Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. június 9.
1990 óta szívós küzdelmet folytatunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtalanul elkobzott székházának visszaszerzése érdekében, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek jún. 4-én a sajtóhoz eljuttatott felhívásában. A nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszerzéséért hasonlóan harcol - eredménytelenül - a katolikus püspökség. Jellemző, hogy a két nagyváradi román püspökség rendelkezik saját székházzal. Országos viszonylatban is ez a helyzet. A román ortodox egyházat hatalmas vagyonnal és pénzeszközzel látják el, a kisebbségi magyar egyházak törvénytelenül elkobzott javait viszont nem adják vissza. A nagyváradi református székház ügyében hétévi pereskedés után a Bihar Megyei Tanács illetéktelenül újabb fellebbezést nyújtott be a püspökség számára kedvező döntés ellen. Emiatt határozott tiltakozásra hívja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bármely felekezethez tartozókat a vallásszabadság korlátozása, a közösségi tulajdon megsértése ellen: jún. 9-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, emellett aláírásgyűjtő mozgalmat indítanak. /Betelt a pohár! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 9./
1998. június 9.
Jörn Keck, az Európai Bizottság egyik magasrangú tisztségviselője, a brüsszeli bizottság ipari igazgatóságának helyettes vezetője Bukarestben tárgyalt az EU-követelmények (acquis communautaire) teljesítéséről, az EU-hoz való alkalmazkodás romániai programjáról. Aggodalmát hangoztatta a román ipar szerkezeti átalakításának és privatizálásának lassúsága miatt. Rámutatott arra, hogy az EU-csatlakozáshoz Romániának versenyképes iparra van szüksége, ehhez azonban meg kell hozni a döntéseket. Az Adevarulban John Hill, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője a román katonai kiadások növekedésével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát. Az IMF tárgyalóküldöttségét a hónap közepén várják Bukarestbe, új megállapodásról tárgyalni. A tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel utolsó két 86 millió dolláros részletét az IMF, a feltételek nem kielégítő teljesítése miatt, nem utalta ki. John Hill óvakodott ugyan attól, hogy konkrétan minősítse az amerikai Bell Helicopters Textron és a brassói IAR Ghimbav gyár közös tervét 96 Cobra-Dracula harci helikopter romániai gyártására a román fegyveres erők számára, ami becslések szerint 2005-ig 1,5-2 milliárd dolláros terhet ró a román államra, ám kifejtette, hogy aggasztja az a hatás, amelyet ez a makrostabilizációra gyakorolna, mivel középtávon növelheti a költségvetési hiányt és az inflációt. Az IMF szerint, mondta Hill, Romániának rövid- és hosszú távon egyaránt elsősorban a szerkezeti reformra, az egészségvédelemre és az oktatásra kellene többet költenie, nem katonai célokra. /EU-aggodalmak, IMF-fenntartások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1998. június 9.
A Szocialista Munkapárt új tisztséget teremtett Adrian Paunescunak: ügyvezető elnökké választották. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 9.
Jún. 4-én Bukarestben újabb megbeszélést hívta össze Cserehát ügyében, melyen jelen voltak az építtető Aris Rt. és az apácák képviselői is. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a csereháti ügy jogi képviselője elmondta, hogy az épület még nem készült el és csendőri felügyelet alatt áll továbbra is. Az épület üzemeltetése, fogyatékos gyermekek ellátása horribilis pénzekbe kerül, az adományozó erre nem gondolt, nincs is pénze az üzemeltetésre. Az ellentábor nem akarja, hogy az épület a fogyatékos gyermekeket szolgálja. /Csomafáy Ferenc: Cserehát - zsandárok nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 9.
Dr. Indig Ottó, a Sulyok István Főiskola tanára A magyar irodalom vázlatos története /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című tanulmánykötetét elsősorban főiskolai hallgatók számára készítette, de nem csak ők forgathatják a könyvet haszonnal. A könyv bemutatóján Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy hézagpótló munkáról van szó, hasonló évtizedek óta nem került a hazai magyar könyvpiacra. /Kevesen olvasnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 9.
