"A két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja. A Ferenczy Gyula elnökletével létrehozott Lapkiadó Részvénytársaság indította meg Kolozsvárt 1918 karácsonyán, s miután címét 1944. június 15-én Keleti Magyar Újságra változtatta, 1944 őszén szűnt meg, feltehetően az 1944. október 6-i számmal. Első felelős szerkesztői: Szentmiklósi József, majd Zágoni István. Szellemi irányítója 1920 elejétől 1924 októberéig Paál Árpád. Közben – 1922 második félévében – a lap főszerkesztői teendőit a polgári radikális emigráns Ignotus végezte. A belső munkatársak között ott találjuk Ámon Ottót, Hajdu Istvánt, Szentimrei Jenőt, Kádár Imrét, Ligeti Ernőt, Kőmíves Lajost, Mikes Imrét, Murányi Győzőt, Székely Bélát, Dienes Lászlót, Ormos Edét, Darvas Simont, Kacsó Sándort, Nyirő Józsefet, Szappanyos Gabriellát. [...]

1924 őszétől a lap programja fokozatosan szűkül (ezzel összefüggésben kötelékéből olyan munkatársak válnak ki, mint Paál Árpád, Nyírő József, Zágoni István, Kacsó Sándor és Gergely Jenő gyorsíró, matematikatanár), nem egészen három év múlva pedig gyökeres fordulat következik be történetében: a Lapkiadó Társaság főrészvényese, Weiss Sándor ügyvéd eladja a lapot az OMP-nek, s 1927. aug. 14-től a Keleti Ujság mint országos magyarpárti lap jelenik meg. Az irányváltoztatás után főszerkesztő Szász Endre 1939-ig, utána felelős szerkesztő Nyírő József, igazgató Somodi András, majd Jenei László. " Forrás és lásd bővebben: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon - online.

A Keleti Ujság a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a P 2137 jelzettel érhető el.