"Az utóbbi években több katolikus-ellenes, román nyelvű könyv jelent meg, például "A katolikus imperializmus - újabb veszély a román népre", hasonló "A konkordátum a román nép leigázására szolgáló aktus" című kiadvány, de említhető Petre Turleának a parlamentben elmondott, katolikusokat sértő vádbeszéde, sorolta Fodor György, aki a négy év tapasztalatairól kérdezte John. Bukowsky érseket. Romániában a római katolikus egyház kisebbségben van, mondta Bukowsky érsek. Az ország szellemi-kulturális fejlődésében meghatározó volt a görög katolikus "balázsfalvi iskola" kisugárzása. A pápa szeretett volna Romániába látogatni, de az ortodox patriarchátus, személyesen Teoctist pátriárka elutasította ezt a kezdeményezést. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5., márc. 12./"

Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában Funar polgármester márc. 13-án kiadott közleményét a kolozsvári magyarság elleni nyílt uszításnak minősíti, egyben felkéri Grigore Zanc prefektust, hogy akadályozza meg a Funar által tervezett provokációt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./

Frunda György szenátor márc. 13-án Párizsban részt vesz az Európa Tanács /ET/ jogi bizottságának ülésén, majd márc. 14-17-e között az ET raportőreként Litvániába látogat, találkozik az ország vezetőivel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./

Takács Csaba fejtette ki nézeteit a gondolatait választásról. Az a cél, hogy ne egy szűk csoport válassza meg az érdekszövetség vezetőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Méray Tibor /Párizs/ értelmetlennek látja a lázas sietséget az alapszerződés megkötésére. Kételyeit Második Trianon? címmel írta meg. /Népszabadság, márc. 13./

Végre magyarul is megjelent az Erdély XVII. századi eseményeit leíró Georg Kraus /1608-1679/ könyve: Erdélyi krónika, Vogel Sándor fordításában. A fordítást Jakó Zsigmond szorgalmazta, az első változat elkészült 1986-ban, a Kriterion akarta kiadni, azonban a román kommunista hatóságok nem engedélyezték a megjelenését. Vogel Sándor Magyarországra hozta a kéziratot, ahol a Bethlen Gábor Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, az MTA Soros Alapítvány és az ELTE támogatásával az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága adta azt ki. /Magyar Nemzet, márc. 13./

Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Márc. 11-én Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató tájékoztatta az RMDSZ küldöttségét az alapszerződés előkészítésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz., Népszabadság, márc. 13./ Ceausu Melescanu külügyminiszter nevében tartotta a tájékoztatást, mert Melescanu Koppenhágában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Funar az általa vezetett RNEP nevében márc. 12-én újabb közleményben támadta az Emlékeztetőt és az alapszerződés tervezetének jelenlegi szövegét és követelte, hogy a szöveget terjesszék az alkotmánybíróság elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Amerika elveszti türelmét: Magyarországra nyomást gyakorolnak, hogy kösse meg az alapszerződéseket Romániával és Szlovákiával. Bill Clinton: Szerződések hiányában a NATO-ba való belépés akadémikus kérdés marad - ezzel a címegyüttessel tudósít az Adevarul márc. 13-i száma a jelenlegi helyzetről. /Új Magyarország, márc. 14./

Juan Carlos Wasmosy, Paraguay elnöke hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. Vacaroiu miniszterelnök 1994-es paraguayi látogatásakor több egyezményt kötöttek, melyeknek gyakorlatba ültetése folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

"Az alapszerződés útjában álló akadálynak nevezte Melescanu külügyminiszter azt, hogy a magyar fél az ET 1201-es ajánlását akarja szerepeltetni a vonatkozó európai dokumentumok között a Magyar Hírlap munkatársának, Neumann Ottónak adott interjújában. A román fél szerint ez elvesztette érvényét, mert legfontosabb részei a kisebbségi keretegyezménybe bekerültek. A román kormánykoalíció pártjai támogatják az alapszerződést, ha az "illeszkedik Románia alkotmányos rendjébe". Szlovákiával konzultáltak, de nem alakítottak ki együttes megoldásokat. /Magyar Hírlap, márc. 14./"

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Domokos Géza őt támadó írására, megjegyezve, hogy a Romániai Magyar Szó elkötelezte magát a visszarendeződő román hatalom irányvonalával konvergens sajtópolitika mellett. Domokos Géza említett cikkének megjelenésével egyidőben a Magyar Nemzet is bőséges idézeteket közölt a Cseke Gábor Domokos Gézával készített interjújából. Domokos Géza megnyilvánulása az RMDSZ elfogadott politikai programja elleni súlyos támadásnak minősül, ugyanis bírálja a szervezet autonómiafelfogását és a belső választás tervét. A neptuni titkos tárgyalásokat összemossa a nyilvános atlantai kerekasztallal. A Tőkés László köré gyűlő csoport hatalmi harcáról szól. /Tőkés László: Mire használjuk az eszünket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14. Előzmény: 538. sz. jegyzet

A képviselőházban ismét megvitatták az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetékre vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet a szavazásnál nem kapta meg a kétharmados többséget, ezért az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedett, a határozatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől kezdve nem kell határátlépési illetéket fizetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 491. sz./

"Katonai helikopterek köröznek Sepsiszentgyörgy és más erdélyi városok fölött febr. 26-a óta. Ez évek óta így megy, közeledik márc. 15-e, írja Király Károly. Az alapszerződésről elmondja, hogy lekezelően bánnak velük a felek. "Egyfelől a 70 éves mostoha, akitől semmi jót nem várhatunk, másfelől a hűtlen fivérünk, aki a barátság és jószomszédság jegyében Európa kedvéért cserben hagy minket." /Népszava, márc. 14./"

