Önmeghatározása szerint társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lapként indult 1893-ban Déván. Mint szinte minden másik, a függetlenségi pártkörökkel szimpatizáló és a semleges "társadalmi" címke alatt megjelenő lap vidéken, a Déva és Vidéke is politikai lappá lényegült az 1905-1906-os belpolitikai válság idején. Meghatározó tulajdonosok és/vagy szerkesztők a dualizmusban: Leitner Mihály, Tassy B. László, Pártos Szilárd, Laufer Árpád, Kardos Árpád, az impériumváltást követően: Leitner Mihály, Székely Lajos, Kovács Károly, Laufer Vilmos.

Induláskor a lapszerkesztők szándéka: "...először Dévát megismertetni a vidékkel, a vidéket Dévával; másodszor oly lapot akarunk Déva értelmes közönségének rendelkezésére bocsátani, mely ne csak olvasóinak igényét elégítse ki, hanem a kellemes szórakozás mellett tárgyat szolgáltasson az agynak, mely a nyert tárgy feldolgozása mellett okolást szerezzen a jelenre, egybevetve a múltat a jelennel, providentiát teremtsen a jövőbe; mert hisz ez a journalista feladata. 
Lapunknak nem czélja Déva város társadalmi rendjének felforgatása, még kevésbbé egyesek érdekeinek megsértése – szelleme és jelszava lapunknak a modernitás, a haladás! Mi végből lapunk, szakítva számos provincziális lap szolga lelkületével, függetlenül, minden érdek befolyásától, a tárgyilagosság aurea medioctritassát választotta pályafutásának; mert csak ez felel meg egy jó hírlap existentiájának. [...]
Lapunknak czélja épen az, hogy a különféle vélemények és a helyi érdekek mindegyike megtalálja a maga jogosultságát, mert amiként a társadalomban eltérő nézetek szükségesek, ép úgy szükséges az ezen eltérő nézeteket megtestesítő eszköz." Első szám, 1893. január 22. 

A Déva és Vidéke (sajnálatosan hiányos sorozata) a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában H 351, valamint P 1694 jelzettel érhető el.