Társadalmi és gazdasági napilap. A város második napilapjaként indult 1870 júliusában, Hügel Ottó kiadásában, Báttaszéki Lajos ügyvéd szerkesztésében. [...] 1918-ban Hegedűs Nándor lesz a lap főszerkesztője, amely 1921-ben magába olvasztja a Szabadságot. Kiadótulajdonosa 1921-től a Sonnenfeld Adolf Részvénytársaság. A lap 1934 januárjától a magyar helységnevek cenzúratilalma miatt felveszi a Szabadság nevet, s azt használja 1940 őszéig. A két világháború között rendszeresen közölt irodalmi anyagot, főképp a vasárnapi és ünnepi számokban. [...] A Nagyvárad rendszeresen nyomon követi a város magyar intézményeinek sorsát: szerepe van abban, hogy 1922-ben újraindul a Szigligeti Társaság; hasábjain többször foglalkozik Nagyvárad színházi életének s általában a romániai magyar színjátszásnak a problémáival; s különös figyelmet szentel a nagy múltú Familia körül szerveződő román szellemi életnek, különös tekintettel a román-magyar irodalmi kapcsolatokra. Már 1926-ban közli Keresztury Sándor Kultúrkapcsolat, megismerés, politikai együttműködés c. cikkét, 1935-36-ban pedig a váradi hídverés előzményeit és a kis híján megvalósult román-magyar írótalálkozó körüli eseményeket. A lap történetét lásd bővebben itt.
A Nagyvárad a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában P 2650 jelzettel érhető el.