1935–1944, Záhony Éva
Hitel repertórium
szerző
- a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u w z
565 tétel
421. Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről való elmélkedések, 5. évf., 1. sz., 1-12. p.
422. Juhász István: A „Kelet Népe” [Széchenyi István], 5-6. évf., 2. sz., 103-112. p.
423. Makkai László: Magyarok és románok Máramarosban, Magyar Figyelő, 7. évf., 2. sz., 118-120. p.
424. Makkai László: Észak-Erdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása, 7. évf., 4. sz., 225-242. p.
425. László Dezső: A legújabb Széchenyi-irodalom, Szemle, 7. évf., 5. sz., 320-324. p.
426. Entz Géza: Szász író Erdély történelméről [Zillich, Heinrich: Siebenbürgen und seine Wehrbausen], 7. évf., 7. sz., 422-435. p.
427. Benda Kálmán: Bethlen Miklós kancellár, 7. évf., 8. sz., 501-502. p.
428. Wass Albert: A múlt négy oszlopa, Magyar Figyelő, 7. évf., 9. sz., 563-546. p.
429. Bárdossy László: Két világ között [A szerző „Magyar politika a mohácsi vész után” cím alatt készülő munkájának bevezetése], 8. évf., 2. sz., 65-79. p.
430. Zathureczky Gyula: Erdélyi szászok és magyarok. Pukánszky Béla könyve, 8. évf., 2. sz., 80-90. p.
431. Tóth Zoltán, I.: Román vonatkozású magyar történeti irodalom, Szemle, 8. évf., 2. sz., 118-128. p.
432. Mályusz Elemér: Mátyás király, 8. évf., 4. sz., 193-197. p.
433. Mályusz Elemér: A magyarság a középkori Erdélyben, 8. évf., 5. sz., 267-289. p.
434. Pukánszky Béla: Szászok a magyarság és a románság közt, 8. évf., 6. sz., 336-345. p.
435. Bárdossy László: A váradi egyezség, 8. évf., 10. sz., 585-597. p.
436. Wellmann Imre: Parasztnépünk múltjának feltárása, Szemle, 9. évf., 4. sz., 225-243. p.
437. Bözödi György: A székely társadalom 1848-ban, 9. évf., 5. sz., 251-272. p.
438. Wellmann Imre: Parasztnépünk múltjának feltárása, II., 9. évf., 5. sz., 296-316. p.
439. -özv. Ady Lőrincné-: özv. Ady Lőrincné végrendelete, Metamorphosis Transylvaniae, 3. évf., 1. sz., 95-96. p.
440. -Bocskai István-: Bocskai István végrendeletéből, Magyar Figyelő, 7. évf., 1. sz., 48-49.
441. Erdei Ferenc: Tessedik Sámuel, a magyar önismeret úttörője, Magyar Figyelő, 7. évf., 2. sz., 116-117. p.
442. -Bethlen Miklós-: Bethlen Miklós az olvasás hasznáról, Magyar Figyelő, 7. évf., 3. sz., 176. p.
443. -Gyulai Pál-: Gyulai Pál a magyar-román viszonyról 1851-ben, Magyar Figyelő, 7. évf., 4. sz., 243-244. p.
444. -Mocsáry Lajos-: Mocsáry Lajos az erdélyi társadalomról 1855-ben, Magyar Figyelő, 7. évf., 5. sz., 310-311. p.
445. -Wesselényi Miklós-: Wesselényi Miklós az alkotmány megújításának két útjáról, Magyar Figyelő, 7. évf., 6. sz., 370-371. p.
446. -Móricz Zsigmond, Cs. Szabó László, Darvas József, Márai Sándor, Illyés Gyula-: Magyar írók Erdélyben [Móricz Zsigmond; Cs. Szabó László, Darvas József, Márai Sándor, Illyés Gyula cikkei Erdélyről], Szemle, 7. évf., 6. sz., 386-388. p.
447. -II. Rákóczi Ferenc-: II. Rákóczi Ferenc emlékezései szabadságharcának megindulásáról, Magyar Figyelő, 7. évf., 7. sz., 436-437. p.
448. -Kazinczy-: Kazinczy erdélyi leveleiből, Magyar Figyelő, 7. évf., 9. sz., 560-562. p.
449. -Ujfalvi Sándor-: Ujfalvi Sándor emlékiratai a Primorokról, Magyar Figyelő, 8. évf., 1. sz., 52-53. p.
450. -Kemény Zsigmond-: Kemény Zsigmond az erdélyi közéletről, Magyar Figyelő, 8. évf., 2. sz., 110-112. p.