1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
szerző
- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
tárgyszó
- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z
irodalomelmélet
333 tétel
KESZEG Vilmos: Az erény jutalmáról., Korunk, 6, 58–61
KIBÉDI VARGA Áron: A nemek és a kultúra., Korunk, 10, 5–14
SÉLLEI Nóra: Feminizmusok, tudományos beszédmódok, civil szerveződések., Korunk, 10, 28–35
A regényről. Kerekasztal-beszélgetés (Sz. G. fordítása)., Korunk, 10, 77–82
VÉGH Balázs: Feminista kiindulópontok a Színek és évek olvasásához., Korunk, 10, 94–97
BALOGH Réka: ... hogy jó feleség váljon belőle Kaffka Margit: Színek és évek (”...ca sa devina o sotie buna” Kaffka Margit: ”Culori si ani”)., Korunk, 10, 97–101
GÖRÖMBEI András: Csoóri Sándor költészetszemlélete. Hetvenedik születésnapján tisztelettel és barátsággal köszöntjük Csoóri Sándort., A Hét, 6, 7–8
OSVÁTH Annamária: Megköt, felold a vándor szövevény Jegyzetek műfordítás-kötetekről., A Hét, 18, 6
BÁNYAI János: Mit viszünk magunkkal ?, A Hét, 23, 7
KONRÁD György: Az esszéröl., A Hét, 33, 7
POMOGÁTS Béla: Viták az irodalmi értékrend körül., A Hét, 43, 5
KIBÉDI VARGA Áron: Azonosulás és távolságteremtés az irodalomban – elmélkedések Borges művészetéről – [Fordította: Györgyjakab Izabella]., Kellék, 14, 7–21
WEIS János: A könyv mint metafora Novalisnál és Borgesnél., Kellék, 14, 22–42
PETRES László: A feledés terhe – Borges az öngyilkosságról., Kellék, 14, 49–55
MIRNICS Gyula: A filozófikus detektívtörténet., Kellék, 14, 43–
BERSZÁN István: Időcáfolatok – Borges., Kellék, 14, 72–81
GYÖRGYJAKAB Izabella: M-agnus Dei., Kellék, 14, 82–88
MÁTHÉ Dénes: A költői kép strukturalista és generatív grammatikai megközelítésének néhány sajátossága., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 25–37
DÁNEL Mónika: Intertextualitás mint átváltoztatva megőrző létmód. [Julia Kristeva: Az utolsó világ]., Korunk, 3, 95–97
SALAMON András: Az okos század komédiái., Korunk, 7, 91–101
MESTER Béla: A hatalom és a szabadság technológiája. Szilágyi István: Aggancsbozót., Korunk, 11; 12, 112–120; 108–117
DEMETER Szilárd: Vagy valami, vagy megyen valahová., Korunk, 11, 121–124
BERTHA Zoltán: Erdélyi változatlanságok – ”hollóidőben”., Helikon, 18, 1–3
LÁNG Gusztáv: A költö és a szövegek, avagy töprengés elmaradt recepció miatt., Helikon, 24, 14–16
BALÁZS Imre József: Az erdélyi irodalom neve., Látó, 2, 70–81
VINCZE Hanna Orsolya: Hermányi Dienes József Bethlen- és Kemény olvasata., Látó, 3, 78–84
VÉGH Balázs: Az eltérő értelmezői közösségek és a többrendszerűség kérdése az egyetemes magyar irodalomban., Látó, 3, 87–97
ECO Umberto: Levél az eszményi olvasónak., Látó, 6, 38–49
BOKA László: Kanonizáció és a ”szerzői arc” az 1957 utáni erdélyi magyar irodalom magyarországi recepciójában. ., Látó, 7, 86–101
SELYEM Zsuzsa: Az ”erdélyi magyar irodalom”-beszédmódók egyik utópiája., Látó, 12, 69–87