Mócson 1904 végétől 1905 végéig megjelenő "társadalmi és közgazdasági" hetilap. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dániel Géza, főmunkatárs: Orbán Ferenc.

Egyéves léte végén kevés olvasójához így szólt bűntudatébresztő búcsúzója: "Most egy éve, a téli estéken, meghitt baráti körben érlelődött meg az eszme, hogy az erdélyi Mezőség középpontján egy szerény igényű hetilap szolgálja elsősorban a mezőségi magyarság mostoha ügyét s társadalmi és közgazdasági kérdésekben legyen kifejezője a mi sajátos viszonyainkkal kapcsolatos gondolatoknak. Zászlóbontáskor ez volt a mi célunk, s most mikor egy rövid, de tanulsággal teljes esztendő után letesszük a tollat, magunk konstatáljuk, hogy munkánk nem lehetett egész munka. Közöny fogadott, a lelkek sivársága kisért s ásító nemtörődömséget láttunk, mihelyt a közügy érdekében nyíltan kiléptünk.
Szellemi támogatást kértünk, kiktől telik az ilyesmi. Ebből nem kaptunk semmit és ha fakó, színtelen volt a mi kis heti lapunk, ezért ne érjen egész nagyságában minket a vád, hanem vegye ki abból férfias becsületességgel, komoly beismeréssel saját részét az az osztály is, mely istenadta tehetségéből parányit sem szánt nem nekünk, hanem a kulturális dolgokban hátul kullogó, fakó Mezőségnek. Valahogyan csak el voltunk szellemi alamizsna, mezőségi lelki morzsa nélkül is. [...] Egyenes, szókimondó nyíltsággal még anyagi támogatás esetén is vajmi nehéz volna fennmaradásunk. Heterogének vagyunk. Származási, faji, kulturális, vallási és más szempontok tagolják fel a Mezőséget. Az oly tekervényes ösvényen csaknem kikerülhetetlen volna a súrlódás. Hadd jöjjön hát vissza a letűnt múlt, az igazi mezőségi élet. Ne zavarjuk senkinek a kalkulusait. Itt az ilyesmit lábatlankodásnak mondják." 46. szám, 1905. december 2., 1–2.

A Mezőségi Hiradó a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában a H 461 jelzettel érhető el.