Kolozsvári politikai, közgazdasági és társadalmi napilap volt 1880–1944 között. Bartha Miklós alapította 1878-ban, első száma 1880. október 11-én jelent meg. Társalapítója és felelős szerkesztője ifj. Magyari Mihály 1890-ben, később 1895-től főszerkesztője Bartha Miklós volt. További főszerkesztői: Dobó Ferenc (1919-21), Grois László (1921-25), Sulyok István (1925-26), Somodi András (1926-32), Szentimrei Jenő (1932-35), Grois László (1935-38), Végh József (1938-40), Zathureczky Gyula (1941-44), Szász Béla (1944). Az első világháború után a közgazdasági rovatot Fóris Lajos szerkesztette. A lap közreadott értékes helytörténeti és néprajzi tanulmányokat is, köztük P. Szentmártoni Kálmán írásait, Szomory Oszkár gazdasági, társadalmi cikkeit. Jeles közreműködője 1931-ig Váradi Aurél, 1938-ig Mezei Mihály.
"Politikai irányzata a 20-as években a polgári liberalizmus, 1925-ben egy időre vállalja az *OMP hivatalos irányvonalát, amikor azonban az OMP megszerzi a Keleti Újságot s 1927-ben hivatalos lapjává teszi, az Ellenzék a román kormányzat felé együttműködést kereső Bánffy Miklós liberálisabb csoportjának orgánuma lesz. Szellemi irányítói 1923-tól Kuncz Aladár, a 30-as évek elején Krenner Miklós, Szentimrei Jenő, Lakatos Imre és Hunyady Sándor; kiváló riporterei Mátrai János, majd Demeter Béla és Gredinár Aurél. Az évtized végén a Magyar Népközösség hivatalos orgánuma, Bánffy Miklós politikáját képviseli. A második bécsi döntés után az Erdélyi Párt politikájának szócsövévé válik, s főleg 1941 és 1943 között erős jobboldali befolyás alá kerül Zathureczky Gyula és köre vezetése alatt. A háború utolsó évében ismét jelentkeznek szerkesztőségében a Vita Sándor képviselte haladó polgári erők." A lap történetéről bővebben itt.
Az Ellenzék a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában P I 728 jelzettel érhető el.