1946–2012, Meister Róbert
A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája
szerző
- a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
tárgyszó
- 1 2 3 4 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
1 2 6 7 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z
EGYED Emese
38 tétel
EGYED Emese: Minek nekem Kolozsvár, de Kolozsvár., Helikon, 10, 2
EGYED Emese: Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban., Erdélyi Múzeum, 1–4, 100–121
EGYED Emese: Rekonstrukció., Korunk, 12, 107–114
EGYED Emese: Mars mezeje, Ceres tanyája. (Barcsay)., Helikon, 8, 10
EGYED Emese: Az irodalomtörténeti szemléletváltás feltételei. Bölcsészkari megbeszélés a Korunk irodalomtudományi számáról., Korunk, 6, 111–112
EGYED Emese: Baróti Szabó Dávid poétikája., Művelődés, 8–9, 14–16
EGYED Emese: Gyökerészés Erdélyi Társaságunk kétszáz éves évfordulóján., NyIrK – Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 124
EGYED Emese: Szemle. Ecetfa és ezüst. Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. Az előszót írta Szabó György. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. 496, Erdélyi Múzeum, 3–4, 143–145
EGYED Emese: Poéta volt-e Aranka György?, Művelődés, 4, 4–7
EGYED Emese: Adattár. A gróf Bánffy család és Barcsay Ábrahám levelezéséből., NyIrK – Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 1, 71–80
EGYED Emese: A megelevenedő költő. Eredmény és titok a Barcsay-kutatásban., Erdélyi Múzeum, 1–2, 29–41
EGYED Emese: Kard és penna. Magyar írók dilemmái a felvilágosodás idején., Erdélyi Múzeum, 1–2, 207–219
EGYED Emese: Levevék fejemről... Barcsay Ábrahám költészete. A vers társalgás. (részlet)., Helikon, 14, 19
EGYED Emese: Szemle. Alapkönyv a Téka alapítójáról. Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel., Erdélyi Múzeum, 3–4, 285–286
EGYED Emese: A neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban., Erdélyi Múzeum, 1–4, 100–121
EGYED Emese: A suttogás színei., Korunk, 1, 61–64
EGYED Emese: Nem a versekrol... (vers)., Korunk, 10, 22
EGYED Emese: A szerencsés vállalkozás. Benkő József: Transsilvania specialis. I-II., Korunk, 2, 116–120
EGYED Emese: Játékok a szöveggel., Helikon, 13, 3–5
EGYED Emese: Szent István alakja a XVIII. századi magyar irodalomban., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 95–107
EGYED Emese: A labirintus jelentése. Közelítés régi magyar szövegekhez., Erdélyi Múzeum, 1–2, 78
EGYED Emese: A lovag regéje. (Bábjáték)., Látó, 1, 23
EGYED Emese: Keressük az új funkciót (1978)., Művelődés, 2, 26
EGYED Emese: A gyászkönyv mint az életrajz kiegészítése., Erdélyi Múzeum, 3–4, 84
EGYED Emese: Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII_XIX. század magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizwsgálata., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 167–170
EGYED Emese: Sárkányölő Szent György az irodalomban., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 15–28
EGYED Emese: Antal Árpád laudációja., Erdélyi Múzeum, 1–2, 153
EGYED Emese: Egyesületi közlemények. Felvilágosodás, Erdély – nemzetközi tudományos tanácskozás (2006. október 12–14.)., Erdélyi Múzeum, 3–4, 173
EGYED Emese: Fátumimról írott verseim Gróf Teleki Domokos főispán verseskönyve (1815)., NyIrK – Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1–2, 27–51
EGYED Emese: Versjelhagyás, erdélyi utóreneszánsz (Sándorffy, Barcsay, Teleki Domokos)., Erdélyi Múzeum, 3–4, 167