A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája

1946–2012, Meister Róbert

év

1946 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

szerző

- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

tárgyszó

- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

intézmény

1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

helyszín

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z

Mutasd az összes tételt

irodalomtörténet és kritika

3224 tétel

OSVÁTH Annamária: O, emberi lehetőségek! Borgesről – utalásokkal a posztmodern kulturális logikára., A Hét, 28, 6

SERBAN George: George Clinescu születésének századik évfordulóján., A Hét, 29, 6

TÓTH Éva: Petőfi költői világa., A Hét, 30, 6

KOVÁCS Sándor István: Noé galambja nem hoz olajágat. Bethlen Miklós, az erdélyi magyar próza klasszikusa., A Hét, 34; 35; 36, 6

BOGDÁN László: Tőrbot., A Hét, 36, 7

Egy író Közép-Európából. Beszélgetés Méliusz Józsefről., A Hét, 40, 8

SZÁSZ János: A német csoda. Günter Grass Nobel-díjas., A Hét, 42, 6

MIHAILESCU Dan C.: A mindenkori hatalom tízparancsolata., A Hét, 44, 8

Egy író életrajza – maga is műalkotás., A Hét, 47, 7

FEJTŐ Ferenc: Egy kiadatlan Ionesco. A rinocéroszok szerzője a feleségéről., A Hét, 52, 8

IONESCO Eugen: Két háború közt a béke., A Hét, 52, 8

MÓZES Huba: Szecessziós sajátságok Ady Endre verselésében?, Erdélyi Múzeum, 1–2, 87–107

SZABÓ Levente: Hogy a nemzet önmagára ismerjen benne. Gyulai Pál és a nemzeti identifikáció narratívái., Erdélyi Múzeum, 1–2, 108–118

EGYED Emese: A neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban., Erdélyi Múzeum, 1–4, 100–121

BOKA László: Az Ady-jelenség kanonizációs stratégiái., Látó, 1, 64–70

SZABÓ György: 380 éve született Cyrano de Bergerac., Helikon, 2, 18

ÚJVÁRI Edit: Weöres Sándor, a ”való” költője., Helikon, 4, 11–12

BALÁZS Imre József: Ki emlékszik még a holnapi napra? Hervay Gizella költészetéről., Helikon, 4, 13–17

KÁNYÁDI Sándor: A magyar Odüsszeusz., Helikon, 6, 17–18

SÁNTHA Attila: Rejtő Jenő, a remekíró., Helikon, 8; 9, 9–10; 10–11

BALÁZS Imre József: Egymásra érezni tudva-véletlen mozdulatokon át Nőregény, Kaffka Margit, Színek és évek., Helikon, 9, 4–5

SZŐCS István: Ámbátor erotika gyanánt is. [Kemenes Géfin László; Jolanta Jastrebska: Erotika a huszadik századi magyar regényben 1911-1947]., Helikon, 10; 11, 4; 2

POMOGÁTS Béla: Kassák Lajos visszatér?, Helikon, 14, 5

SZŐCS István: Mosdattunk szerecsenyeket. Néhány futólagos észrevétel Balázs Imre józsef Kosztolányi recepció A Tanulók Könyvtára előszavaiban cimű tanulmányához., Helikon, 14, 16–17

TAPODI Zsuzsa: A sors mint jelkép. A Gaál Gábor-utóélet kultikus vonulata., Helikon, 19, 5–7

BALÁZS Imre József: A kijelentések helye. Válasz-féle Szőcs István: Mosdattunk szerecsenyeket cimű szövegére., Helikon, 19, 19–17

SZIGETI Lajos Sándor: Bartóki szintézis és apokalipszis. Filológia és interpretáció., Helikon, 20, 16–17

KELEMEN Zoltán: Krúdy Gyula kisprózája a századelőn., Helikon, 23, 12–13

SZENTGYÖRGYI Georgina: Csipike, a rokonunk., Helikon, 23, 5

BALÁZS Imre József; DEMÉNY Péter: Levélváltás., Látó, 2, 78