Ötödik születésnapját ünnepelte a DUMA /Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete/ Torockón, a máj. 28-31-e közötti találkozón. Megválasztották a DUMA új elnökének Katona Mihályt, a Csiky-Csuky /Arad/ diáklap szerkesztőjét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1998. június 9.
Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 9.
Jún. 7-én Szatmárnémetiben Dsida Jenő szobra előtt a költőre emlékeztek, halálának 60. évfordulóján. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és a helyi Kölcsey Kör szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 9.
A Pallas-Akadémia /Csíkszereda/ két könyvújdonsága. Sütő András Hargita vadászkalandok - Igaz mesék, csodás történetek, Antal Imre Idegenben című kötete a svédországi magyar szórvány történetőről szól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún.9./
1998. június 10.
Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./
1998. június 10.
A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./
1998. június 10.
Csíkszeredában mindenki összefogott azért, hogy a városnak legyen önálló színháza. Ferenczes István költő az elsők között állt a kezdeményezés mellé. Üzletemberek is felajánlották segítségüket, Csedő Csaba István polgármester és a megyei vezetők is támogatta a tervet. Az intézmény székhelye a régi művelődési ház lesz. A színházalapítás szándékát helyeselte Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Szentgyörgyi István tagozatának vezetője is. A végzős évfolyam a városban tartotta vizsgaelőadását. Felkérték a végzősöket, hajlandók lennének-e Csíkszeredára, az induló színházba szerződni. A fiatalok egy hónapot kértek a válaszadásra. /Forró Miklós: Színháza lesz Csíkszeredának? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. június 10.
Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. június 10.
A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1998. június 10.
Értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást a CE Szövetség és ifj. Adorján Kálmán áthelyezése ügyében. A Zilah-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma megkéri a nyílt levél aláíróit, hogy vegyenek részt a templom imatermében jún. 27-én tartandó presbiteri megbeszélésen. /Részvételre kérik az aláírókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Előzmény: nyilatkozat: Romániai Magyar Szó, jún. 10.
1998. június 11.
Jún. 9-én ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak Nagyváradon, hogy sürgessék a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök elmondta: az 1989 utáni kormányok több-kevesebb cinkosságot vállaltak a letűnt rendszerrel. Az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának jogi kereteit Csapó József szenátor ismertette, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök emlékeztetett: az 1990-ben elfogadott kultusztörvény még mindig nem került a parlament elé, majd arról tájékoztatott, hogy a városban hat, Aradon 26 perük van folyamatban. Kónya Hamar Sándor kolozsvári RMDSZ-képviselő a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozó javaslatát ismertette. A résztvevők elfogadták azt a Tőkés László által felolvasott állásfoglalást, amelyben az ökumenikus nagygyűlés résztvevői tiltakoztak mindenfajta kisebbségi és vallási diszkrimináció, a kisebbségi és egyházi jogok bárminemű korlátozása, a magán- és a közösségi tulajdon megsértése ellen. A dokumentum többek között azt tartalmazza, hogy az Iliescu-rezsim jogfosztó politikáját követően a jelenlegi demokratikusnak nevezett kormányzat is késlekedik teljesíteni a romániai magyar nemzeti közösség és egyházai megalapozott, törvényes és demokratikus követeléseit. /Nem elég elhatárolódni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1998. június 11.
