A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája

1946–2012, Meister Róbert

év

1946 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

szerző

- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

tárgyszó

- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

intézmény

1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

helyszín

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z

Mutasd az összes tételt

magyar irodalom, romániai, l. m.: magyar irodalom, erdélyi

136 tétel

POMOGÁTS Béla: Erdélyiség és európaiság., A Hét, 8, 3–4

KÁNTOR Lajos: Határjegy, kettesben. Magyar-magyar, magyar-német., A Hét, 13, 5

BALÁZS Imre József: A Szabédi emlékház új szerepkörében, avagy mitől él egy irodalmi múzeum?, A Hét, 22, 7

POMOGÁTS Béla: Visszanézve Méliuszra., A Hét, 23, 6

Közös nyilatkozat., A Hét, 29, 1

SZIGETI Lajos Sándor: Ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres. Erdélyi költők József Attila igézetében., Korunk, 7, 71–80

SEBESTYÉN Mihály: Empíriák a romániai magyar irodalom recepciójához., Korunk, 11, 9–14

JAKAB K. Antal: Megíratott, de nem közöltetett., Korunk, 11, 15–16

SZÉLES Klára: A Korunk szerepvállalása az első Forrás-nemzedék elindulásánál., Korunk, 11, 103–111

DEMETER Szilárd: Zóna., Korunk, 12, 118–120

BORCSA János: Irodalmi horizontok. Dávid Gyula: Erdélyi irodalom-világirodalom., Korunk, 12, 120–121

GYŐRFFY Gábor: Erdélyi irodalom határon innen és túl., Helikon, 7, 1; 2

BALÁZS Imre József: Beszélgető nemzedékek., Helikon, 8, 1; 14–15

BALÁZS Imre József: Az erdélyi irodalom neve., Látó, 2, 70–81

SZABÓ László: Elöítéletek és utóéletek. Dávid Gyula: Erdélyi irodalom – világirodalom., Látó, 5, 104–106

BOKA László: Kanonizáció és a ”szerzői arc” az 1957 utáni erdélyi magyar irodalom magyarországi recepciójában. ., Látó, 7, 86–101

SELYEM Zsuzsa: Az ”erdélyi magyar irodalom”-beszédmódók egyik utópiája., Látó, 12, 69–87

GÁL Andrea: Anyánk, apánk s a többiek. Családi, nemi és testi metaforika a transzilvanizmus szövegeiben., Látó, 12, 88–96

POMOGÁTS Béla: Gyakorlati hungarológia. Az erdélyi magyar szociográfiai irodalom első korszaka., Művelődés, 10, 3–5

NAGY Pál: Népiség Erdélyben. [Cseke Péter: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat]., A Hét, 25, 7

KÁNTOR Lajos: A börtönön kívül. Levél-féle Bodor Ádámhoz (Kolozsvár, 1970-2001)., A Hét, 30, 6–7

A Magyarózdi Találkozó zárónyilatkozata. Nemzeti sors és irodalom., A Hét, 31, 7

DÁVID Gyula: A hazai magyar irodalomtudomány kérdései. Műhelyek, gondok, lehetőségek., A Hét, 35, 6

BALÁZS Imre József: Vázlat az erdélyi magyar költészetről (1918-2000)., Korunk, 11, 3–8

CSEKE Péter: A magyar irodalomtudomány erdélyi műhelyei. [Dávid Gyula: A hazai irodalomtudomány kérdései. A Hét, 2001/okt. 18]., Korunk, 11, 128

GÁL Andrea: Merre zár a transzszilvanizmus? György Attila kisprózájáról., Korunk, 4, 118–122

POMOGÁTS Béla: Transzszilvanista narratíva. Az erdélyi történelmi regény és Kós Károly., Korunk, 4, 116–120

DEMETER Szilárd: Kitől hány kézfogásnyira?, Korunk, 6, 119–121

SZÉLES Klára: Egy erdélyi irodalmi derékhad., Helikon, 1, 16–17

SÁNTHA Attila: A 2001-es erdélyi irodalmi év., Helikon, 8, 5–7