A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája

1946–2012, Meister Róbert

év

1946 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

szerző

- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

tárgyszó

- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

intézmény

1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

helyszín

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z

Mutasd az összes tételt

irodalomelmélet

333 tétel

MIHÁLYCSA Erika: A nyelv ijesztő megtisztogatása., Korunk, 1, 91–99

KÁNYÁDI Sándor: műfordító műhelyéből., Korunk, 3, 7–14

SZILÁGYI Júlia: Esszé és regény., Korunk, 5, 20–22

POSZLER György: Világirodalom a rendezőképzésben. {Literaratura mondial n pregtirea actorilor}., Korunk, 6, 17–24

KÁNYÁDI András: A magyar szürrealizmus irodalma., Korunk, 7, 91–101

SALAMON András: Hazudni szükséges. Három dráma a hazugságról., Erdélyi Múzeum, 3–4, 189–200

POMOGÁTS Béla: Erdélyiség és európaiság., A Hét, 8, 3–4

OSVÁTH Annamária: O, emberi lehetőségek! Borgesről – utalásokkal a posztmodern kulturális logikára., A Hét, 28, 6

GÖRÖMBEI András: Az egymást erősítő sokféleség., A Hét, 43, 7–8

ORBÁN Gyöngyi: Talált tárgy a befogadás köztes beszédhelyzetében., Erdélyi Múzeum, 1–2, 64–75

MÓZES Huba: Szecessziós sajátságok Ady Endre verselésében?, Erdélyi Múzeum, 1–2, 87–107

SZABÓ Levente: Hogy a nemzet önmagára ismerjen benne. Gyulai Pál és a nemzeti identifikáció narratívái., Erdélyi Múzeum, 1–2, 108–118

BOKA László: Az Ady-jelenség kanonizációs stratégiái., Látó, 1, 64–70

SÁNTHA Attila: Interpretáció vagy részvétel?, Helikon, 15, 10–11

BALÁZS Imre József: A kijelentések helye. Válasz-féle Szőcs István: Mosdattunk szerecsenyeket cimű szövegére., Helikon, 19, 19–17

SANGHARAKSHITA Urgyen: Tanács fiatal költőnek., Helikon, 23, 15

BALÁZS Imre József: Kosztolányi-recepciók a Tanulók Könyvtára előszavaiban. Magánbeszéd. Kosztolányi irodalomszemlélete., Látó, 5; 6, 73–82; 82–109

KISS Zsuzsanna: Lear király, a későn felismert szeretet tragédiéja., Látó, 8–9, 74–91

VALLASEK Júlia: A műfordítói interpretáció., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 29–41

AJTAY-HORVÁTH Anna: Edgar Allan Poe magyar ha(ra)ngjai., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 67–77

SZATHMÁRI István: A nyelv, a beszéd, a stílus és a szöveg összefüggéseiről., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 101–104

POSZLER György: A tizedik Múzsa?, Korunk, 2, 52–58

KIBÉDI VARGA Áron: Ami a szöveg és a kép között van. A határ pragmatikája., Korunk, 7, 71–78

PÜTZ Manfred: A narrátor mint befogadó: Ishmael, a Moby Dick olvasója és kritikusa (Balázs Imre József fordítása)., Korunk, 11, 91–98

POMOGÁTS Béla: Egyetemesség és reform. Sík Sándor irodalomelméletéről., Korunk, 12, 25–32

FARAGÓ Kornélia: Emlékvilágtér – emlékvilágidő [Ottlik Géza: Buda]., Korunk, 2, 59–63

RICOEUR Paul: A fordítás paradigmája., Korunk, 2, 69–78

SZAJBEY Mihály: A délibábok hőse. Egy rendszerelvű megközelítés lehetséges szempontjai., Korunk, 2, 88–97

SÁNTHA Attila: Történetek a populáris irodalomról., Korunk, 6, 4–10

VIRGINÁS Andrea: Transzgressziv jelenségek a detektivtörténetben., Korunk, 6, 22–32