Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1323 tétel
1992. január 17.
András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
1992. január 17.
A magyar fasizmus elleni harc nemzetközi évének kiáltotta ki 1992-t a szélsőséges Romania Mare hetilap. /Romania Mare (Bukarest), jan. 17., MTI/
1992. január 17.
Jan. 5-én kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a Nemhivatásos Színjátszók Nemzetközi Találkozója, melyet először rendeztek meg. Nagy Attila mérnök, a Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesületének az elnöke, a Condordia Amatőr Színjátszó Társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. Felléptek angliai, bukaresti, magyarországi együttesek, továbbá a szlovákiai, lévai magyar együttes, a Garamvölgyi Színpad Tamási Énekes madarával. Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író emlékeztetett: kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás, 1792-ben alakult meg Kolozsvárott az első magyar társulat. Hét napig tartott a rendezvény. Az erdélyi fellépő társulatok: a HAHOTA /Marosvásárhely/, a LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör /Nagybánya/, MIKES KELEMEN Gimnázium színjátszó csoportja /Sepsiszentgyörgy/, MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszó csoportja /Brassó/, PERISZKÓP Népszínház /Arad/, RANDEVÚ /Kolozsvár/, UTCAI AMATŐR Színjátszó Társaság /Székelyudvarhely/, BODOR PÉTER /Erdőszentgyörgy/ és a CONDORDIA Amatőr Színjátszó Társulat /Sepsiszentgyörgy/. /Farkas E. Zoltán: Condordia-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
1992. január 18.
"Székelyudvarhelyen néma tüntetést szerveztek Tőkés László mellett. Több mint tízezer ember vonult fel "Tőkés László - veled vagyunk, Tőkés Lászlót nem hagyjuk" feliratú táblákkal. A résztvevők levelet küldtek Ion Iliescu elnöknek, amelyben a püspök és családja biztonságának szavatolását kérték. /Záróra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Pesti Hírlap, jan. 18./"
1992. január 18.
Az RMDSZ Elnöksége megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség Szlovénia és Horvátország elismerésével hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett. A horvátországi tragédia ismételten bizonyítja, hogy az egyéni és kollektív jogokat figyelmen kívül hagyó politika veszélyezteti a nemzetközi békét. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1992. január 18-19.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a parlamenti ülésen tiltakozott a háborús veteránokkal kapcsolatos megkülönböztetés ellen. Akik a román hadseregben szolgáltak, kapnak segélyt, akik más hadseregben, azok nem /Román Győző: Parlamenti ez meg az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./
1992. január 18-19.
Vándor idő balladája címen megjelent az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadványa, amely 35 romániai magyar szerző alkotásait tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./
1992. január 19.
Tőkés László püspök jan. 19-én Budapesten részt vett az ökumenikus imahét megnyitásán. Beszédében kérte, hogy a Kossuth Rádióban sugározzák a vallási műsorokat. Beszédének ezt a részét a televízió is közvetítette.A Magyar Rádió új műsorrendje szerint ugyanis 1992-től csak az urh-adásban sugározzák a vallási műsorokat.
1992. január 20.
A román védelmi minisztérium nyilatkozatban cáfolta a romániai magyar sajtónak a csapatátcsoportosításról szóló kijelentéseit. A nyilatkozattal kapcsolatban a Szabadság szerkesztősége emlékeztetett Nagy Béla képviselő interpellációjára. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Interpelláció: jan. 20.
1992. január 21.
A Legfelsőbb Bíróság március 16-ra halasztotta a döntést a volt Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsági tagjainak felmentése ügyében. A főügyész fellebbezett, mert a bíróság 1991. dec. 16-án felmentette őket. /Botrány Bukarestben. = Magyar Hírlap, jan. 21./
1992. január 21.
Stolojan miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a súlyos gazdasági helyzetről nyilatkozott. Nem zárta ki, hogy Románia belépjen a Független Államok Közösségébe. /Népszabadság, jan. 21./
1992. január 21.
Magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz, melyben Tőkés László püspök elleni fenyegetések veszélyességére figyelmeztettek. A levelet 42-en írták alá, köztük Faludy György és Radnóti Sándor. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1992. január 21.
Az RMDSZ szenátusi parlamenti csoportja nem ért egyet a szenátus jan. 14-i határozatával, amely visszautasította az Igazoló- és Panaszbizottság azon javaslatát, hogy tartsanak részleges választást a Kovászna megyei 15. választókerületben az előzőleg szenátori rangjától megfosztott Király Károly helyére. Ez a határozat sérti a demokrácia és jogállamiság elveit. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
1992. január 22.
