A washingtoni magyar nagykövetségen febr. 17-én átadták Száz Zoltán nemzetközi jogásznak a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést, amelyet a romániai magyarság jogainak védelmében kifejtett eredményes tevékenységért kapott. Száz Zoltán több évtizedig segítette az Egyesült Államokba érkezett magyarokat a letelepedésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Febr. 18-án rövid látogatás tett Romániában Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök. Találkozott Emil Constantinescu elnökkel, majd elismerően szólt az ENI olasz olajkonszern és a román kormány között február 10-én létrejött megállapodásról, amely előirányozza a Constantát és az olasz kikötővárost, Triesztet összekötő olajvezeték építését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Emil Constantinescu elnök febr. 19-én aláírta az új privatizációs törvényt. A jogszabály egyetlen szerv - az új törvénnyel létrehívott privatizációs minisztérium - hatáskörébe utalja a magánosítási folyamat irányítását, megszabja a magánosítás jogi kereteit és biztosítja a folyamat áttekinthetőségének törvényi feltételeit. A Constantinescu elnök aláírásával törvényerőre emelkedő szabályozás szerint a román magánosítási folyamatban vásárló lehet minden román vagy külföldi, természetes vagy magánjogi személy. /MTI/

Sepsiszentgyörgyön felerősödött az utóbbi időben a magyarok kiszorítása a gazdasági vezetői posztokból. A túlnyomórészt állami tulajdonú gazdasági egységek élére nem magyarokat neveznek ki. Fél kézzel meg lehet számlálni a megyeszékhelyen a magyar vezetőket. Erre az RMDSZ-nek is figyelni kellene. /Flóra Gábor: Peremre szorulva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Febr. 19-én Andrei Plesu külügyminiszter kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Moldovai kollegájával, Nicolae Tabacaruval és más chisinaui hivatalos személyiségekkel elkezdett megbeszélésein áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat és előkészítik a két állam elnökeinek szombatra kitűzött galati találkozóját. /MTI/

Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 20-án fogadta Menachen Hakohent, az új főrabbit. A megbeszélésen szóba került az önkényesen elkobzott zsidó javak helyzete is. A kormányfő elmondta, arra készülnek, hogy visszaadják a kisebbségeknek egyes elkobzott ingatlanaikat, köztük a zsidó javakat is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Febr. 20-án Budapesten, a Parlament épületében megnyílt a III. Magyarország 2000 tanácskozás. A konferenciára 30 országból csaknem 200 külföldön élő jeles magyar tudós, üzletember és politikus sereglett össze. A tanácskozáson, amelyet Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia nyitott meg, és amelyen Horn Gyula miniszterelnök vitaindító előadást tartott, Markó Béla, az RMDSZ elnöke is részt vett. Előadásában Markó Béla Magyarország európai integrációja és a kisebbségi sorsban élő magyarság helyzetének alakulása közötti összefüggéseket taglalta. /RMDSZ-Tájékoztató (Bukarest), febr. 20. - 1212. sz./

A Soros Alapítvány febr. 13-án ünnepélyesen átadta az 1997. évi díjait. Vásárhelyi Miklós kuratóriumi elnök - többek között- előző évről áthúzódó alkotói díjat adott át Eörsi István író, publicistának, Petri György költőnek, Orbán Ottó költőnek, Poszler György irodalomtörténésznek és Sigmond István kolozsvári írónak. A díj évi összege 720 ezer forint. Évi 600 ezer forintos díjban /Bibó István-díj/ Kis János filozófus, Nagy L. Zsuzsa történész /Ránki Dezső-díj/ részesült. /Élet és Irodalom, febr. 20./

Febr. 19-én Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ új igazgatója Emil Constantinescu elnök előtt letette a hivatali esküt. A SIE vezetője miniszteri ranggal rendelkezik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Febr. 20-án már nyolcadik napja folyik az egészségügyiek sztrájkja és szakszervezeti vezetőik új, radikálisabb módszerek mellett döntöttek. A szakszervezeti vezetők ülésükről egyenesen a bukaresti Forradalom terére siettek, ahol országos tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A kabinet mindeddig azzal hárította el a bérkövetelést, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé az igény teljesítését.- Kolozsváron is tüntettek az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

"Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./"

"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

"Horn Gyula miniszterelnök meghívására február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A "Magyarország - 2000" címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euroatlanti intézmények teljes jogú tagjává, olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz: - előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban, konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában; - tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerep volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos a még meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euroatlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítések és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatják, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartására. A tanácskozás meghívottai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euroatlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnuk azt, hogy ezerszázéves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltozása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárainak és a nagyvilágban élő magyarok kapcsolatainak fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, melyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és saját javaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a "Magyarság Hírnevéért Díj" alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hírnevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeink kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a "Magyarország - 2000" konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euroatlanti beilleszkedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

Febr. 21-én a román állami rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel a határellenőrzés kérdéséről, azt követően, hogy az Adevarul című bukaresti lap febr. 19-i vezércikkében támadta azt a magyar kormánynak tulajdonított szándékot, hogy Budapest vízumkényszert bevezetését tervezi a szomszédos országokkkal szemben. Kovács László elmondta: a kormány nem döntött vízumkényszer bevezetéséről egyetlen ország irányában sem (amellyel eddig nem állt fenn ilyen kötelezettség), viszont gondolkodik azon, hogyan lehetne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének, miként lehetne csökkenteni annak Magyarországra gyakorolt hatását. Vannak más módszerek, eljárások is, és a magyar kormány éppen ezekre gondol, mert nem akar nehézséget támasztani Magyarország és szomszédai, Magyarország és Románia közötti kapcsolatrendszerben, és ezen belül a Magyarország és a romániai magyarok közötti kapcsolatokban. /Budapest nem akar zavart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

"Markó Béla szövetségi elnök febr. 21-én részt vett Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt 9. programadó kongresszusán és köszöntötte a tanácskozást. Beszédében Markó Béla a romániai politikai helyzet alakulása kapcsán az RMDSZ aktuális törekvéseiről szólva hangsúlyozta, hogy szövetségünk érdeke, hogy ez a koalíció fennmaradjon, hogy Románia integrációs törekvései érvényesüljenek. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az RMDSZ - mint eddig is - minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatokra törekszik. "Nem egyforma távolságra, hanem egyforma közelségre van szükségünk minden magyarországi parlamenti párttal" mondotta, és hozzátette: "Nem biztos, hogy ezt sikerül mindig, minden esetben megvalósítanunk, de erre törekszünk." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

Ugyancsak febr. 21-én Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Budapesten Kuncze Gábor belügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és dr. Kötő József ügyvezető alelnök. Mint ismeretes, a romániai és magyarországi médiákban az utóbbi időben felvetették, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való, előreláthatólag gyorsabb csatlakozása esetén Magyarország vízumkényszert vezetne be a szomszédos országokkal szemben. Az RMDSZ vezetői a megbeszélés során elmondták, hogy a két ország európai integrációjában bekövetkező időeltolódásnak nem szabadna olyan helyzethez vezetnie, amely akadályozná a két ország közti kapcsolattartást, és hogy a kérdés kezelésére jó előre fel kell készülni, hiszen ez a két ország gazdasági-tásadalmi és kulturális érdeke. Kuncze Gábor belügyminiszter elmondotta, hogy a vízumkényszer bevezetése nincs napirenden, amikor pedig, évek múlva, esetleg aktuálissá válna, a vízumkényszer bevezetésére a megoldást oly módon keresik majd, hogy ez ne károsítsa a szomszédos országokkal való kapcsolatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./

