1935–1944, Záhony Éva
Hitel repertórium
341.
A korszerű néptáplálkozás irányelvei, 7. évf., 6. sz., 350-356. p.
342.
A Székelyföld anya- és csecsemővédelmének kérdése, Magyar Figyelő, 7. évf., 9. sz., 566-568. p.
348.
Könyvnapok – 1942, Szemle, 7. évf., 3. sz., 184-185. p
351.
Mai művészetünk irodalma, Szemle, 7. évf., 2. sz., 124-128. p.
362.
Kodály Zoltán és kórusai, 7. évf., 8. sz., 523-530.
366.
Erdélyi drámairodalom a Nemzeti Színházban, Magyar Figyelő, 7. évf., 3. sz., 180-182. p.
381.
Szekták a magyar irodalomban, 7. évf., 2. sz., 93-99. p.
382.
Még egyszer az irodalmi szektákról, 7. évf., 5. sz., 293-309.
383.
Móricz Zsigmond útja, 7. évf., 6. sz., 333-340. p.
384.
Mai háborús regények, Szemle, 7. évf., 9. sz., 569-572. p.
405.
A magyar őstörténelem régészetéről, 7. évf., 3. sz., 144-157. p., 1. t.
406.
A honfoglaló magyarság lelki alkatáról. Jegyzetek a Kolozsvár – Zápolya-utcai ásatásokhoz, 7. évf., 9. sz., 540-551. p., 1. t.
409.
Gróf Knyphausen romániai útirajza [Anton Gráf Knyphausen: Rumanische Palette – Das Land der Hirten und Bauern], Magyar Figyelő, 7. évf., 5. sz. , 316-317. p.
410.
Kolozsvár régi lakói, 7. évf., 8. sz., 475-482. p.
411.
Erdélyi román utazó a múltszázadi Magyarországról [Ion Codru Dragusanu: Calatoriile unui Român Ardelean în tara si in strainatate. 1835-44. Peregrinul Transilvan], Magyar Figyelő, 7. évf., 9. sz., 564-565. p.
412.
Népiségtörténet, Szemle, 7. évf., 1. sz., 59-64. p.
413.
Magyar középkor, Szemle, 7. évf., 4. sz., 250-260. p.
415.
A magyar művelődés táji megosztása, 7. évf., 6. sz., 341-349.
416.
Kolozsvár és a román-magyar művelődési kapcsolatok, 7. évf., 9. sz., 552-559. p.
417.
Az európai sorskérdés német megfogalmazása, Szemle, 7. évf., 7. sz., 445-452. p.
423.
Magyarok és románok Máramarosban, Magyar Figyelő, 7. évf., 2. sz., 118-120. p.
424.
Észak-Erdély nemzetiségi viszonyainak kialakulása, 7. évf., 4. sz., 225-242. p.
425.
A legújabb Széchenyi-irodalom, Szemle, 7. évf., 5. sz., 320-324. p.
426.
Szász író Erdély történelméről [Zillich, Heinrich: Siebenbürgen und seine Wehrbausen], 7. évf., 7. sz., 422-435. p.
427.
Bethlen Miklós kancellár, 7. évf., 8. sz., 501-502. p.
428.
A múlt négy oszlopa, Magyar Figyelő, 7. évf., 9. sz., 563-546. p.
440.
Bocskai István végrendeletéből, Magyar Figyelő, 7. évf., 1. sz., 48-49.
441.
Tessedik Sámuel, a magyar önismeret úttörője, Magyar Figyelő, 7. évf., 2. sz., 116-117. p.
442.
Bethlen Miklós az olvasás hasznáról, Magyar Figyelő, 7. évf., 3. sz., 176. p.
443.
Gyulai Pál a magyar-román viszonyról 1851-ben, Magyar Figyelő, 7. évf., 4. sz., 243-244. p.