Rövidesen négyéves fennállását ünnepli a határokon kívülrekedt magyarság számára oly fontos Duna Televízió. Még mindig megmaradásukért küzdenek Egy évre alakult meg Duna Televízióért Alapítvány, hogy segíteni próbáljon. Október közepén Csíkszeredában járt a Duna Televízióért Alapítvány elnöke, a svájci dr. Szölösy Árpád. Ez az alapítvány 25 millió forintos alaptőkével jött létre, tizenhattagú kuratóriumának erdélyi képviselői: Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Verestóy Attila szenátor. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./

Legfelsőbb Bíróság elutasította a Magyar Területekért Szövetség nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet jogi képviselője dr. Zétényi Zsolt volt MDF-es országgyűlési képviselő, a szövetség célja /alapszabálya szerint/: alkotmányos úton demokratikus szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, határon túliakat és más nemzetiségűeket, akik igazságtalannak tartják a magyarságot sújtó trianoni békediktátumot és békés revíziót követelnek. A bíróság megkereste a Külügyminisztériumot is. A szaktárca szerint az alapszabályban megjelölt cél ellentétes az alkotmánnyal és több nemzetközi szerződéssel. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem hozható létre olyan szervezet, amelynek célja a jelenlegi határok megváltoztatása. /Népszabadság, okt. 29./

Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

A magyar-román alapszerződésnek nincs külön román értelmezése - hangsúlyozta Dorin Sucaru külügyi szóvivő okt. 28-án, ugyanakkor befejezett tényként állította, hogy az RMDSZ-t nem illeti meg támogatás választási kampányához. Az RMDSZ nem politikai párt, így nem részesülhet támogatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Markó Béla kiadott felhívásában mindenkit arra kért, hogy az RMDSZ jelöltjeire szavazzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 898. sz./

"Az Erdélyi Napló munkatársai megkérdezték Borbély Imrét, Markó Bélát az RMDSZ szövetségi elnökét és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a Borbély Imre jelölése körül kialakult vitáról. Borbély Imre elmondta: külügyesként valóban sokat hiányzott a parlamentből. Olyan külügyi tevékenységet folytatott, amelyre sem a román parlament, sem az RMDSZ megbízásával nem rendelkezett. Saját maga ment előre az RMDSZ belátható autonomista útján, és kereste ennek beágyazását az összmagyar koncepcióba. "Ez vezetett oda, hogy a Magyarok IV. Világtalálkozója fő témájának a nemzeti stratégiát választotta." Az összmagyar nemzetstratégia kidolgozásához nem kell egyéb egy íróasztalnál. A kigondolt koncepció érvényesítésére viszont megfelelő súlyú politikai pozíció szükséges. Nem Temesváron jelöltette magát. "Politikai hitvallásom, hogy az erdélyi magyarság sorsa a székelységtől, a székelység sorsa az autonómiától függ. Ezt Székelyföldről lehet a legjobban szolgálni." Ezért is tervezi, hogy Gyergyószárhegyre települ, mihelyt sikerül Temesváron visszaigényelnie államosított lakását. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem lát belső válságot. Az RMDSZ egységes. Markó szerint Borbély Imre független jelöltként az RMDSZ országos képviseletét gyengíti. - Tőkés László szerint az a döntés, hogy csak lakóhely szerint pályázhat valaki képviselőjelöltségre, elsősorban Borbély Imre ellen irányult. Tisztességtelen dolognak tartja, hogy ezek után az RMDSZ országos vezetősége Borbély Imrét kárhoztatja. /Gazda Árpád, Németh Tünde: Szakadozott egyetértés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

Fülöp Lajos, Székelykeresztúr RMDSZ-szervezetének elnöke visszautasította azt, hogy a városban működő Székely Ifjak Fóruma /SZIF/ bírálta a városi RMDSZ-szervezetet, a velük interjút készítő Inczefi Tibor nem kereste meg őket, hogy kifejtsék nézetüket. A régi egységfrontos tisztségviselők szinte mind a SZIF soraiból kerültek ki. Kezdetleges kiadványaikban azt hirdették, hogy a székely nem magyar, hanem külön etnikum, továbbá a magyarok elnyomják őket. Az 1992-es választásokig szinte semmit sem lehetett róluk hallani. Most újból előjöttek. A háttérben sötét erők állnak. Zavaros történelmi fejtegetéseik máris a román szélsőségesek malmára hajtják a vizet, akik azt hirdetik, hogy a székelyek elmagyarosodott románok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja okt. 19-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, és a következő nyilatkozatot fogadta el. A magyar-román alapszerződés az erdélyi magyarságról alapvető önrendelkezési jogát megsértve döntött. A magyar kormány az alapszerződés aláírásával megszegte a júl. 4-5-én megtartott ún. összmagyar csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatot. Az alapszerződés nem biztosítja az egyházi intézmények visszaadását, továbbá nincs garancia a megállapodás betartásának ellenőrzésére. - Remélik, hogy az anyaországi nemzeti erőktől továbbra is hatékony erkölcsi-politikai támogatást kapnak. - A legsürgősebb feladat az autonómia-statútum elfogadása az RMDSZ illetékes testületei által. - A különböző RMDSZ-tisztségekbe történő jelöléseknél biztosítani kell a közösségi érdek föltétlen érvényesítését a szűk csoportérdekkel szemben. Nem értenek egyet azokkal az eljárásokkal, amikor nemzeti érdekek mellett elkötelezett személyek függetlenként kényszerülnek jelölni magukat. - Szükséges a belső választások mielőbbi megszervezése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Ferenczes István bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből, nem tudja tovább nézni a választásokkal kapcsolatos csúsztatásokat, azt, hogy pártmódszerekkel kinyírják Borbély Ernő megyei elnököt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

