"Az 1918-as hatalomváltozás után először Gál Ferenc indított rövid életű hetilapot Zsilvölgyi Hírlap címmel; 1922 októbere és 1923 augusztusa között jelent meg, szerzői között Brázay Emil, Győri Illés István, Keresztury Sándor, Kőváry Béla, Molnár Sándor, Pakocs Károly, Se­restély Béla, Wass Albert neve az ismertebb.

Ezt követte a Zsil-völgye leghosszabb életű lapja, a Zsilvölgyi Napló (alcíme szerint társadalmi és szépirodalmi hetilap). 1924 márciusában indult, első szerkesztőként Evien Eugen neve szerepel rajta (ő a szerkesztője az 1925–26-ban ugyancsak Petro­zsényben kiadott Bicsérdyzmus c. lapnak is), majd 1929 májusától Molnár Sándor szerkeszti egészen a megszűnésig, 1942. szept. 30-ig (1938-tól, a helységnevek magyar írásmódját betiltó rendelkezések után Napló címmel). Munkatársainak köre természetszerűen befogja a vidék íróit, tollforgatóit (Fáskerti Tibor, Fekete Tivadar, Franyó Zoltán, Lévai Lajos, Ormos Iván, Serestély Béla, Szombati-Szabó István, Tarnóczi Lajos), de találkozunk benne távolabbról jöttekkel (Holló Ernő, Számadó Ernő, Walter Gyula) s az akkor már Erdély-szerte ismertekkel: Áprily Lajos, Bartalis János, Krenner Miklós, Molter Károly, Reményik Sándor, Tompa László is. 1931/46. számában a szerkesztő A romániai magyar kisebbségi hetilapok és szerkesztőinek [!] arcképcsarnoka címmel nagyobb összeállítást közöl. [...]

1930 karácsonyára a lap Lyra címmel önálló mellékletet adott ki, amelyben több, az olvasók által már ismert író, költő mellett Babits Mihály, Fodor József, Juhász Gyula, Kardos László, Kemény Simon, Kodolányi János, Oláh Gábor, Szabó Lőrinc verseivel-prózájával kedveskedett olvasóinak." Forrás: Romániai Magyar Szépirodalmi Lexikon online.

A Zsilvölgyi Napló a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a P 2288 jelzettel érhető el.