Jún. 9-én Budapesten megalakult Magyar Művelődési Társaság, amely az országban és a határokon túl működő magyar kulturális közösségek támogatását tűzte ki célul. A tudományos kollégiumok, valamint a művelődési egyesületek közötti kapcsolatok kialakulásának segítését, megtartását vállalták egyik feladataként. Különös figyelmet fordítanak a hagyományápolásra, ennek érdekében művelődési, népművészeti, honismereti országjárásokat és vándorgyűléseket szerveznek. A mintegy 50 taggal induló egyesület 12 tagú elnökséget választott. Elnök: Jankovics Marcell filmrendező, társelnök Zombori Ottó csillagász, titkár Fábryné Márk Anna, a Fővárosi Művelődési Ház munkatársa lett. Az elnökség további tagjai: Földiák András, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Juhász Judit, a Magyar Rádió alelnöke, Makovecz Benjámin grafikusművész-műfordító, Sebő Ferenc, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Szakály Ferenc történész-akadémikus, Szemadám György festőművész, Varga Domokos író, Vekerdy Tamás pszichológus és Zelnik József, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke. /Magyar Művelődési Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1998. június 11.
"A politikai alakulatok elnökei és a miniszterelnök megállapodtak abban, hogy június 25-ig véglegesítik a jelentést az oktatási törvény módosítására vonatkozó 36-os sürgősségi kormányrendeletről; a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémián magyar tannyelvű zenepedagógia részleg létesül, még ebben a hónapban; a kormány létrehoz egy bizottságot, mely "felbecsüli egy állami magyar egyetem létrehozásának a módozatait"; és a kormány még júniusban elfogadja "a magyar egyházi és közösségi tulajdonba tartozott egyes ingatlanok visszaadásához szükséges jogszabályt". A lapkommentárok igencsak ellentmondásos képet festenek a tegnapi megegyezés lényegéről és annak esetleges hatásairól. A kolozsvári magyar napilap címe szerint "Nem derült ki: van-e politikai akarat az egyetem létrehozására". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós pártok vezetői közül egyik sem kérdőjelezte meg az önálló magyar egyetemhez való jogot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"
1998. június 12.
Emil Constantinescu elnök amerikai látogatása jún. 10-én ért véget. James Carew Rosapepe, az USA bukaresti nagykövete közleményben fejezte ki elégedettségét az államelnök amerikai útjával kapcsolatban. Kiemelte, hogy Constantinescu objektív tájékoztatást nyújtott a romániai helyzetről, amelyet a különböző körök, köztük a román-amerikai vagy zsidó szervezetek pozitívan értékeltek. A Román-Amerikai Fórum elégedetten nyugtázta Emil Constantinescu nyilatkozatát: a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a külföldre szakadt románságnak állandó képviselője legyen a román törvényhozásban. - Emil Constantinescu júliusban ismét washingtoni látogatásra indul. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1998. június 12.
"Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke június 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a HTMH a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyarság helyzetéről három kötetből álló sorozatot jelentetett meg magyar, angol és francia nyelven. A kiadványok szükségességét indokolva utalt arra: az elmúlt évben megnövekedett az érdeklődés a hivatalnál az Európai Unió és a NATO részéről a korrekt és tárgyszerű adatok iránt. - Ezek a füzetek olyan hátteret biztosítanak, hogy a lehetséges félreértések elkerülhetők legyenek - mondta Törzsök Erika. A kiadványokban közlik az adott országok általános adatait, rövid történelmi összefoglalóját, a magyar közösségek népességi jellemzőit, gazdasági és történelmi helyzetének áttekintését. Külön fejezetet szentelnek jogi helyzetüknek, ezen belül a kisebbségi jogok szabályozásának, az ottani politikai pártoknak és érdekvédelmi szervezeteknek, továbbá a civil társadalom, az oktatás, a vallásgyakorlás és a média jellemzőinek. A füzetekben térképekkel szemléltetik az ország etnikai összetételét, a magyar közösségek elhelyezkedését. A HTMH a tervek szerint a jövőben rendszeresen, félévenként készít újabb jelentéseket - együttműködve az adott területek szakembereivel - az egyes témákban. A köteteket eljuttatják a magyarországi parlamenti pártok vezetőihez, határon túli szervezetekhez és az Európai Unióhoz. A jelentések az Interneten, a hivatal honlapján is olvashatók. Ezeket előreláthatólag az adott országok nyelvén is kiadják a későbbiekben. A bemutatott kötetek magyar nyelven ötszáz, angolul nyolcszáz, franciául pedig három-háromszáz példányban jelentek meg. Várhatóan azonban külön füzetet tesznek majd közzé a "kis kisebbségekről", azaz például a Horvátországban és Szlovéniában élő magyar közösségekről. Hamarosan olyan összefoglaló kiadványt is közreadnak, amely egyetlen kötetben mutatja be valamennyi határon túl élő magyar közösség helyzetét. /Jelentések a határon túli magyarok helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ Az intézmény körülbelül három hónappal ezelőtt készített hasonló összeállítást a délszláv térségben élő magyarok helyzetéről, ezért most nem jelentetett meg ismét összefoglalót erről. /MTI/"
1998. június 12.
