Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1991. június 12.
Nagy-Britannia fontolóra veszi katonai felszerelés eladását Romániának, erről volt szó Nicolae Spiroiu román és Tom King brit védelmi miniszterek londoni megbeszélésén. Spiroiu javasolta Londonban, hogy angol hadiipari cégek társuljanak befektetéssel román fegyvergyárakba. Spiroiu szerint új Balkán-közi politikai és biztonsági egyezményeket kellene kötni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 12.
Jún. 10-én találkoztak az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció és a kormány képviselői. Eredménytelenek voltak Demokratikus Konvenció és a kormány tárgyalásai a létesítendő nemzeti egységkormányról. Egyetértésre jutottak viszont a helyhatósági választások kérdésében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1991. június 12.
Az RMDSZ szenátorai Petre Roman miniszterelnöknek írt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői Marosvásárhelyen megakadályozták, hogy a Demény Lajos oktatási miniszterhelyettessel az élen érkező küldöttség eleget tegyen feladatának, mozgásukban korlátozták őket. /Tltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 12.
Kincses Előd elmondta, hogy románra fordította Marosvásárhely fekete márciusa című könyvét, amelyet most a sepsiszentgyörgyi Háromszék Kiadó jelentetett meg. Kiegészítést tett ebbe a fordításba: annak a teherautónak, amely nekirontott a görög katolikus templom lépcsőjének, és halálra gázolta Kiss Zoltánt, egyik utasa, az egyik felfegyverzett román támadó, Teodor Rusu belehalt a teherautó ütközésénél szerzett sérüléseibe, tehát nem a magyarok áldozata volt. /Oláh István: Adalékok a fekete márciushoz. Kincses Előddel beszélgettünk Kisvárdán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 12.
A Csíkszeredában működő Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tevékenységét és eddigi eredményeit ismertetik a csoport tagjai, többek között Gagyi József és Bíró A. Zoltán. 1991-ben megkezdték a Kommunikációs Antropológiai Füzetek kiadását, ezekből kettő, a romániai magyar kultúra intézményeivel, illetve a mentális környezettel foglalkozó nyomdakész állapotban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 12.
Megjelent a Besztercei Híradó, egyelőre még RMDSZ-szórólap formájában, mert Beszterce-Naszód húszezres magyarság igényt tart egy magyar nyelvű sajtótermékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 12.
A Polgári Szövetség nyilatkozatot adott ki júl. 5-én, Bukarestben a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a kapcsolattartásra a határon túliakkal, anyanyelvüket szabadon használhatják, ahol létszámuk eléri a meghatározott arányt, anyanyelvüket használhatják a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük viszont, hogy lojálisak legyenek, kötelességük megtanulni románul, és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. /A Polgári Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 13.
Adrian Nastase külügyminiszter a norvég külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. A kétoldalú kapcsolatokról tárgyaltak, majd a beruházások védelméről szóló egyezményt írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1991. június 13.
Bányászok jöttek Bukarestbe. Szakszervezeti vezetőjük hangsúlyozta, hogy most nem rendet csinálni jöttek, mint 1990. jún. 14-15-én, hanem követeléseiket hangoztatva tüntettek, a kormányt tették felelőssé életkörülményeik romlása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1991. június 13.
Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke, a szövetség szentátusi csoportjának vezetője elmondta, hogy jún. 10-én találkoztak az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció és a kormány képviselői. A konvenció szerint az új kormánynak egy független személyiség legyen a miniszterelnöke. Petre Roman kormányfő ezt nem tartotta elfogadhatónak. Szőcs Géza beszámolt arról is, hogy az Alkotmányozó Parlament Állandó Bizottságában megdöbbenve tapasztalta: előzőleg konszenzusra jutottak abban, hogy az anyanyelv használatának jogát biztosítják, mégis visszakerült a vagy szócska a szövegbe, ami azt jelenti, hogy elegendő, ha a kisebbségek számára biztosítják az anyanyelv megtanulásának jogát /és nem anyanyelven való tanulást!/. /Béres Katalin: A házelnökök konszenzusra törekedtek. Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ politikai alelnökével, a szövetség szentátusi csoportjának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1991. június 13.
Székelyudvarhelyen, május 10-11-én tartották meg az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának első tudományos ülését. A tanácskozást dr. Puskás György szakosztályi elnök, orvosprofesszor nyitotta meg. A jelenlevő 170-180 szakember összesen 48 előadást hallgatott meg. A résztvevők kézbe vehették az Infomed című referáló folyóirat első számát, amelyet a székelyudvarhelyi orvos-kollektíva ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1991. június 14.
A román védelmi minisztérium közleményben utasította vissza a Borba belgrádi lap jún. 5-i számának azon állítását, hogy Románia a horvátok részére Kalasnyikov-típusú géppisztolyokat szállított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1991. június 14.
Bukarestben tüntetés volt jún. 13-án, beszédet mondott a parasztpárt, a liberálisok, a December 21. Társaság képviselője. Bírálták a kormányt, azt kérték, hogy a parlament ne ratifikálja a román-szovjet barátsági szerződést. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
1991. június 14.
Romániában még mindig megsértik az emberi jogokat, olvasható a bécsi székhelyű Helsinki Emberi Jogi Szövetség jelentésében. A rendőrök és katonák bántalmazzák az őrizetbe vett kormányellenes tüntetőket, a kormány nem vizsgálja ki az egykori Securitate jogsértéseit, és nem tisztázza annak utóda, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ státusát, a rendőrség nem nyújt védelmet a cigányoknak és más kisebbségeknek az erőszak ellen. Csökkentették az ellenzék és a kisebbségek televíziós programjait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1991. június 14.