Febr. 21-én román-moldvai csúcstalálkozót tartottak a romániai Galati városában. A fő téma az alsódunai eurorégió megszervezése volt: Petru Lucinschi moldvai és Emil Constantinescu román államfő egyetértett abban, hogy a tervezett, határokat átívelő együttműködési övezetben Galati, Tulcea és Braila román megyék és Hincesti, Leova, Cantemir, Vulcanesti és Cahul moldvai körzetek vegyenek részt. Az együttműködés Ukrajnára is kiterjed, felöleli az élelmiszeripari technológiát, a szállítási infrastruktúrát, az oktatást és a kultúrát. A találkozón konkrét intézkedési terveket vitattak meg a Iasi-Ungheni és a Galati-Giurgiulesti-Reni szabadkereskedelmi övezetek fejlesztésére vonatkozólag is. Megállapodtak abban is, hogy két román bank fiókot nyit Chisinauban, a moldovai fővárosban. A megbeszéléseken a két ország közötti alapszerződés kérdése nem jött szóba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Febr. 23-án Szilágyi Zsolt képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Victor Comrast, az amerikai külügyminisztérium kelet-európai restitúciós ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetőjét és Daniel Sainzot, az amerikai nagykövetség politikai osztályának igazgatóját, akik a romániai reprivatizáció és különösképpen a közösségi és egyházi vagyonok visszaadásának jelenlegi helyzete iránt érdeklődtek. Victor Comras elmondta, hogy az Egyesült Államok kiemelt figyelemmel követi a magánvagyonhoz való jog tiszteletben tartását és egész Kelet-Európában ösztönzi az államosított vagy elkobzott javak visszaadását jogos tulajdonosaiknak. Szilágyi Zsolt és Szatmári Tibor ismertették az RMDSZ álláspontját az egyházi és közösségi javakkal kapcsolatban, valamint visszaszolgáltatásuk jelenlegi helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./

Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczi Csaba megyei tanácsost. A prefektus február 12-i keltezésű döntését egyrészt a segesvári bíróság Bardóczira ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével, másrészt az ellene emelt magánlaksértési váddal indokolta. Bardóczi nem nyilatkozott arról, él-e fellebbezéssel. A magánlaksértési vád arra utal, hogy 1997-ben tavasszal Bardóczi szervezte azt az előre be nem jelentett, nem engedélyezett tüntetést Székelyudvarhelyen, amelynek résztvevői erővel eltávolították el a Szeplőtlen Szív görög katolikus román apácarend tagjait a város határában felépített alapítványi épületből. A román nacionalista lapok és politikusok azóta is a romániai magyar szélsőségesség példájaként idézik fel újra és újra a székelyudvarhelyi eseményeket. Bár a jogvita azóta sem dőlt el és a különböző perek ma is tartanak, az apácarend tagjai az év elején Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának segédletével és karhatalmi védelem mellett újra beköltöztek a vitatott épületbe. - A tanácsülés résztvevői nem kommentálták a prefektusi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Febr. 23-án este a szövetség bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében tanácskozott az RMDSZ Gazdaság- és pénzügypolitikai munkacsoportja. A részvevők elemezték a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások helyzetét és az 1998. évi költségvetés lehetséges alternatíváit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

"Csíkszeredán febr. 22-én a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Hargita megyei tanáccsal együttműködve "A kisebbség többségben - a többség kisebbségben" címmel szervezett kerekasztal-vitát, melyen részt vettek a helyi hatóságok, a különböző pártok és nemkormányzati szervezetek képviselői. A vitavezető Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke és Szokoly Elek, a Liga igazgatója volt. Hargita és Kovászna megyékben a románság számaránya 15 és 25 százalék között mozog, Erdély más megyéiben viszont a magyarság helyileg is kisebbségben van. A román nacionalisták gyakori vádja, hogy a székely megyékben "elmagyarosítják" a helyi román kisebbséget. Az eszmecsere arról folyt, miként őrízheti meg önazonosságát a romániai magyar, illetve a kovásznai és hargitai román helyi kisebbség, milyen intézkedésekre van szükség ennek érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