"Tabajdi Csaba államtitkár a vele készült interjúban újból hangsúlyozta: "nem kívánunk a határon túli magyarok megkérdezése nélkül magyar-román, illetve magyar-szlovák alapszerződést aláírni. Az elmúlt hónapokban 15 alkalommal egyeztettünk az RMDSZ-szel, tízszer a szlovákiai Magyar Koalícióval, és e folyamat betetőzése volt március elsején a miniszterelnök úr és a kárpát-medencei magyar közösségek vezetőinek találkozója." A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy az ET 1201-es ajánlása mellett garancia is legyen: kétoldalú vegyes bizottság azzal a céllal, hogy megvizsgálják az alapszerződésben foglaltak teljesítését, továbbá az EBESZ kisebbségi főbiztosának, az ET monitoring rendszerének is legyen jogosítványa. /Magyar Nemzet, márc. 14./"

"Csoóri Sándor nem tartja jónak a sietséget az alapszerződés ügyében. Előszerződést kellene kötni, javasolja, amelyet csak akkor írnának alá véglegesen, mondjuk három év múlva, ha gyakorlatban is beválik a szerződés. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kitért a szövetséget támadó nyilatkozatra. "A mostani aláírók közül talán csak Fejtő Ferenc, Kende Péter és Kántor Lajos követte messziről rokonszenvvel a találkozó előkészületeit." /Magyar Nemzet, márc. 14./ Kántor Lajos reagált erre, kifejtve, hogy ő nem szerepelt az aláírók között, különvéleményét rögzítette, de ez nem jelent meg /a Magyar Nemzet ezt terjedelmi okokkal indokolta/. Most hozta a lap ezt a különvéleményt. Kántor igyekezett árnyaltabban fogalmazni: egyoldalúságot érez az MVSZ-ben. Kántor Lajos hivatalos küldött volt 1992 augusztusában az MVSZ-ben, a Magyarok Világtalálkozóján. Vitatkozott Csoóri Sándorral, ez a vita máig sem zárult le. Kántor Lajos viszont nem értett egyet az aláírókkal abban, hogy az Országgyűléshez forduljanak. /Kántor Lajos: Baráti sorok Csoóri Sándornak. = Magyar Nemzet, márc. 23./ Előzmény: 571. sz. "

Sütő András 1988-as följegyzését olvashatjuk a Magyar Nemzetben, aki az Erdélyben elpusztított, ledöntött magyar szobrokra emlékezik. /Magyar Nemzet, márc. 14./

Funar polgármester Kolozsváron betiltotta az RMDSZ márc. 15-i koszorúzási ünnepségét, azzal indokolva, hogy ezen a napon a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Társaság tart gyűléseket. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarság elleni nyílt uszításnak nevezte Funar döntését, rámutatva, hogy annak célja összecsapást kiprovokálni a város román és magyar lakosai között. Molnos Lajos felkérte Grigore Zanc megyei prefektust, hogy akadályozza meg ezt a provokációt. Zanc leszögezte, hogy a koszorúzás, az ökumenikus istentisztelet megtartható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

"Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

A Duna Televízió egyik kisfilmje a bukaresti magyar konzulátus előtt sorban állókat mutatta be. Nagyon sok gyergyói várakozott, munkavállalási engedélyt kérnek. A gyergyói medencében igen magas a munkanélküliség aránya, olvashatjuk Gál Éva Emese írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Amennyiben valaki súlyos politikai hibát követ el, vállalnia kell a következményeket. - nyilatkozta Nagy Benedek ügyéről Varga Attila képviselő. Nem ért egyet azzal, hogy az SZKT döntésével megszűnt az RMDSZ egysége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./

Harminc magyar tagozatra járó lánynak biztosít bentlakást Kolozsváron a Teodidaktosz Alapítvány, adott tájékoztatást Vizi Imre, az alapítvány elnöke. A kollégiumban étkezde, mosószoba, számítógépes iroda is található. Sok ember adott támogatást arra, hogy létrejöhessen ez a kollégium. Szükség lenne a fiúk számára is egy bentlakásos kollégium létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az Egyesült Államokban járt Adrian Nastase és kísérete. A képviselőház elnöke pártvezető tisztében toldozgatta-foltozgatta a Románia-képet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./

"Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ "

Márc. 14-én a romániai magyar katolikus egyház vezetői Budapesten Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, majd Horn Gyula miniszterelnökkel tárgyaltak. Testvéri megértésre talált küldöttségük a magyar kormánynál, nyilatkozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a sajtótájékoztatón. Kiemelt fontosságúnak nevezte az egyházi iskolák ügyét, ennek az alapszerződésben is szerepelni kell. Arra kérték a tárgyalópartnert, hogy csak akkor szülessen alapszerződés, ha az a vallásügyi törvénnyel, az egyházi vagyon kárpótlásával és a felekezeti iskolák létesítésével kapcsolatos igényt kielégíti. A magyar kormány az alapszerződésben nem adja fel az erdélyi magyarsággal és az egyházakkal kapcsolatos elveit, biztosította az egyházi vezetőket Horn Gyula miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., Magyar Nemzet, márc. 16./

Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./

Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./

A 85 éves László Gyula /sz. Kőhalom. 1910. márc. 14./ nyugalmazott régészt, egyetemi tanárt, festőt, történeti-művészeti írót, a történelemtudományok doktorát köszöntötte Erdélyi Áron. László Gyula kettős honfoglalás elmélete egyre elfogadottabb lesz. A hun elméletet nem lehet kézlegyintéssel elintézni - mondja László Gyula. Ennek egyik alapja az, hogy a magyarság elődei hun fennhatóság alatt éltek, élükre a hun fejedelmi család valamelyik tagja került. Az Árpád-ház - a krónikák szerint - önmagát Attilától származtatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./