"Forrásaim voltak az Aradra és Arad megyére vonatkozó történeti művek éspedig Márki Sándor, Czucz, Fábián Gábor, Parecz István munkái. Főleg felhasználtam Fábián Gábor kéziratban levő művét: Arad Vármegye leirása historiai, geographiai és statistikai tekintetben, 1835., amelyet Márki Sándor nagylelkűen a Kölcsey Egyesületnek ajándékozott. Kiválóan használhattam, mint nagyon értékes forrásművet Márki Sándor Arad vármegye helységnévtára cimű három vaskos kötetű anyaggyűjteményét, melyet a kitűnő tudósnak történelmileg feldolgozni nem volt érkezése. Ezt a nagyon becses gyűjteményt az állam szerezte meg a Kölcsey-Egyesület részére. Használtam továbbá Pesty Frigyes Arad megyére vonatkozó 1857-iki gyüjtését. Végül magam is tüzetes kérdő-ívek útján két izben közvetlenül gyüjtöttem az adatokat. E részben nagy készséggel támogatott a vármegyei hatóság, kiváltképen Schill József főjegyző úr. Sok lappangó kézirat és kisebb füzet (Lejtényi: Aradi Kalauz, és mások) nagyon becses adatokat juttatott birtokomba. Különösen gazdag anyagot nyujtott azonban az aradi sajtó. A lekicsinyelt vidéki sajtó! Ki sejtené, hogy a vidéki lap mily üdvös szolgálatot tesz, a maga szűk körében, a komoly tudományosságnak, mily hasznos ammanuensise a buvárkodónak! Hálámat itt rovom le az aradi lapok szerkesztőségeinek azért, hogy mindenkor mindenben támogattak, rendelkezésemre bocsátva kiadványaik és lapjaik teljes gyüjteményét. Arad városa leirásánál Pécsi Ödön dr. tanár úr (történeti visszatekintés), Costa János tanár úr, városi közigazgatás, értelmiség, stb.) Tolnai János dr. (szinház és szinészet), dr. Schmidt János (turista egyesület) voltak szivesek adatokat rendelkezésemre bocsátani, melyeket nagyrészt szószerint használtam fel. Borosjenő leirásánál dr. Sorbán Kornél róm. kath plébános úr értékes kéziratai nagy szolgálatokat tettek nekem" írja Somogyi Gyula, a kötet előszavában.