"A Népünk című hetilapot – a váradi ortodox hitközség hathatós támogatásával – Wasserstrom Sándor (1887–1944) alapította, ő szerepelt mindvégig a lap főszerkesztőjeként, míg a lap felelős szerkesztője Leitner Zoltán volt. Kezdetben a Népünk úgy szerepelt, mint az erdélyrészi Mizráchi szervezet hivatalos lapja, idővel azonban a kapcsolatok meglazultak, míg a végén a Mizráchinak nem volt semmiféle beleszólási joga a lap szerkesztésébe. [...]

A Népünk megjelenése fordulópontot jelentett úgy Wasserstrom Sándor karrierjében, mint magánéletében. Valóságos megszállottja volt a vállalkozásnak. Több mint tíz éven át télen-nyáron, szünet nélkül járta Erdély kis- és nagyvárosait: előfizetőket gyűjtött, inkasszált és feljegyezte a különböző hitközségi háborúskodások újabb fejleményeit. Szinte megmagyarázhatatlan volt, hogy egy jómódú és gyermektelen ember ilyen idegölő és sok esetben lealacsonyító robot-munkára vállalkozott. Wasserstrom lelki és fizikai erőtartalékai kifogyhatatlannak bizonyultak. [...]

A Népünk képviselte a neo-chaszidista tábor rohamai ellen védekező kultúr-ortodoxiát. Témában és érdeklődésében nem volt hiány. A Népünk technikai szerkesztésének terhe Leitner Zoltánra (1896–1944) nehezedett. Ez utóbbi, aki pályája kezdetén a Lukács Zoltán nevet használta, egy jómódú és igen tekintélyes váradi zsidó kereskedő (később gyáros) házában született. Apja, Leitner Lázár, egy cikluson át az ortodox hitközség elnöki pozícióját is betöltötte. Igazi érdeklődési köre azonban a Chevra Kadisa és a zsidókórház volt. Fiatal korában került a Szentegylet vezetőségébe, majd 1920-tól a deportálásig megszakítás nélkül a Chevra Kadisa élén állott. Leitner Zoltán, a jótollú és gyakorlott újságíró, színes, a tömegek szempontjából vonzó hetilapot szerkesztett. Nem annyira az információra, mint a kommentárra és egyéni rovataiban a sziporkázó szellemességre fektette a súlyt.

1940 szeptemberében, nyomban Északerdély visszacsatolása után a hatóságok betiltották a zsidó lapokat. A Népünk elnémítása szimbolikusan jelképezte a zsidóság jogfosztását és kiszolgáltatottságát az új rendszerben és előre vetette a küszöbön álló tragédia árnyékát." Forrás: Schön Dezső, Heller Nose, Rubinstein Sándor, Grossman Ödön, Gréda József, Rappaport Ottó (szerk.): A tegnap városa. A nagyváradi zsidóság emlékkönyve. Tel Aviv, 1981. 139–140. (Amerikai utánnyomás, New-York, 2003).

A Népünk – Unser Volk a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a P 1801 jelzettel érhető el.