Székelyudvarhelyen 1898 év elejétől megjelenő, kezdetben a politizálástól elzárkózó "társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi" hetilap. A Székely Nemzetben ezt írták róla megjelenésekor, idézve az előfizetési felhívás szövegét: "...hogy egy olyan lapja legyen Udvarhelymegyének, mely érdekeit kitartóan képviselve, reprezentálni tudja őt a többi vármegye és az egész ország szine előtt“. (Székely Nemzet 1898. január 3.)
Az Udvarhelyi Hiradó 1903 március közepétől "független társadalmi, közgazdasági" hetilapra változtatta cimkéjét, a következő évben felvette a "politikai" jelzőt is. Azt követően, hogy 1905. június 18-án az uralkodó Fejérváry Gézát, a magyar darabont testőrség parancsnokát nevezte ki miniszterelnöknek (és ezzel elmélyítette a dualizmuskori magyar belpolitika közel másféléves válságát), a lap ismét cimkét váltott, és ezentúl "Udvarhelymegye független politikai lapja"-ként jelent meg. Változáskor a lap új programot tett közzé: "...még csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy újságunk nem szegődik egy pártnak se a szolgálatába. Meg fogjuk óvni a teljes függetlenségünket. Lapunk részéről minden párt és minden személyes érdek szolgálata teljesen ki lesz zárva. Objektiv és igazságos kritikát fogunk gyakorolni az események felett, s pártalanságunk és igazságszeretetünkkel kívánjuk magunkat érdemessé tenni olvasó közönségünk bizalmára. Legfőbb czélunk pedig az lesz, hogy társadalmi téren is ápoljuk az összetartást s kiköszöböljünk társadalmunk életéből minden olyan dolgot, mely a jelen szomorú napjaiban széthúzásra vezethet. A hazánkat érdeklő események mellett nem fogunk megfeledkezni a vármegyénket és városunkat közelről érdeklő dolgokról se, s felkarolunk minden olyan eszmét, a melytől közgazdasági téren vármegyénk és városunk sorsának jobbra fordulását várhatjuk." (1905. június 25-ikei lapszám). A "független" jelzőt azonban látszólag a korabeli magyar politikai értelemben alkalmazták: a Függetlenségi helyi ellenzék mérsékelt hangú sajtóorgánuma volt tulajdonképpen az Udvarhelyi Hiradó.
Indulásától 1918-ig Becsek Aladár a lap tulajdonosa, a felelős szerkesztő kezdetben Cs. Szabó Kálmán volt, 1901-től Becsek. A belpolitikai válság idején a lap munkatársa volt még Kovácsy Albert főszerkesztő, valamint Válentsik Ferencz és Szemlér Ferencz szerkesztőségi tagok.
A továbbiakban Katona Zoltánt idézem a Liget.ro-n 2020. január 23-án Becsekről megjelent tanulmányából:
"1901. április 15-től (tk. 1900. április 15-től - szerk. megj.) kezdődően csak Becsek Aladár neve jelent meg az Udvarhelyi Híradó impresszumában, korábban Cs. Szabó Kálmán volt a felelős szerkesztő, de 1900 után már eltűntek a cikkei a lapból. Becsek 1905-ben is átszervezte a lapot, ugyanis abban az évben az akkori kormánypárt (a szabadelvű párt) vereséget szenvedett, s ez egy politikai krízist is maga után vont – a Becsek-féle lap pedig ennek volt a támogatója. A fiatal Aladár ezekben az években rendszeresen írt is a lapjába, de a Híradó Tárca-rovatában többek között olyan nagy magyar írók közöltek, mint Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor, Benedek Elek vagy Krúdy Gyula. 1913-ban a nyomdát a Kossuth Lajos utcába költöztette – ez az épület is áll ma, az évek során volt ott étterem és kávéház, jelenleg egy sörözőnek ad otthont.
Az 1918-as év vége nagy változást hozott Becsek Aladár életében is: a nyomdát és az újságot eladta, utóbbit az új tulajdonosok át is nevezték Székely Közéletre. A lap első számában olvashatjuk Becsek sorait is, többek között ezt írja: „Kerek félszázad óta fennálló, virágzó, tősgyökeres székely iparvállalat cserélt gazdát és Udvarhely vármegye és Székelyudvarhely város érdekeit 21 év óta önzetlen lelkesedéssel szolgáló újság szűnik meg, hogy helyet adjon egy másik, ugyancsak ezen feladattal elinduló újságnak.” Forrás.
Az 1910-es, innen hiányzó évfolyam megtalálható az Elektronikus Periodika Adatbázisban.