"Az elnökhelyettesnek ellenjegyzési kötelezettsége van, ez megnyugtatólag hat azok számára, akik úgy gondolták, hogy az elnök túl sok jogkörrel rendelkezik, nyilatkozta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ újonnan megválasztott elnökhelyettese. Az MVSZ-nek legfőképpen az magyar integrációt kell elősegíteni. "Erőszakos szétszakítottságunk közel egy évszázada tart, és a magyarságnak most az integrációs folyamatok révén megadatik a lehetőség közeledni az egységesség felé." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

A Prut menti Tutora falu lakói villákkal, botokkal felfegyverkezve fogadták a Demokratikus Konvenció képviselőit. Előzőleg ugyanis a kormánypártiak azt mesélték be a falu népének, hogy jönnek a magyarok, hogy elvegyék Erdélyt. A falusiak csodálkoztak, hogy a küldöttek románul beszélnek... Az RMDSZ egyes vezetői ezzel a kormánnyal akarnak együttműködni, kérdezte cikkében Román Győző. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Másfél éve működik Nagyváradon az ország egyetlen magánszínháza, a Kiss Stúdió nevű pinceszínház, két lelkes színész, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos jóvoltából. Előadásai teltházasak. Gyakran turnéznak műsoraikkal otthon és külföldön, más művészeket is meghívnak egy-egy előadásra. /Bodnár Gyöngyi: Kis/s/ színház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Az RMDSZ-nek a gazdasági kérdésekkel is kell foglalkoznia, vallotta Rácz Levente, aki augusztustól az RMDSZ Fehér megyei székházában dolgozik, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és akivel Bajusz Tünde készített interjút. Torockón, a falu határában az ortodox egyház megvásárolt egy telket, ahova kolostort akarnak építeni. Jóval áron felül fizettek, hogy megkapják a telket, beékelődjenek a magyarlakta területre. Ilyen esetben lépni kellene a magyar közösségnek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Soros György 1979-ben New Yorkban alapította meg a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely ma már valóságos szellemi birodalom ötven intézménnyel és ezer alkalmazottal, 24 országban. A romániai Soros Alapítvány az országok között nagyságrendben az oroszországi után a második, évi tizenegy millió dolláros költségvetéssel. Az alapítvány cselekvése három irányú: nevelés, civil társadalom építése és kommunikáció. Néhány példa: a zetelaki iskola ezer dolláros audiovizuális felszerelése, ditrói iskola 1300 dollár értékben kapott számítógépeket, külvárosi, szegény óvodák támogatása, összejövetelek finanszírozása, ifjúsági klubok támogatása, számítógép központok létesítése, folyóiratok támogatása a Matematikai Lapoktól a Romania Literara folyóiratig, külföldi utazások biztosítása, fordítások támogatása, így jelentek meg a iasi Agora Kiadónál Petőfi Sándor válogatott versei Nicolae Pintilio fordításában, könyvek kiadása, így például Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás című tankönyve. A Haaz Rezső Alapítvány 1500 dollárt kapott Zepeczaner Jenő és Herman Gusztáv A közigazgatás változásai Udvarhely térségében című munkájára, a iasi Egyetem pedig 2500 dollárt Silviu Sanie a géta-dákok műveltségéről szóló művének sokszorosítására. /Vajnovszki Kázmér: A Soros-birodalom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Románia és a Moldovai Köztársaság között speciális, privilegizált kapcsolatok fejlődnek, állapította meg a kisinyovi román nagyköveti posztot átmenetileg ellátó Marcel Dinu, aki megtartotta külügyi államtitkári posztját. A közös szellemi és kulturális tér szentesíti a realitásokat. A nagyfeszültségű vezetékek összekapcsolását tervezik. Románia a kapcsolatokat fejleszti, Moldova részéről ezt még nem mindenütt tapasztalható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését okt. 26-án tartotta meg Szilágysomlyón. A vándorgyűlésen szegényes volt a jog- és közgazdaságtudományok jelenléte, és hiányzott a műszaki tudományosság képviselete. Összesen húsz tudományos előadás hangzott el, köztük több a Szilágysághoz kötődő volt, például Tövissi József professzor a szilágysomlyói medence domborzatáról beszélt. A díszülésen hangzott el Ferenczi István régész professzor előadása a nagyfejedelemség-kori erdélyi határvédelem kérdéséről, számolt be Fejér László a vándorgyűlésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Kijevben, az ukrán külügyminisztériumban okt. 28-án ukrán-román megbeszélést tartottak a két ország közötti alapszerződésről, okt. 29-én Ihor Harcsenko ukrán külügyi főosztályvezető közölte, hogy megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Eddig hét tárgyalási fordulót tartottak, a tárgyalások többször megszakadtak az ellentétes felfogás miatt. A két ország viszonyát a területi vita is mérgezi, a Kígyó sziget hovatartozását illetően. Kijev nem zárja ki, hogy az alapszerződésben felhasználja a magyar-román alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