Febr. 22-én Bukarestben emléktáblát avattak az 1995-ben elhunyt Méliusz József író egykori otthonának falán. Az avatáson Szász János bukaresti író és Albu Zoltán bukaresti református lelkész idézte fel az író életművét. Megemlékeztek Annáról is, az író két hónapja elhunyt feleségéről is. A kétnyelvű emléktábla magyar felirata: Ebben a házban élt és dolgozott 1972-1995 között Méliusz József író, a Román Akadémia tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A kormány jóváhagyta az RMDSZ jelöléseit, ennek megfelelően febr. 22-én Lányi Szabolcsot államtitkárnak nevezték ki az ipari és kereskedelmi, Erős Viktort a privatizációs és Birtalan Józsefet a távközlési minisztériumba. A Demokrata Párt kiválásával megüresedett államtitkári tisztségekről van szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr, 24./

Õsztől Csíkszeredában is lesz magyar nyelvű főiskola: Dr. György Antal, a Pro Agriculturae Alapítvány elnöke tárgyalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem, illetve a földrajzi kar vezetőivel, és megállapodtak abban, hogy ősztől önálló magyar csoporttal hároméves kollégium indul gyakorlati gazdasági szakemberek képzésére /hivatalos megnevezése: Gestiunea economica teritoriala/. Emellett a következő években elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó főiskolai oktatás elindítását is ígérték. - Székelyudvarhelyen pedig hároméves tanárképző főiskola indul, magyar és román csoportokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Mintegy 90 Magyarországon tanítói főiskolát végzett jelentkezett különbözeti vizsgára, azonban alig 40-nek sikerült a vizsga. Õk ugyanis a magyar oktatás módszertanát tanulták, itt a vizsgán pedig a román módszertant követelték meg tőlük, román nyelvű vizsgán. Béres András államtitkár elismerte hogy értelmetlen ez a követelmény, ezért a minisztériumban közbelépett. Eredményt ért el: a Magyarországon végzett tanítóknak most már nem Bukarestben, hanem Marosvásárhelyen kell különbözeti vizsgát tenni, magyar nyelven, a romániai magyar pedagógiai líceumok tanterve szerint. - A diplomák honosítására aláírták az egyezményt, azonban ennek parlamenti ratifikációja még várat magára. /Zsehránszky István: Így őröl ez a malom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója kedden, február 24-én fogadta a Fratia szakszervezeti szövetség Pavel Todoran, Marius Petcu és Liviu Luca összetételű küldöttségét. Az RMDSZ részéről a találkozón részt vettek: Varga Attila frakcióvezető, Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjai, Kakassy Sándor Maros megyei képviselő, valamint Pataki Júlia parlamenti szakértő. A megbeszélésen az egészségügy általános helyzetéről és megoldatlan problémáiról volt szó, különös tekintettel az egészségügyi személyzet bérezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

"Az RMDSZ Szabadelvű Köre Eckstein-Kovács Péter elnök kézjegyével levelet intézett a Szabad Demokraták Szövetsége Ügyvivő Testületéhez és a Fidesz-Magyar Polgári Párt Elnökségéhez annak kapcsán, hogy az utóbbi időben a romániai és magyarországi médiákban fölvetült: Magyarország esetleg arra kényszerül, hogy bevezesse a vízumkényszert azokkal a szomszédos országokkal, amelyek csak később csatlakoznának az Európai Unióhoz. A levélben a Szabadelvű Kör annak a reményének ad kifejezést, hogy a két magyarországi párt, "ha a kérdés egyáltalán napirendre kerülne"felelősséggel keresi majd a megoldást, és olyan válaszokat fogalmaz meg e kihívásra, amelyek nem okoznak visszalépést a szomszédos országokkal és az ott élő magyarokkal való viszonyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./"

A hetvenéves Benkő Samuval készített interjúval tiszteleg a Magyar Nemzet a Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EME elnöke előtt. Benkő Samu életútjára emlékezett, elmondta, hogy sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert, Kemény Zsigmond naplóját, Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásit. Az 1848-as szabadságharc forrásait kutatva harminc-negyvenezer kéziratos oldalt olvasta el, tízezernél is többet lemásolt. /Magyar Nemzet, febr. 24./