2006–2018, Csata Adél
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2016. évi munkájáról, Erdélyi Múzeum, 2017/1, 213-257
A 19. századi magyar népköltési gyűjtemények és kanonizációjuk, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 1-31
„Nem szép madár, szárnyas angyal…” Angyalok, madarak és a hajnal az archaikus népi imádságokban, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 32-66
Móricz István Móricz Zsigmondhoz írt leveleinek biografikus vizsgálata, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 67-79
A kulturális örökség melankóliája, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 80-90
A kistáji sajátosságok változásai Nyárádmente népi építészetében a 18–20. század között, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 91-114
Váratlan (?) magyar világelsőség. Ruzsa György orosz fémikongyűjteménye, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 115-126
„Holt magyarok istápolója”. Száz esztendeje született Mikecs László, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 127-139
Kutatástörténeti eredmények a romániai magyar néprajztudományban, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 140-144
Kulturális gyakorlatok és reprezentációk néprajzi kutatásai. Ilyés Sándor−Jakab Albert Zsolt (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 21. Kulturális gyakorlat és reprezentáció. Kriza János Néprajzi Társaság, Kvár, 2013. 30, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 145-146
Tanulmányok a néprajz és az archívumok kapcsolatának múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Örökség, archívum és reprezentáció. Kriza János Néprajzi Társaság, Kvár, 2017. 223 old. (Kriz, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 146-148
Értékszemle. Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Érték és közösség. A hagyomány és az örökség szerepe a változó lokális regiszterekben. Kriza János Néprajzi Társaság, Kvár, 2016. 342 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 148-150
A tárgyi és szellemi értékek feltárásának változatai Erdélyben. Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Érték és közösség. A hagyomány és az örökség szerepe a változó lokális regiszterekben. Kriza János Néprajzi Társaság,, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 150-153
Hogyan nézzünk az európai múzeumokra? Ébli Gábor: Múzeumánia. L’Harmattan Kiadó, Bp. 2016. 259. old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 153-157
18. századi forrásmunka Erdélyről. Benkő József: Az egykori Dacia Mediterraneának mondott a világ előtt még nem eléggé ismert Erdély vagy Erdélyi Nagyfejedelemség. Fordította Szabó György. Székely Nemzeti Múzeum – Tortoma Könyvkiad, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 158-159
A székely népballadagyűjtés negyed évszázadnyi hiányosságát pótló hagyaték. Kanyaró Ferenc: Erdélyi népballadák és epikus énekek 1892–1905. Sajtó alá rendezte Olosz Katalin. Kriza János Néprajzi Társaság, Kvár 2015. 927 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 159-161
Sztánai Füzetek és Kis Magyar Néprajz. Kovács Ágnes: Népmese és közművelődés. Művelődés Egyesület – Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár – Sztána 2014. 132 old. (Sztánai Füzetek 16.), Erdélyi Múzeum, 2017/2, 161-163
Az emberi sorsfordulások trilógiája. Balázs Lajos: Sorsfordulások rítusai a székely magyaroknál II. Az én első tisztességes napom. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda 2014. 441 old. Balázs Lajos: Sorsfordulások rítusai a székely mag, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 164-166
Velünk élő hagyomány. Barabás László: Az otthonosság gyökerei. Népismereti írások, néprajzi tanulmányok. Mentor Könyvek, Marosvásárhely 2015. 316 old. (színes képmellékletekkel). Második kiadás: 2016., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 167-169
Milyenek voltak nagyszüleink virágoskertjei? Csoma Zsigmond: Én kis kertet kerteltem… Paraszti virágkultúra Magyarországon. Agroinform Kiadó, Bp. 2015. 258 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 169-171
„Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák” Kallós Zoltán: Balladás könyv. Kallós Zoltán Alapítvány, Válaszút 2014. 683 old, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 171-173
Kallós Zoltán „első kilencven” évének története. Csinta Samu: A lélekementő. Kallós Zoltán első kilencven éve. Hagyományok Háza, Bp. 2016. 236 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 173-176
Itt van otthon Kallós Zoltán. Ablonczy Bálint – Korniss Péter: A Mezőségtől Moldváig. Kallós Zoltán útjai. Helikon Kiadó, Bp. 2013. 155 old, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 176
Egy példamutató tanárember néprajzi gyűjtőmunkája. Dukrét Géza: Siter. Kiadja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság megbízásából az Europrint. Nagyvárad 2015. 307 old. (Partiumi füzetek 82.), Erdélyi Múzeum, 2017/2, 177-179
Érmelléki néprajz és helytörténet. Wilhelm Sándor: Tanulmányok az Érmellékről. Partiumi füzetek 80. Szerk. Dukrét Géza. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság – Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad 2014. 114 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 179-181
Település és kultúra új perspektívában. Bárth János: Ozsdola, az őrfalu. „Falu” és „Megye”, vagyis székely kommunitás és egyházközség Ozsdolán a XVIII–XIX. században. Kiadja Bárth János. Kecskemét 2015. 304 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 181-183
Egy falu kőbe vésett múltja. Kinda István: Homokkőbe faragott múlt. Havadtő régi sírkövei. Székely Nemzeti Múzeum – Pro Havadtő Egyesület, Sepsiszentgyörgy 2016. 147 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 183-184
A „múlt használata”. Gábor Felicia: Csángó élet. Kisprózák, versek. Magyar Napló – Fókusz Egyesület, Bp. 2015. 228 old. és 25 fénykép, Erdélyi Múzeum, 2017/2, 184-188
Tudománnyal a művelődés szolgálatában. Halász Péter: „Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…” Néprajzi, tudománytörténeti írások a moldvai magyarokról. Kriza János Néprajzi Társaság, Kvár 2015. 464 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 188-190
Tükör a Kárpátokon. Reflexiók Halász Péter könyvéhez. Halász Péter: A hagyományos szántóföldi növénytermesztés a moldvai csángó magyaroknál. General Press Könyvkiadó, Bp. 2015. 406 old., Erdélyi Múzeum, 2017/2, 190-194