Magyar – zsidó viszony a 20. századi Erdélyben,

Az itt közzétett tanulmányok kivétel nélkül az utóbbi húsz év termései. Elsődleges célunk az volt, hogy néhány, az erdélyi zsidóság 20. századi történelmével foglalkozó tanulmány segítségével rátekintést nyújtsunk a kutatások jelenlegi állására, azokra az irányvonalakra, amelyeket a témával foglalkozó kutatók követnek. Reményeink szerint adatbázisunkat a középiskolai és felsőfokú oktatásban egyaránt értékesíteni tudják mindazok, akik a téma iránt érdeklődnek.

Kutatott és kevésbé kutatott témák, iskolák és az írások szakmaisága alapján készült a válogatás. Amint a tanulmányok összetételéből látszik, az erdélyi zsidóság első világháború utáni identitáskeresése, a magyarsághoz fűződő viszonya, a magyar kultúra fejlesztésében játszott szerepe és a holokauszt áll a kutatók érdeklődésének középpontjában. Tanulmányok születtek továbbá az intézményi keretekről, zsidóság politikai szerepvállalásáról, az antiszemitizmusról és a cionizmusról.

Az utóbbi években számos, az erdélyi holokauszt romániai interpretációjával foglalkozó írás és helytörténeti jellegű munka látott napvilágot. Néhányat ezekből is közlünk. Egyre bővül azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek középpontjában a holokauszt utáni újrakezdés, a kommunista diktatúra évei és az 1989 utáni zsidó közösségi élet áll.

Kevésbé kutatott téma a székely szombatosok 20. századi története és a második világháború idején román fennhatóság alá tartozó dél-erdélyi zsidóság helyzete (1940–1944). A 19. század második felében a néhány megmaradt szombatos család többsége zsidó hitre tért. Ennek okán kaptak helyet az adatbázisban a velük foglalkozó tanulmányok. Szinte alig léteznek gazdasági vonatkozású kutatások és rétegződés- tanulmányok az erdélyi zsidóság utóbbi száz évére vonatkozólag. Adatbázisunkban egyetlen ilyen jellegű írás sem szerepel.

Lehetőség szerint, a jövőben az adatbázis állománya bővülni fog. A bővítést újabb tanulmányok és könyvek közzétételével képzeljük el.

Gidó Attila

Tartalomjegyzék