A Maros megyei RMDSZ a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta kampányzáró nagygyűlését, okt. 30-án. Az RMDSZ vezetői mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 899. sz./

Okt. 31-én Bukarestben, az RMDSZ székházában Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje tartott sajtótájékoztatót. Frunda György köszönetet mondott a sajtó képviselőinek választási kampányának korrekt, diszkrimináció-mentes tükrözéséért, a Román Televízió kivételével, amely nem volt hajlandó sugározni kétnyelvű klipjeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 899. sz./

A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./

Kisebbségi körülmények között nagy szerepe van az anyanyelvi öntudat ébrentartásában, ezért fontos Murádin Jenő könyve: Anyanyelvünk ösvényein. Nyelvművelő írások /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ 1992 óta évente megtartott legnagyobb rendezvénye az Országos Szakmai Napok, amelynek idén a fő témája: Műszakiak jövőképe - informatizált társadalom. A Konferencia okt. 18-20-án lesz Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. /EMT /Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa/ (Kolozsvár), 10. sz., október./

1995 nyarán kezdte meg működését Szovátán a Teleki Oktatási Központ, a romániai magyar pedagógusok eddig egyetlen dokumentációs, módszertani és továbbképző intézménye. Bíró István igazgató elmondta, hogy sok rendezvény volt már a központban, itt tartották a Bolyai Nyári Egyetem egyes tanfolyamait, az EME műemlékvédő konferenciáját, a magyar szakos tanároknak az alternatív tankönyvekről való tanácskozását, szeptemberben pedig a magyar történelemtanárok itt vitatták meg a történelem oktatásának további sorsát. A törvény ezt már engedélyezi, de a gyakorlatban még alig néhány helyen valósult meg. /Művelődés (Kolozsvár), okt./

Kiskászonban Jánó Mihály művészettörténész a perkői kápolna kutatása során freskórészletre bukkant, amely Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, valamint Gellért és Adalbert püspököket ábrázolja. Jánó Mihály sokszor találkozott kidobott vagy félretett egyházi zászlókkal, amelyek helyett újakat készítettek. Az az ötlete támadt, hogy a búcsús emléktárgyaknak múzeumot kellene alapítani. Kiskászonban egy régi iskolaépületben jött létre a múzeum. Az első helyiségben a csíksomlyói Mária-búcsúval kapcsolatos emlékek kaptak helyet. A másodikban a perkői előkerült freskó másolatai láthatók. Az Emlékházat aug. 18-án avatták fel. /Szekeres Attila: Búcsújárók Emlékháza. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Ugyanerről: 1431. sz. jegyzet.

