nemzeti közösségek jogainak tiszteletbentartását felügyelő bizottság létrehozását javasolta. Melescanu szerint Frundát a szenátus külügyi bizottsága elé kell hívni, hogy magyarázatot adjon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Tokay György lemondásának elfogadása csupán személycserét jelent, nem pedig koncepcióváltást az RMDSZ kisebbségi politikájában - hangsúlyozta a Kisebbségvédelmi Hivatal új vezetője, Eckstein-Kovács Péter a Szabadságnak adott interjújában. Kifejtette, hogy tevékenysége keretét a kormányprogram, illetve a hivatalnak a szervezési és működési szabályzata adja meg. Prioritásként akarja kezelni a kisebbségek oktatással kapcsolatos jogainak képviseletét, a nyelvhasználat kérdését a közigazgatásban és a bírósági gyakorlatban, valamint a közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatását. Célja az, hogy megjelenítse a kormány ülésein az RMDSZ álláspontját. Eckstein-Kovács Péter sorozatosan felvállalt jelenleg is folyamatban levő pereket (mint például Székelyudvarhely önkormányzatának jogi képviselete a csereháti árvaház ügyében), azonban új tisztsége összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel. Csakis úgy vállalta el ezt a megbízatást, hogy ígéretet kapott: megfelelő színvonalon helyettesítik majd ezekben az ügyekben. /Sz. K.: Érvényesíteni az eddig megfogalmazott prioritásokat. Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal új vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

"Kolozsváron, a Korunk Galériában nyílt meg Vremir Mátyás kiállítása, grafikai lapjairól elismerően adott hírt Heim András. /Heim András: "Amit az ember látni szeretne". = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./"