Szept. 27-én New Yorkban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott James Bakerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. Nastase ismertette a legújabb romániai eseményeket, hangsúlyozta, hogy számítanak az amerikai kormány megértésére és rokonszenvére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Az RMDSZ Elnöksége szept. 28-án Kolozsvárott rendkívüli értekezletet tartott, megállapodtak abban, hogy hajlandók részt venni az új kormányban. A megbeszélés eredményeképpen közleményükben a következő alapelveket fogalmazták meg: a pártállam restaurációjának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, Nemzetiségi Minisztérium létrehozása, a privatizáció felgyorsítása. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szept. 27-28-án zajlott le a Nemzeti Kereszténydemokrata és Parasztpárt első kongresszusa, évtizedekkel a betiltásuk után. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

Okt. 1-jén Iliescu elnök tárgyalt a parlamenti pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról, számolt be az ülésről Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Iliescu elmondta, hogy a miniszterelnök személyére több javaslat elhangzott, köztük öt tábornok neve, végül az államelnök Teodor Stolojant ajánlotta, aki nem tagja egyik pártnak sem, független szakember. Stolojant a pártok vezetői elfogadták, a jelen levő Petre Roman pedig kijelentette: nem mondott le, az új kormány megalakulásáig hivatalban marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Theodor Stolojan korábban pénzügyminiszter volt, máj. 14-e óta a privatizációs ügynökség vezetője.

Az Európai Közösség bizottsága úgy döntött, hogy a román hatalmi viszonyok tisztázásáig elnapolja a Bukaresttel folytatott tárgyalásokat. Románia több mint 500 millió ECU értékben 2 millió tonna élelmiszersegélyért folyamodott az EK-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Néhány napja rémhírrel foglalkozott a parlament, a sajtó, egy lengyel újságcikk nyomán, hamarosan levonták a következtetést: a magyarok Erdélyt akarják. Valójában Wlodzimers Lozinski egy újonnan induló lengyel újság, a Sens első számában A Varsó-Prága-Budapest történelmi háromszög jövője címmel /alcíme: Egy nemzetközi együttműködési modell a Keleti-Kárpátokban/ saját elképzelését fogalmazta meg, a nemzetközi turisztikai infrastruktúra létrehozását sürgette. A román sajtóban megjelent támadásokra a lengyel külügyminisztérium nyilatkozattal reagált, kifejtve, hogy az ismeretken Sens újságban megjelenteket nem sugallta egyetlen lengyel kormányszerv sem, sértő, rágalmazó nyilatkozatok születtek Romániában a lengyel kormány ellen. Lengyelország nem javasolta különböző régiók bevonását az együttműködésbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Egy éve, 1990. szeptembere óta működik az erdélyi református kiadványok előállítására szolgáló Misztótfalusi Sajtóközpont Nyomdája Kolozsváron, melyet egy svájci egyházi segélyszervezet adományozott. Ezen készül a Református Szemle, a kéthetente megjelenő Üzenet és az Igehirdető folyóirat. /Üzenet (Kolozsvár), 18. sz., okt. 1./

"Maros megye lakosságának fele magyar nemzetiségű, ennek ellenére a megyében a rendőrségi alkalmazottak 97 %-a román, a városi ügyészség 13 ügyészéből 12 román, a megyein 8 ügyészből csak egy magyar. Az igazságszolgáltatásban dolgozók többsége a Vatra Romaneasca tagja. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után valóságos büntető hadjárat indult a magyar és a cigány lakosság ellen. A három magyar halottért nem vonták felelősségre a gázolókat. Már márc. 20-án jelentették, hogy a rendőrség azonosított 17 román személyt, akik erőszakkal behatoltak az RMDSZ székházába és felelősek Sütő András és más 28 magyar személy súlyos bántalmazásáért. Ennek ellenére egyiküket sem vonták felelősségre. Az eseményekért egy román személyt letartóztattak és hat hónapi munkahelyen eltöltendő büntetésre ítéltek, amit ő megfellebbezett. Néhány per adatai: a/ 5. 262/1990-es ügy. A vádlottak: Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kiss Péter, Tóth Aradiu, Lőrincz Iosif és Puczi Béla marosszentgyörgyi lakosok. Bűnük az volt, hogy eltorlaszolták Marosszentgyörgyön az utat, megpróbálták feltartóztatni a bejövő autókat. Közerkölcs elleni vétség, állami vagyon rongálásért ítélték el őket 1 év 8 hónapra. b/ 2800/1990. számú dosszié. Szabadi Ferencet 5 évre ítélték, a vád: munkahelyi visszaélés, testi sértés, közerkölcs elleni vétség. A vádirat szerint beteghordozóként megvert két román sérültet. A két szolgálatos orvos tanúsította, hogy mellettük volt Szabadi Ferenc a sürgősségi részlegen volt, tehát nem követhette el a terhére rótt cselekményt. Ennek ellenére megszületett az elmarasztaló ítélet. Marosvásárhelyen a megtorlás másnap, márc. 20-án kezdődött, letartóztatták magyarok pártjára állt cigányokat és elítélték őket, mint munkakerülőket. Az 1708/1990-es ügyirat szerint így büntették meg a következőket: Horváth Stefan 5 hónap, Puczi-Kozák Béla 4 hónap, Carcula Gheorghe 4 hónap, Kaló Géza 4 hónap, Grekuly Béla 5 hónap, Puczi-Kozák Ervin 3 hónap. Hat hónap börtönbüntetésre ítélték Kalányos Jánost, Kurkuly Eleket, Vica Dénest, Kalányos Ioant, Csíki Sándort. A felsoroltakon kívül másokat is elítéltek. /A Maros megyei "igazságszolgáltatás" tárgyilagosságáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ "

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A Bornemissza Társaság meghívására húsz romániai magyar író utazott Bécsbe, ahol 1990. okt. 15-én megalakították a romániai magyar írók PEN-klubját, de hangsúlyozták, hogy nemcsak a jelenlevők alkotják a tagságot. A PEN Klub nemzetközi párizsi központja közölte, hogy elismerte ezt a klubot, ennek tudatában szept. 25-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében kiegészítették a tagságot és megválasztották a vezetőséget. Tiszteletbeli elnök Sütő András, elnök Gálfalvi Zsolt, főtitkár Markó Béla. A PEN Klub évente világkongresszust tart. Az ideit Bécsben, nov. 3-8-a között rendezik, melyre a romániai magyar PEN Klub népes küldöttséggel fog elutazni. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban rendezték meg a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége/ második kongresszusát, szept. 27-29-e között. Harminckét magyar középiskola, illetve középiskolai magyar tagozat 80 képviselője jelent meg. A MAKOSZ-t még nem jegyezték be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Okt. 1-jén Antall József miniszterelnök New Yorkban, az ENSZ-székházban megbeszélést folytatott Perez de Cuellar főtitkárral, majd felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. Ugyanakkor sürgette a nemzetközi közösség szerepvállalását a kisebbségi jogok érvényesítésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

"Okt. 1-jén a parlamentben folytatták a vitát az új alkotmányról. Constantin Andreescu képviselő elérte, hogy bevegyék a vallásszabadságról szóló részbe: "a román ortodox egyház a román nép nagy többségének egyháza". Összecsaptak az ortodox és görög katolikus román honatyák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"

Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök közös levéllel fordult a Bihar megyei gyülekezetek népéhez. Az RMDSZ megyei szervezetében súlyos bizalmi válság mutatkozott. Szükség van az egységre, nincs helye a haragnak és az indulatnak. Mindenkit kérnek, személyes részvételükkel járuljanak hozzá a gondok megoldásához. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Nagyszalontán megalakult az Arany János Művelődési Egyesület, feltámasztva a régi hagyományt. Elnök: Tódor Albert mérnök, alelnök: Fekete Pál református segédlelkész, titkár: Fekete Pál tanár. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./

Egy éve alakult meg Kidén a Nyírő József Művelődési Egyesület, erre okt. 5-én szüreti bállal emlékeznek, majd műsoros est lesz a művelődési otthonban. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Okt. 1-jén tárgyalta a marosvásárhelyi törvényszék a gyilkossági kísérlettel vádolt Cseresznyés Pál és Barabás Ernő perét. Cseresznyés Pál elismerte, hogy 1990. márc. 20-án részt vett Marosvásárhelyen a tüntetésen, a magyarság jogai érdekében. Délután a baltákkal, botokkal felfegyverzett görgényvölgyi románok áttörték a kordont és a fegyvertelenül tüntető magyarokra támadtak. Akkor ő is elmenekült, majd kerítésdarabokat magukhoz véve visszatértek, akkor Cseresznyés a földön fekvő Cofariu Mihailába belerúgott. Cseresznyés bocsánatot kért a bántalmazott személytől és vállalta, hogy az okozott kárt megtéríti. Cofariu libánfalvi lakos elmondta, hogy márc. 18-án a pap figyelmeztette őket, hogy Marosvásárhelyen nagy problémák lesznek. Cofariu márc. 20-án azt hallotta, hogy a magyarok fellázadtak, Erdélyt akarják, ezért érkezett századmagával Marosvásárhelyre. A városban fejbeverték, másra nem emlékezett, saját korábbi vallomásaira is. A védelem szóvá is tette ezt a szelektív emlékezést. /(bodolai): Cseresznyés Pál a törvényszék előtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

