Székely-Udvarhely – Székelyország – Székely Hírek

Székely-Udvarhely – Székelyország – Székely Hírek, 1894–1922

A Betegh Pál villamos erőre berendezett könyvnyomtató és könyvkötő intézet "...első termékeként jelent meg 1894 végén saját lapjának, a Székely-Udvarhelynek a mutatványszáma. E lap Udvarhely vármegye közigazgatási, közgazdasági, közművelődési hetilapjaként tűnik föl, városunk művelődési életében jelentős szerepet vállaló Vajda Emil főreáliskolai tanár szerkesztésében. Főmunkatársa: Pogány Kornél, Embery Árpád, Kénossy Béla és Solymossy Endre. A lap gyökeret tudott ereszteni, sőt – megelőzve Becsekék Udvarhelyi Híradóját – a város első állandósult lapja lett.
Hosszabb élete alatt kétszer változtatták nevét (Székelyország 1913–1916, Székely Hírek 1921–1922), de feltüntették zárójelben a korábbi elnevezését is: „Székely-Udvarhely" vagy „volt Székely Udvarhely" formában. A lap 4 éven át (1917–1920) szünetelt is. Szerkesztői is cserélődtek. A negyedik évfolyamától kezdődően a kiadó Betegh Pál szerkeszti, főmunkatársa Fülei Sz. Lajos volt. A 11. évfolyam 50. száma (1905. június 22.) vezércikke, Betegh Pál jegyzi, a következő számtól kezdődően változást harangoz be: politikai lappá válik az addig vegyes tartalmú hetilap, alcíme szerint: az Udvarhelymegyei Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt Lapja lesz. Így természetesen nemcsak riválisa az Udvarhelyi Híradónak, hanem politikai ellenfele is. A lap fejlécén új szerkesztőbizottság névsora olvasható: Gyarmathy Dezső, Hinléder Fels Ernő, Kállay Tamás és Viola Sándor. Az impresszumban politikai felelős szerkesztőként Hinléder Fels Ákos neve szerepel Betegh Pál laptulajdonos mellett. Az 54. számtól a szerkesztőbizottság az Udvarhelyi Híradótól „átigazolt" Pál Ernővel bővült. Az év vége felé, a 98. számtól már csak Pál Ernő mint felelős szerkesztő és Fülei Sz. Lajos szépirodalmi munkatárs neve jelentkezik. 1906. április 12-től újabb változás következik be: a főszerkesztő Pál Ernő mellett felelős szerkesztőként újból feltűnik Hinléder Fels Ákos. 1907-től a laptulajdonos Betegh Pál a főszerkesztő és Deréki Antal a felelős szerkesztő, 1909. március 18-tól már csak Betegh Pál jelenik meg felelős szerkesztőként. A lap léte 1913 első negyedében a nyomda előbb említett „felfüggesztése" miatt a 22. számmal megszűnik és helyette új lap jelentkezik április 5-én, mégpedig az Udvarhelyi Ujság. [...]
1913. november 30-án „új" lap jelent meg Székelyország címmel, a Székely-Udvarhely jogutódaként, átvéve annak évfolyamszámozását is [19. 1. (23.) sz.]. Alcíméből – Csík-, Háromszék-, Maros-Torda-, Torda-Aranyos és Udvarhely varmegyék pártoktól független székely érdekű újságja – következtethetünk arra, hogy a lap továbbélését csak nagyobb területen való terjesztésével, s e terület érdekeit szolgálva oldhatta meg. Ez a magyarázata a cím és alcím megváltoztatásának. Ahogy az első szám vezércikkéből értesülünk: „Célja és törekvése - egy hatalmas táborba tömöríteni Csík-, Háromszék-, Marostorda-, Tordaaranyos- és Udvarhely-vármegyék széthúzó, már a természet által is széttagolt székelységét"...
Hasábjain foglalkozik a székelyföldi vasúthálózat kiépítésével, céltudatos iparfejlesztés kérdésével, de helyet kapnak a művelődési élethez kapcsolódó írások és szépirodalmi alkotásként főleg versek. Az I. világháború kitörésétől kezdődően a háborús hírek, új rovatok, mint A hős 82-ösök, Székely hősök, A háború története címűek uralják a teret. Utolsó évfolyama 1916-ban látott napvilágot. Három évi szünet után, újból Székely Udvarhely néven jelentkezik, majd 1921-ben, a 32. számtól kezdődően Székely Hírekre változtatta nevét, s így e néven 1922 végén a 25. évfolyamával szűnt meg. Szerkesztője Ébert András volt." Forrás: M. Hubbes Éva: Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1998. 18–20.