"A Mozgófénykép Híradó a filmszakma érdekeit képviselő hetilapként indult, 1908. március 15-én. A Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége és az Országos Mozgóképipari Egyesület lapjaként célközönsége elsősorban a „kinematográfus szakma”, tehát a filmkölcsönző cégek és a mozitulajdonosok voltak. Szerkesztői között a filmes szaksajtó olyan meghatározó egyéniségei kaptak helyet, mint az első mozit és filmgyártó céget is létrehozó Projectograph vállalat egyik tulajdonosa, Neumann József; az első magyar filmes lap, a Kinematográf szerkesztője, Lenkei Zsigmond; a moziügyeket jogi szempontból végigkísérő dr. Vári Rezső; a Vígszínház későbbi igazgatója, Roboz Imre és a filmes újságíró, gyártásvezető, producer és dramaturg, Radó István. A lap kiadása 1922-től több más mozilappal egybeolvasztva, Mozi és Film címen folytatódott. [...]

A Mozgófénykép Híradó szerzői szívükön viselték a filmszakma sorsát és cikkeikben rendszeresen kiálltak az új médium mellett, valamint felhívták a figyelmet a mozi tanulságos, oktató jellegére is. [...]

Emellett a lap szerkesztői teret biztosítottak a filmet esztétikai nézőpontból megközelítő írásoknak is. Figyelemmel követték és újraközölték Bresztovszky Ernő, Bíró Lajos és Molnár Ferenc más lapokban megjelent véleménycikkeit, de már közvetlenül a lapba írt Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Hevesi Sándor (a Nemzeti Színház főrendezője), Siklósi Iván dramaturg és Vajda Ernő, forgatókönyvíró is. Írásaik a filmet érintő esztétikai diskurzus első hazai megnyilvánulásai voltak. De a Mozgófénykép Híradóban kezdte kritikusi tevékenységét a fiatal Korda Sándor is, aki – még rendezői korszaka előtt – az 1911-es évfolyamban külön Filmkritika rovatot vezetett, mielőtt megalakította volna saját filmes lapjait, a Pesti Mozit és a Mozihetet.

Bár a Mozgófénykép Híradó elsősorban nem közönséglap volt, szívesen követte nyomon a nemzetközi filmvilág eseményeit, melyekről egy rövid hírrovatban tájékoztatta olvasóit. A magyar némafilm aranykorában, a világháború alatt pedig a hazai filmek első számú népszerűsítőjévé vált, a nagyobb filmgyártó cégek féléves programját, filmjeik ismertetőjét és a sztárok arcképét is rendszeresen közölte, s így a mozirajongók egyre népesebb táborának is kedvezett." Forrás: Nemzeti Filmintézet - https://nfi.hu.

Mivel a film határtalan művészeti ág, és a korban nem pusztán mozgóképszínházak létesültek erdélyi, partiumi és bánsági városokban, de volt egy jelentős erdélyi filmgyár is, a Janovics Jenő által létrehozott ProJa, majd Corvin, végül Transsylvania nevű, és a lap több ízben is közölt anyagot (híreket, reklámot, fényképeket) a Kolozsváron készült filmekről, ezért a Mozgófénykép Hiradó létjogához a Digitékán nem fér kétség.

A Mozgófénykép Hiradó a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a H 1266 jelzettel érhető el.