"A hajdani erdélyi szamizdat, az Ellenpontok egyik, jelenleg Svédországban élő szerkesztője, Tóth Károly Antal fogalmazta meg gondolatait az alapszerződéssel kapcsolatban. "A magyar vezetés úgy fogadta el a románok által javasolt szövegmódosítást, hogy ki sem kérte az erdélyi magyarok vezetőinek véleményét. Ez azt bizonyítja, hogy a kisebbségben élő magyarok nem igazán tényezők a mai magyar politika számára." "Napjaink egyik magyar kormányhivatalnoka magyarokkal találkozott Erdélyben, akik a magyarországi politikai élet részletes ismeretében tették fel kérdéseiket, és fejtették ki nézeteiket. Budapestre visszatérve kifakadt: az erdélyi magyarok úgy viselkednek, mintha magyar állampolgárok lennének! Magam úgy hiszem, hogy úgy viselkedtek, mintha a magyar nemzet tagjai lennének. Mintha közük lenne hozzá, s ahhoz, ami Magyarországon történik. Aki idegenként nézi őket, annak ez valóban nagyon sérelmes lehet." Tóth Károly Antal megírta, hogy a honalapítás ezeregyszáz éves évfordulójára vándorkiállítást bocsátott útjára, ez eljutott Göteborgba is, ahol ő él. Csak a mai Magyarország térképét tüntették fel, a kalandozások útvonalát jelölő egyik nyíl például Bácskába indult a mai országterületről és a Duna elérése előtt visszafordult. Egy korhű térkép sem volt Magyarországról, melynek folytonosságát ezer éven át elismerte Európa. /Tóth Károly Antal: Mintha közünk lenne hozzá. = Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október. Felelős kiadó: Veress Zoltán/"

A finn-erdélyi kapcsolattörténet kutatójának, Benedekné Szőke Amáliának tanulmányai megjelentek Erdély és Fennoskandia 1576-1945 címmel, az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ kiadásában. A könyvet Budapesten szept. 3-án mutatták be a Litea Könyvesboltban. /Új Kéve /A svédországi magyar protestáns gyülekezetek lapja - Az északon élő magyarok ökumenikus fóruma/, Stockholm, IV. évf. 5. sz., október/

Tőkés László püspök körlevelében mindenkit felhívott a választáson való részvételre, hogy ezzel javítani lehessen a romániai magyarság helyzetén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

Okt. 31-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a hagyományos Reformációi Gyülekezeti Napot Nagyváradon. Dr. Erdélyi Géza, a felvidéki reformátusok püspöke, a Magyar Református Világszövetség alelnöke hirdetett igét. Tőkés László püspök elmondta, hogy rövidesen megnyílik Nagyváradon a Magyar Református Világszövetség egyik központi irodája. Az ünnepségen egyben beiktatták hivatalába a Magyar Reformátusok Világszövetségének új vezetőségét /elnök: Tőkés László/. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

Székelyudvarhely és Csíkszereda között, a Tolvajostetőn fából ácsolt hatalmas kereszteket avattak fel a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. A legnagyobb nyolcméteres, mellette áll két kisebb kereszt. Az emlékmű értelmi atyja Borbély Gábor csíkszeredai főesperes, aki a vereckei emlékmű felállításának hírére határozta el, hogy ha ott nem, akkor itt legyen emlékmű. Albert Márton műépítész tervezte, a kivitelezésben Pataki Imréé az oroszlánrész. Pataki Imre Hargita megye utolsó magyar prefektusa, a Kriterion Alapítvány ügyvezetője, aki helyi cégek segítségével, igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. A hideg időben több mint ezren jöttek el az avatásra, hogy meghallgassák dr. Jakubinyi György érsek beszédét, majd Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, dr. Csedő Csaba polgármestert és Borbély Gábor főespres jelkép-magyarázatait. Félszáz katolikus pap, Hegyi István református, Simén Domokos unitárius lelkész biztosította az ökumenikus jelleget. A keresztállítók ugyanitt tizenegy fenyőfát is elültettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Egy éves előkészület után indult útnak harminc Kolozsváron tanuló református teológus, hogy felkeresse és számbavegye a havasalföldi szórvány magyarságot. A missziót az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa szervezte, gyakorlatilag Vetési László szórványügyi előadónak köszönhető az "expedíció". Ennek eredményéről számolt be Vetési László Brassóban, a lelkészi értekezleten. A teológusok Ramnicu Valceán, Targovistén, Giurgiuban, Ploiestiben, Orsován, stb. házról házra jártak, hogy felleljék a magyar családokat és közösen elmondjanak egy imát. Az ott élők elszigeteltségben élnek, magukra maradtak, nem kapnak nyelvi, kulturális utánpótlást. A vallási, nyelvi környezet hiánya miatt a gyermekek már ortodoxok, románul beszélnek. Ahol bizonyos számú magyar él, igyekeztek létrehozni magyar közösséget. Pozitív példa Ramnicu Valcea, ahol Lazar Rozália Zelma már elkezdte a szervezőmunkát, magyar közösséget teremtett. Jelenleg az EMKE segítségével 300 kötetes könyvtáruk van. Az RMDSZ még nem lépett a szórványkérdésben. Jelenleg sem a világi, sem az egyházi intézményeknek nincs főállású alkalmazottja /Vetési is csak félállású/. A püspökségek még nem gondoltak arra, hogy kiemelten foglalkozzanak a szórványkérdéssel. - Magyar származású fiataloknak magyarságélményt kellene nyújtani, magyar környezetbe vinni őket, állapították meg az értekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./"