Nagy Béla képviselő a parlamentben Spiroiu védelmi miniszterhez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán többszáz katonát szállásoltak el. A szavazásnál a katonák szavazatai megbonthatják a természetes egyensúlyt. A képviselő a katonai egységek szavazás előtti áthelyezésének okára kért magyarázatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./
1992. január 22.
Tőkés László püspök sajtótájékoztatón szólt az Erdélyben élők otthonmaradását elősegítő Nemzetközi Transsylvania Alapítványról, majd elmondta, hogy február elsejei határidővel a nagyváradi püspöki palota elhagyására szólították fel a hatóságok az egyházat. A püspök kijelentette, hogy csak erőszak árán hagyja el az épületet. / (botlik): Újabb kilakoltatás előtt Tőkés püspök? = Magyar Nemzet, jan. 22./
1992. január 23.
"Perka Margit /Perca G. Margareta/ szabófalvi lakos népszámlálási biztosként jan. 7-én írt nyílt levelében tiltakozott a manipulációk ellen: a iasi római katolikus püspökség és Szabófalva papja többször felhívta a lakosokat, hogy feltétlenül románnak és római katolikusnak mondják magukat. Érvelésük szerint a római katolikus fogalom a "román" szóból ered. Az ellenszegülőket a csángók 1940-ben felmerült kitelepítési fenyegetésére emlékeztették. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., Csángó tiltakozás. = Népszabadság, jan. 23./"
1992. január 23.
Romániai magyar színházelméleti tudományos tanácskozást rendezett jan. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozata a Soros Alapítvány támogatásával A drámai szöveg és az előadás címen. Az előadók között több magyarországi egyetemi tanár és kritikus is volt. /Erre is szükség van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1992. január 23.
Jan. 20-án Kolozsvárott elhunyt Szedressy Pál /Felső-Derna (Bihar megye), 1923. márc. 20. - Kolozsvár, 1992. jan. 20./ evangélikus püspök-szuperintendens. 1957-től 18 éven át Bukarestben volt a magyar, később a román gyülekezetnek is lelkipásztora. 1975-től volt püspök. Jan. 28-án helyezik örök nyugalomba a Házsongárdi temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
1992. január 23.
A magyar parlament külügyi bizottsága jan. 22-én tiltakozott a Tőkés László református püspököt ért súlyos fenyegetések ellen. Szaporodnak Romániában a magyarság hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodó jelek. A magyar kifogásokról - a helyzet mélyebb elemzése után - levélben tájékoztatják a román törvényhozás külügyi bizottságát. /Pesti Hírlap, jan. 23./
1992. január 23.
A marosvásárhelyi bíróság jan. 23-án a demokrácia- és magyarellenes erők képviselőinek koholt vádjai alapján törölte Király Istvánt, az RMDSZ jelelöltjét a város polgármester-jelöltjei listájáról, adta hírül az RMDSZ közleménye. Király István az MTI-nek elmondta: azzal vádolják, hogy 1990. március 20-án sztrájkot szervezett a kenyérgyárban, hogy a román lakosok ne juthassanak kenyérhez. /MTI/
1992. január 23.
Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke biztosította Iliescu államfőt, hogy minden támogatást megad az elnöknek a tavaszi választásokon. /Romania Libera (Bukarest), jan. 23./
1992. január 24.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron tartott ülést az RMDSZ, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselőinek bevonásával.A vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban az egyházfők és az RMDSZ képviselői közös emlékiratban rögzítették állásfoglalásukat és ezt eljuttatták a parlament két háza elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a tanügyminiszterhez és a vallásügyi államtitkárhoz. A vallásügyi törvénytervezetet olyan formában fogadja el a parlament, ahogy azt a romániai elismert felekezetek közösen megfogalmazták, külön hangsúlyt helyezve a felekezeti oktatásra és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatására. A tanügyi törvénytervezet olyan jogfosztást irányoz elő a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, amilyet eddig egyetlen törvény sem fogalmazott meg. A tervezet minden záróvizsgát, egyetemi felvételit csak románul tesz lehetővé. Ezzel a magyar nyelven való tanulás értelmét vesztené. Ez ellentmond a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak és az alkotmánynak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1992. január 24.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jan. 17-i tanácskozásán elhatározta, hogy a febr. 9-i helyhatósági választások alkalmával minden támogatást megad a demokratikus érzelmű polgármesterek és tanácstagok megválasztásához. Létkérdés, hogy a hívek teljes számban vegyenek részt a választásokon. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1992. január 24.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke találkozott Theodor Stolojan miniszterelnökkel és átadta neki az erdélyi történelmi egyházak és az RMDSZ közös emlékiratát a készülő vallásügyi és oktatási törvénnyel kapcsolatban. A memorandum javasolja az oktatási minisztériumon belül a nemzetiségi államtitkárság felállítását. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1992. január 24.
