1935–1944, Záhony Éva
Hitel repertórium
388.
Mítosz, vallás és irodalom, 8. évf., 9. sz., 524-536. p.
389.
A százéves „Szózat” és a külföld, 8. évf., 12. sz., 709-715.
401.
Száznegyvenéves vers Erdély állapotáról, 8. évf., 6. sz., 373-375. p., vers
429.
Két világ között [A szerző „Magyar politika a mohácsi vész után” cím alatt készülő munkájának bevezetése], 8. évf., 2. sz., 65-79. p.
430.
Erdélyi szászok és magyarok. Pukánszky Béla könyve, 8. évf., 2. sz., 80-90. p.
431.
Román vonatkozású magyar történeti irodalom, Szemle, 8. évf., 2. sz., 118-128. p.
432.
Mátyás király, 8. évf., 4. sz., 193-197. p.
433.
A magyarság a középkori Erdélyben, 8. évf., 5. sz., 267-289. p.
434.
Szászok a magyarság és a románság közt, 8. évf., 6. sz., 336-345. p.
435.
A váradi egyezség, 8. évf., 10. sz., 585-597. p.
449.
Ujfalvi Sándor emlékiratai a Primorokról, Magyar Figyelő, 8. évf., 1. sz., 52-53. p.
450.
Kemény Zsigmond az erdélyi közéletről, Magyar Figyelő, 8. évf., 2. sz., 110-112. p.
451.
Zrínyi Miklós Mátyás királyról, Magyar Figyelő, 8. évf., 3. sz., 165-166. p.
452.
Bisztray Károly az erdélyi Unió előzményeiről, Magyar Figyelő, 8. évf., 4. sz., 233. p.
453.
Jakab Elek az erdélyi Unióról, Magyar Figyelő, 8. évf., 5. sz., 306-307. p.
454.
Götffy Borbála emlékirata a Hóra-lázadás kitöréséről, Magyar Figyelő, 8. évf., 7. sz., 438-440. p.
455.
Jánosfalvi Sándor István a székelyek csalárd jobbágyosításáról, Magyar Figyelő, 8. évf., 10. sz., 628-629. p.
456.
Apor Péter az erdélyiek régi nyájasságáról, Magyar Figyelő, 8. évf., 11. sz., 697-698. p.
457.
Hogyan vívta meg Báthory István Velikie Luki várát 1580-ban? Gyulai Pál emlékiratából, Magyar Figyelő, 8. évf., 12. sz., 761-763. p.
468.
Román történetírás a két világháború között, I., Szemle, 8. évf., 9. sz., 569-584. p.
469.
Román történetírás a két világháború között, II., Szemle, 8. évf., 10. sz., 636-648. p.