A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája

1946–2012, Meister Róbert

év

1946 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

szerző

- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

tárgyszó

- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

intézmény

1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

helyszín

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z

Mutasd az összes tételt

magyar filozófia

27 tétel

Téka. Sándor Pál: A magyar filozófia története. 1900-1945. (I-II.). [Magvető, 1973.]., Korunk, 3, 496–497

MESTER Béla: Bretter-olvasatok Magyarországon?, Korunk, 5, 98–100

FÁBIÁN Ernő: Meditáció filozófiai hagyományainkról., A Hét, 28; 29, 11

HAJÓS József: A magyar filozófia múltjából. Jegyzetek Hanák Tibor szintéziséhez., Erdélyi Múzeum, 1–2, 106–122

LACZKÓ Sándor: Böhm Károly és a Magyar Philosophiai Szemle., Korunk, 12, 61–66

MESTER Béla: Lehetséges-e ”magyar filozófia”? (Hozzászólás egy újra feltámadt 19. századi vitához)., Korunk, 12, 71–80

TONK Márton: Gondolatok a magyar filozófiáról., Művelődés, 12, 14–15

DEMETER Attila: Nemzeti filozófia., Művelődés, 12, 15–20

EGYED Péter; GÁLFALVI Zsolt: A filozófia ma: kérdezési mód. Egyed Péter és Gálfalvi Zsolt beszélgetése a korszerű filozófiai gondolkodás lehetőségeiről., A Hét, 15, 3–4

MÉSZÁROS András: Böhm Károly axiológiájának előzményei a magyarországi kantiánusok műveiben., Korunk, 12, 48–53

PERECZ László: Böhm Károly nyelve., Korunk, 12, 54–60

MARISKA Zoltán: Böhm és Bartók., Korunk, 12, 67–70

DEMETER Attila: Nemzeti filozófia., Kellék, 4–5, 57–64

STEINDLER Larry: A nemzeti filozófiatörténetírás általános feltételei., Kellék, 7, 93–114

A Böhm-konferencia záróvitája., Kellék, 7, 69–91

MESTER Béla: Lehetséges-e ”magyar filozófia”? Hozzászólás egy újra feltámadt XIX századi vitához., Kellék, 7, 51–67

NAGY György: Egy jeles filozófiatanár és egy kiváló filozófus a Ferenc József Tudományegyetemen., Helikon, 2; 3; 5, 12–13; 12–13;

STEINDLER Larry: A külföld ismeretei a magyar filozófiatörténetről., Kellék, 10, 85–106

MARISKA Zoltán: Filozófussors – Magyarországon., Korunk, 12, 124–133

BOHÁR András: A tradicíok alakváltozásai., Korunk, 5, 3–13

UNGVÁRI ZRÍNYI Imre: Életek és művek rendje. magyar filozófusok elismerés és kanonizálás között., Korunk, 12, 67–74

MESTER Béla: Olvasatok. Bretter György Magyarországon., Kellék, 23, 12–16

STEINDLER Larry: A nemzeti filozófiatörténetírás általános feltételei., Kellék, 25, 143–162

MESTER Béla: Nemzeti filozófia – in sensu cosmopolitico., Kellék, 24, 124–136

HAJÓS József: Közelítések a magyar filozófia történetéhez., Korunk, 6, 120–121

PERECZ László: A nemzeti kultúraépítés jegyében. Imre, Palágyi, Pekár és a „nemzeti filozófia” gondolata., Kellék, 26, 123–138

ZUH Deodáth: A magyar filozófiatörténet egységes narratívájáról [Demeter Tamás: A szociologizáló hagyomány A magyar filozófia fő árama a XX. században]., Korunk, 2, 108–112