Tőkés László püspök bejelentette, hogy tiltakozásul a népszámlálás súlyos fogyatékosságai ellen, amelyek a kérdőívek megszerkesztésére, a megszámlálásra és az adatfeldolgozásra vonatkoznak, családjával együtt nem vetette alá magát a népszámlálásnak. /A megkülönböztetés ellen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1992. január 24.
Az Egyetemisták Ligája Románia és Moldova egyesülése mellett foglalt állást. /Romania Libera (Bukarest), jan. 24./
1992. január 24.
"Ion Popescu, a Brassó megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója elmondta a népszámlásáról: "utasításunk van, hogy az adatok összesítése és véglegesítése előtt nem hozhatunk nyilvánosságra részeredményeket." Popescu jelezte, az első napon sokan kifogásolták, hogy a számlálóbiztosok ceruzával írták be az adatokat, erre ők intézkedtek. Elmondta még, hogy több lépcsőház kimaradt az összeírásból, ezeket később pótolták. /(balázs): Megszámláltattunk, de össze nem adattunk. = Brassói Lapok, jan. 24./ "
1992. január 25.
Bernben jan. 25-én a közép- és kelet-európai cigányság helyzete volt a tárgya egy nemzetközi szimpóziumnak. Smaranda Enache felszólalásában kifejtette, hogy Romániában 1989 decembere óta 18 összecsapás során 6 cigányt megöltek, 240 házat felgyújtottak, többezer családot elűztek lakóhelyéről. A cigányokat megtámadókat nem vonták felelősségre. /Gazeta de Mures (Marosvásárhely), febr. 3-9./
1992. január 27.
Tőkés László püspök jan. 27-én sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy felszólítást kapott a püspökség, miszerint a református egyház hagyja el a székházat. A püspök hangsúlyozta, hogy a székházat semmiképpen nem adják át a hatóságnak. Elmondta, hogy Szőcs Géza szenátor javaslatára megegyeztek egy ökumenikus egyetem szükségességében, továbbá alternatív népszámlálás megtartását javasolták az egyházak és az RMDSZ égisze alatt. Tőkés László felemelte szavát az erdőcsinádi letartóztatások ellen, ahol most vettek őrizetbe három fiatalembert a két évvel ezelőtti marosvásárhelyi események miatt, felháborodását fejezte ki az ellen, hogy lehetetlenné tették Káli Király István polgármesteri jelölését Marosvásárhelyen. /Sz. A.: Püspöki sajtóértekezleten. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./Kolozsváron, jan. 16-án az RMDSZ néhány tagja és több RMDSZ-es országgyűlési képviselő megalakította az erdélyi magyar egyetem /Universitas Oecumenica Transilvaniensis/ létrehozását kezdeményező bizottságot. Felekezetközi egyetemet terveznek. Az egyetem magvát a két meglevő hittudományi főiskola alkotja, a gyulafehérvári Katolikus Teológiai Intézet és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Célszerű egyes tanszékek létrehozása Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron stb. A bizottság ideiglenes elnöke Szőcs Géza.
1992. január 28.
Ungheni mellett találkozott Iliescu elnök Mircea Snegur moldovai elnökkel, a tanácskozáson részt vett a két külügyminiszter és a két jegybank elnöke is. A tanácskozás utáni sajtóértekezleten Iliescu elnök az integráció alapjainak lerakásáról beszélt, Snegur elnök pedig a találkozót Moldova függetlensége megerősítése felé tett lépésnek minősítette. A két elnök megegyezett egy testvéri és együttműködési keretszerződés kidolgozásában, továbbá egy kísérleti jellegű közös gazdasági övezet kialakításában, a Prut két partján az egész határszakaszt felölelő szabadkereskedelmi övezet létrehozásában. /Népszabadság, jan. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./