A bukaresti Expres Magazin aug. 28.-szept. 3-i számában öt román szerző azt bizonygatja, hogy Erdélyben folyik a románok asszimilációja. A cikk címe: Az erdélyi románok nyugtalansága és problémái. A magyarosítástól való félelem Sepsiszentgyörgyön. A cikkel ellentétben 1918 után a magyarok erőszakos asszimilációja folyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Az RMDSZ négytagú küldöttsége /Domokos Géza elnök, Szőcs Géza alelnök, dr. Csapó József és Tokay György elnökségi tagok/ okt. 3-án találkozott Theodor Stolojan kijelölt miniszterelnökkel és kifejtették az RMDSZ véleményét a kormányalakítással kapcsolatban. Az RMDSZ szept. 28-i ülésén született nyilatkozatát Domokos Géza felolvasta, hangsúlyozta, hogy az RMDSZ igényli a nemzetiségi minisztériumot és az élére jogot formál, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol államtitkári posztra, azokon a területeken, amelyek összefüggnek az identitás megőrzésével. Stolojan a választásokig hátralevő időben nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi minisztérium létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

"Iliescu elnök a Liberationnak nyilatkozva visszautasította a vádakat, hogy "neokommunista puccsot" hajtottak végre, s ő hívta volna a bányászokat Bukarestbe, ahogy ezt Petre Roman hangoztatta néhány nappal ezelőtt. A bányászok megmozdulásának, éppúgy mint tavaly, Iliescu szerint "voltak objektív okai", ugyanakkor a megmozdulásba szélsőséges elemek is bekapcsolódtak. Iliescu "szófacsarásnak" nevezte Petre Roman állítását, hogy nem maga mondott le, hanem "visszaadatták vele megbízását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./"

A Vatra Romaneasca aradi szervezete aláírású cikk Kinek használ a 13 tábornok kultusza /Cui foloseste cultul celor 13 generali?/ címen intézett magyarellenes kirohanást, éppen az évfordulón: eszerint 1848-ban a magyarok ezrével öldösték a románokat. Aradon emlékművet emeltek a tábornokok emlékére, ezt 1925-ben lebontották. De a tábornokok kultusza növekedett a magyar irredenta, revizionista akciók erősödésével. A decemberi forradalom után is gátlástalanul hamisítják a történelmet a magyarok, a határmódosítás reményében. /Adevarul Arad SA, okt. 5-6.. MTI/

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kezdeményező bizottsága szóvivője, Nagy Károly Eckstein-Kovács Péter képviselőhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy küldöttségük máj. 17-én átadta a kolozsvári munkanélküliek memorandumát azzal, hogy az a képviselő hozza az RMDSZ parlamenti csoportjának tudomására. Eckstein-Kovács Péter ezt nem tette meg. Nagy Károly megismételte követeléseiket, ezek között szerepel, hogy a kormány rendszeresen hozza nyilvánosságra a munkanélküliek számát, a munkanélküli segély ne legyen alacsonyabb létminimumnál és a munkanélküli segélyt legalább egy évig folyósítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./

Aradon mintegy tízezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a szabadságharc vértanúiról. Először ökumenikus istentiszteletet tartottak, többek között Tőkés László püspök és Emilian Ardaleanul aradi ortodox püspök részvételével. A megemlékezések történetében először vett részt ortodox püspök. Beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke és Tokay György RMDSZ-képviselő. Az emlékezésen szép számban voltak jelen csendőrök, antiterrorista kommandósok, mindez félelmet keltett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Jelen volt Rudas Ernő nagykövet, több magyarországi politikai párt, a Magyarok Világszövetsége és más szervezetek képviseltették magukat. Részt vettek a koszorúzáson a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői, viszont az Arad megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal távol maradt a megemlékezésről. /MTI/

Testvéri felhívást intézett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a külföldi testvérekhez, a Református Világszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához, kifejtve, hogy Romániában tovább tart a nemzeti kisebbségek elnyomása, feléledt az antiszemitizmus, az egyházi ingatlanokat nem adják vissza, nem hozták meg a vallásügyi törvényt. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

Megjelent a Vasárnap című katolikus családi hetilap első száma. A Keresztény Élet katolikus folyóirat megmaradt az új lap mellett. /Vasárnap (Katolikus családi újság, Kolozsvár), okt. 6./

Okt. 4-től a külföldről, így Romániából Magyarországra érkező turistáknak napi ezer forintnak megfelelő konvertibilis valutával kell rendelkezniük. Nagyon sok turistát visszafordítanak a határról a fentiek hiánya miatt. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Adrian Nastase külügyminiszter okt. 6-án érkezett haza az Egyesült Államokból, miután részt vett az ENSZ közgyűlés ülésszakának munkálataiban. Amerikai körútja során megbeszélést folytatott harminc külügyminiszterrel, több képviselővel, szenátorral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Okt. 6-án tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Református teológián, ahol most 130-an kezdik meg tanulmányaikat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./