A fenyegetések miatt Magyarországra menekült, a több mint hatvan magyar irodalmi művet románra fordító Gelu Pateanunak adták át a román-magyar közeledést jutalmazó Tőkés Alapítvány díját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1991. június 14.
Megjelent - egy éves késéssel - a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ legújabb, 1990/1-es száma. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
1991. június 14.
Mandics György temesvári író trilógiája, a Temesvári Golgota Magyarországon jelent meg. A szélsőséges hangú Renasterea Banateana jún. 8-i száma hírül adta, hogy Mandics György szerint nem Tőkés László robbantotta ki a forradalmat, hanem ő. Mandics ezt a híradást cáfolta, ilyet nem állított, nem akarja csökkenteni Tőkés László meghatározó szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1991. június 15.
Folytatódott a tüntetés Bukarestben, az Egyetem téren. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
1991. június 15-16.
Jún. 12-én a képviselőházi tanügyi bizottság ülésén felolvasták az 521/1991. máj. 21-i kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint kisebbségi lakosságú területeken kötelező román osztályok szervezése akkor is, ha a tanulók száma nem éri el a tíz főt, Románia történelmét és földrajzát románul tanítják, ugyanúgy a műszaki tantárgyakat. Nagy Benedek képviselő felszólalásában visszautasította ezeket a módosításokat, hangsúlyozva, hogy a minisztérium lényeges pontokban enged a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceausescu erőszakos asszimilációs politikáját. /Nagy Benedek: Visszalépés a kisebbségi oktatás terén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./
1991. június 15-16.
A 85. évét betöltő Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanárával beszélgetett Győrfi Dénes, felidézve a jelentős életút állomásait. Vita Zsigmond egyetemi tanulmányai befejezésével, 1928-ban jött tanárnak Nagyenyedre. A bécsi döntés után nagyon sokan elmenekültek Dél-Erdélyből, Vita Zsigmond néhányadmagával, dr. Szász Pállal, Kacsó Sándorral őrizték a magyar szellemi életet. Vita Zsigmond 1940-ben lett a kollégium könyvtárosa, minden kéziratot felleltározott. A sztálinizmus Csehi Gyuláék Nagyenyedre kerülésével tört be a kollégium életébe. Vita Zsigmond több könyv szerzője, kutatómunkáját nyugdíjazása után sem hagyta abba. /Györfi Dénes: Beszélgetés a 85. évét betöltő Vita Zsigmonddal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./
1991. június 15-16.
Szülőföld címen jelent meg a tordai Aranyosvidék és az Enyedi Hírlap utóda. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./ Megjegyzés: Az Aranyosvidék 1990. március 8-a és 1991. május 18-a között jelent meg, a tordai RMDSZ lapjaként, kéthetente. Az Enyedi Hírlap az Aranyosvidék melléklete volt. Az anyagi gondok miatt megszűnt lap helyett folyóiratként indult Szülőföldnek csak két száma jelent meg, a májusi és a júniusi, azután ez a lap is megszűnt.
1991. június 15-16.
Nicolae Spiroiu védelmi miniszter Angliában tett látogatásáról nyilatkozott. Légvédelmi, tankelhárító, híradós és rádióelektronikai elhárító berendezések beszerzéséről tárgyalt. /Dimineata, jún. 15/16./
1991. június 18.
"A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"
1991. június 18.
Jún. 13-án magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A magyar delegációt vezető Bába Iván főosztályvezető nyilatkozott a tárgyalásról a bukaresti magyar nagykövetségen: kölcsönösen ismertették álláspontjukat, a román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Szintén nyilatkozott a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató. /Székely László: Román-magyar szakértői tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1991. június 18.
Nyolc határátkelőhelyen szabad átjárást engedélyeztek jún. 16-án Románia és Moldávia között. Közel 150 ezer moldáviai érkezett látogatóba a Szovjetunióból, köztük egy parlamenti delegáció, Romániából 20 ezren mentek szomszédolni, köztük negyven képviselő és szenátor, a Vatra Romaneasca és a Minden Románok Ligája képviselői. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./
1991. június 18.
Bukarest legnagyobb vállalata, a Faur június 6-a óta sztrájkoló munkásai a június 17-én a kormány székháza elé vonultak, ahol Petre Roman tárgyalt küldöttségükkel, és elfogadta korábban elutasított követelésüket, hogy a vállalat székhelyén tárgyaljon a dolgozókkal. Erre június 19-én kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
1991. június 18.
1990. májusában jelent meg a Tábortűz, a Romániai Cserkészszövetség szerény kivitelezésű, kétoldalas lapja. Második száma nem tudott önállóan napvilágot látni, a Háromszék biztosított két oldalt a Tábortűz 2. számához. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
1991. június 18.
A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./
1991. június 18.
Az a döntés, hogy tizenkét marosvásárhelyi magyar egyetemi tanárt a román többségű egyetemi szenátus nyugdíjba küld, egyenlő a magyar nyelvű orvosképzés lefejezésével. A lap közli a távozásra felszólított professzorok, tanárok munkásságának összefoglalását. /Nagy Miklós Kund: Kinek az érdeke? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
1991. június 19.
A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ ballagási ünnepén, jún. 14-én a Vatra Romaneasca és a tanfelügyelőség képviselői megtiltották a legjobb végzős diákoknak járó díjak kiosztását. A díjakat az 1989 után létesült két alapítvány, a Hegyi Lajos Alapítvány és a Györffy Zoltán Alapítvány ítélte oda. /Weszely Tibor: Megtiltották a díjkiosztást Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./