A kormány jún. 11-i ülésén eltörölte a Vacaroiu-kabinet által bevezetett 1994/812. számú, benzinilletékre vonatkozó határozatot. Mint ismeretes, e határozat értelmében - évi egyszeri utazás kivételével - minden gépkocsival külföldre távozó állampolgár a határ átlépésekor a gépkocsi tartályának megfelelő benzinmennyiség árának 250%-át volt köteles lefizetni. Ezt az alapvető emberi jogokat súlyosan sértő és a gyakorlatban diszkriminatív módon - különösen az ország nyugati határán - alkalmazott rendelkezést az RMDSZ kezdettől fogva bírálta, és megszüntetését többször is szorgalmazta. Az időközben még a Vacaroiu-kormány által módosított rendelkezés ugyan már negyedévenkénti egy utazást illeték lefizetése nélkül lehetővé tett, ennek ellenére alapjában véve jogtipró maradt, ezért törlését az RMDSZ - már a kormánykoalíció tagjaként - nem szűnt meg szorgalmazni. A határozat azonnali hatállyal érvényes, tehát június 11-től többé nem kell benzinilletéket fizetni a gépkocsival külföldre utazóknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. - 1283. sz./
1998. június 12.
Jún. 11-én Kolozsváron ülést tartott az RMDSZ egyetemi szakemberekből álló Felsőoktatási Tanácsa. A tanácskozáson az önálló állami magyar egyetem létesítésével összefüggő kérdésekről folytattak eszmecserét, különös tekintettel a június 15-ig a parlamenthez beterjesztendő vonatkozó törvényjavaslatra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. -1283. sz./
1998. június 12.
"Az volt a kérdés, lesz-e magyar egyetem, ezért volt fontos a június 10-i koalíciós csúcs, melyről közleményt adtak ki. Megkezdődött a közlemény értelmezése. Cseke Gábor vezércikkében Markó Bélát kérdezte a megegyezés hátteréről. "A vita mondhatni heves volt", mondta Markó Béla, a tanügyminiszterrel a vita a multikulturális modellről folyt. A szövetségi elnök szerint ez a modell azért hamis, mert "mi, magyarok mindig másodrendű, alárendelt szerepbe lennénk kényszerítve. Multikulturalitása nem a kultúrák és nyelvek egyenlőségén, hanem azon alapszik, hogy a magyarok a helyettesek, a beosztottak, az alárendeltek, így minden lépésükhöz ki kell kérnünk a többség véleményét." A közlemény nem szólt arról, hogy Kolozsváron legyen a magyar egyetem. Markó Béla szerint arról majd a bizottság fog tárgyalni. /Cseke Gábor: A vita mondhatni heves volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"
1998. június 12.
"Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsa, hogy ajánlásokat tegyen a kolozsvári önálló magyar egyetem létrehozásához szükséges törvénytervezetre. Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban beszámolt az üléséről. A jelenlevő szakemberek megtették az ajánlásokat a minőségi oktatást szavatoló egyetemi struktúrára, de a törvénytervezet ezutáni sorsáról "a politikai vezetés dönt majd", mondta Kötő József. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy az ülésen kialakult az a nézőpont, hogy a törvénytervezet elfogadásának folyamata "párhuzamosan kell hogy haladjon az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet elfogadásával". A tegnap megfogalmazott tanácsi felsőoktatási javaslatok "mintegy szintézisei a már létező három törvénytervezetnek" és minden bizonnyal "előre fogják lendíteni az ügyet" ? vélte Kötő. A június 10-i koalíciós tanácskozáson elfogadott állásfoglalásban pozitívum, hogy "először jelent meg hivatalos dokumentumban is megfogalmazva az önálló magyar egyetemhez való jogunknak az elismerése", állapította meg Kötő József. Kételkedésének is hangot adott az állásfoglalásban foglaltak megvalósítását illetően. "Ha viszont valóban betartják az ígéreteket, akkor ez nagyon jelentős előrelépés lehet kisebbségi létünk problémáinak megoldásában."- jelentette ki, de hozzátette: amennyiben nem valósul meg az ígéret, akkor az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia a koalíció rendszerét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12."
1998. június 12.
Andrei Marga oktatási miniszter részt vett a koalíciós pártok vezetőinek négypontos megállapodásának meghozatalában, másnap azonban külön álláspontját hozta nyilvánosságra közleményében. Eszerint a legfontosabb az oktatás általános reformja, ez megoldást fog hozni a problémákra. Az etnikai asszimiláción, illetve etnikai szeparáción alapuló megoldások károsak, csak a multikulturális struktúrák jelenthetnek megoldást. Marga már nem tett említést sem az önálló magyar nyelvi fakultásról, sem a zeneszakról, sem az önálló magyar egyetemről. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1998. június 12.
Fülöp G. Dénes, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke jún. 6-án kelt nyílt levelében bejelentette, hogy lemond alelnöki tisztségéről, amint ezt alelnök elődei is sorra megtették /Kató Béla, Vetési László, Böjte Csaba/, tiltakozásul Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ugyanis Dobos Lászlónak ítélték oda, ez ellen Patrubány Miklós, a VET elnöke tiltakozott. Fülöp G. Dénes ezzel nem ért egyet, a VET-nek nem kell előzetes beleegyezést adni a díjhoz. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1998. június 12.
Jún. 7-én, vasárnap népművészeti kiállítással zárult a Bánffyhunyadon a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség háromnapos találkozója. A szervezet tanácskozásán a székely, a kalotaszegi és az anyaországi művészek tapasztalatcseréje zajlott. /Hagyományőrző kiállítás nyílt Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1998. június 13.
Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója elutasította a kormány döntését, hogy magyar tagozat induljon az akadémián, mert az szerinte etnikai megkülönböztetést jelentene a zenei képzésben.. Az akadémia román többségű szenátusa 1995 óta már többször elutasította a magyar tanárok és diákok erre irányuló kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13.
A román Főiskolai Alma Mater Szövetség Szakszervezete közleményben ellenezte a magyar egyetem létrehozását. Az RMDSZ követelése úgy is értelmezhető, hogy a kisebbség nem hajlandó az állam nyelvén végezni a főiskolát, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13.
"Ioan Mircea Pascu, a Ion Iliescu volt államfő vezette Társadalmi Demokrácia Pártjának szóvivője kijelentette, hogy pártja "a budapesti hatalomváltás után elhatározta, hogy különleges figyelemmel követi az RMDSZ minden akcióját". Pascu szerint - amint a Dimineata írja - "a budapesti kormánynak köze lehet a Koszovó tartományi helyzet romlásához és ilyesfajta akciókat Románia ellen is végrehajthatnak az RMDSZ révén". Az RMDSZ követelései az utóbbi időben "mindinkább radikálizálódtak", állította Pascu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"