Székelyföld repertórium

2012–2018, Anghel Anna

év

2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

szerző

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x z

tárgyszó

1 2 5 8 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Mutasd az összes tételt

költészet

13 tétel

731. Láng Gusztáv: Jegyzetek Reményik Sándor költészetéről, Literata Hungarica, 17. évf., 7. sz. (2013. július), p. 57-76.

925. Pomogáts Béla: Erdélyi hitvallás – Tisztelgés a 100 esztendeje született Jékely Zoltán előtt, Literata Hungarica, 17. évf., 12. sz. (2013. december), p. 72-74.

1044. A költő toronygombiratai – Ferenczes István beszélgetése Kenéz Ferenccel, Pályám emlékezete, 18. évf., 3. sz. (2014. március), p. 149-180., Fotókkal illusztrálva.

1218. "Mindig is a költészet mibenléte izgatott..." – Fekete Vince beszélgetése Villányi Lászlóval, Vendégház, 18. évf., 6. sz. (2014. június), p. 169-180.

1595. Se cigány, se magyar: költő – Farkas Wellmann Endre beszélgetése Rafi Lajossal, Ködoszlás, 19. évf., 5. sz. (2015. május), p. 78-96., Farkas Wellmann Endre fotójával

1742. Egyed Péter: Áttelepülés, villámlás, költészet?, Disputa, 19. évf., 9. sz. (2015. szeptember), p. 51-63., A Székelyföld 2015. júliusi számában jelent meg Balla Zsófia A vers hazája címû esszéje. Augusztusi számunkban Kántor Lajos, Markó Béla, Radnóti Sándor és Sárközi Mátyás gondolatébresztõ hozzászólásait közöltük; az alábbiakban Egyed Péter, Fried István és Margócsy István reflexiói olvashatóak.

1745. Fried István: "Mi csattog ott: Kocsárd vagy Szárszó?", Disputa, 19. évf., 9. sz. (2015. szeptember), p. 70-82., A Székelyföld 2015. júliusi számában jelent meg Balla Zsófia A vers hazája címû esszéje. Augusztusi számunkban Kántor Lajos, Markó Béla, Radnóti Sándor és Sárközi Mátyás gondolatébresztõ hozzászólásait közöltük; az alábbiakban Egyed Péter, Fried István és Margócsy István reflexiói olvashatóak.

1746. Margócsy István: Hol van a költészet hazája, Disputa, 19. évf., 9. sz. (2015. szeptember), p. 83-90.

1786. Cs. Nagy Ibolya: "Szárnyas kövek": profán számvetés-versek, képinterferenciák, Literata Hungarica, 19. évf., 10 sz. (2015. október), p. 45-64., A Farkas Árpád-monográfia befejező része.

1909. Borsodi L. László: A teremtett alak fikcionáltsága – a maszkképződés Baka István Yorik monológjai című versciklusában, Literata Hungarica, 20. évf., 1. sz. (2016. január), p. 45-59., tanulmány, A tanulmány Baka István Tájkép fohásszal (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1996) címû gyûjteményes kötete mint a szerzõi kanonizációs gesztus révén az életmûvet lezártnak és véglegesnek felmutató (újraértett) költõi testamentum recepcióesztétikai alapú interpretációjának egy részlete.

1994. Cseke Gábor: Fény-árnyék jelenségekről a(z erdélyi) költészetben, Vakvágányon, 20. évf., 3. sz. (2016. március), p. 119-147.

2698. Kabdebo Lóránt: Rejtekút Szabó Lőrinc személyiséglátomásában, Vendégház, 21. évf., 9. sz. (2017. szeptember), p. 173-180.

3189. Kardeván Lapis Gergely: Az erdőn túl – A fenséges poétikája Áprily Lajos költészetében a Falusi elégiától a Láthatatlan írásig, Literata Hungarica, 22. évf., 8. sz. (2018. augusztus), p. 67-82.