Erdélyi Digitális Tudománytár
1431319 oldal tudományos és kulturális tartalom
A népszolgálat és eszmetörténeti háttere, Erdélyben 1945-ig

Megfontolások A népszolgálat és eszmetörténeti háttere, Erdélyben 1945-ig című digitális szövegtár összeállításához

Ez a szövegtár az MTA Kisebbségkutató Intézete és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet A népszolgálat fogalomtörténete kutatási programjában készült a 2011 májusi műhelytalálkozó beszámolói és az augusztusi Hungarológiai Kongresszuson szervezett blokk kiegészítő eredményeként.

A jelen munkát ezen túl három dolog motiválta. Egyrészt, ha a népszolgálatot a romániai magyarság – döntően két világháború közti – önszerveződése egyik kulturális kódjának tekintjük, akkor be kell mutatnunk azt a szövegkörnyezetet is, amely eddig ezt részben eltakarta: a transzilvanizmus különböző értelmezéseit, mint elvárás-ideológiát. Ehhez az ideológiához képest próbáltam az „erdélyi jellem” karakterológiai konstrukcióra vonatkozó szövegeket elkülöníteni. A transzilvanizmus alapszövegei az utóbbi időben több Pomogáts Béla szerkesztette kiadványban megjelentek, de igazából még a romániai könyvtárakban sem igen hozzáférhetők. Ezért is fontos volt az eredeti megjelenési hely alapján ezeket digitalizálni. A másik ösztönző kihívás az volt, hogy évekkel ezelőtt Demeter Attila és Laczkó Sándor egy két világháború közti erdélyi magyar eszmetörténeti szövegtárat állított össze. Akkor erre a vállalkozásra, baráti kritikaként egy bibliográfiai összeállítással válaszoltam azt bizonygatva, hogy a megszokott kisebbségpolitikai szövegeknél sokkal színesebb volt az erdélyi magyar világnézeti adaptáció. Ez képezi a jelen összeállítás alapját. De nem akartam egy dobogóról, munkájukon saját elvárásaimat számon kérni, inkább utána jártam néhány életműnek és problémának (pl. Ligeti Ernő, Lakatos Imre, teológiai nemzetszemlélet, hivatásrendiség stb.) és az adatbank.ro-n közreadtuk egy sor korabeli erdélyi folyóirat addig kéziratos repertóriumát. A harmadik oka az összeállításnak az volt, hogy keveset tudunk a korabeli erdélyi keresztényszociális eszmék befolyásáról. Itt Horváth Sz. Ferenc és Veress László kérései, kérdései motiváltak.

Az olvasószoba célja a népszolgálat tartalmának rekonstrukciója, amely egyelőre csak részben sikerült, hiszen az 1944-et csak a transzilvanizmussal foglalkozó szövegek esetében léptük át. 1940-nél azért nem álltam meg a válogatással, hogy világos legyen a transzilvanista elváráshorizont megtörése az impériumváltással. Ekkortól a nemzetileg szervezett regionális intézményépítés célja – az impériumváltás után – már nem a kisebbségi önvédelmet szolgáló párhuzamos társadalom, hanem a regionális magyar szupremácia megteremtése.

A hat tematikai egység, azt az elvárt kisebbségi értelmiség/elit szocializáció keretét (framework) adja, amelyet népszolgálatként szokás megnevezni. Ebből leginkább a világnézeti adaptációnak elnevezett blokk lóg ki, hisz itt a sokszínűség és az európai tájékozódás bemutatása volt a célom. A kisebbségpolitikai tanulmányokat egyrészt az új, jelentős digitális hozzáférések illetve az ilyen tárgyú forráskiadványok várható megjelenése miatt hagytam el. Másrészt tudatosan a politikai helyzet helyett az erdélyi magyar elit saját társadalmáról alkotott képzeteit, a nemzetközi és az eszmetörténeti folyamatokra adott értelmezéseit akartam a középpontba állítani.

A már említett transzilvanizmus, mint ideológia és a regionális karakter megfogalmazásának elkülönítésén túl, a nemzeti összezárkózás harmincas évekbeli folyamatában az egységes nemzetkisebbségi alapon szerveződő társadalom konstrukcióját elválasztottam a népnevelési stratégiáktól és elvárásoktól. Az eltérő gyökerű protestáns és katolikus keresztényszociális nézeteket nem különítettem el. Ezek összehasonlító elemzése külön tanulmányokat igényel.

A jövőben bővítendő munka a két kisebbségkutató intézet segítségével, a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex közös digitalizációs programjában, Györgyjakab Izabella vezetésével készült el.

Bárdi Nándor

Tartalomjegyzék
A népszolgálat és eszmetörténeti háttere, Erdélyben 1945-ig
1. Transzilvanizmus
2. Az erdélyi jellem
3. Világnézeti adaptációk
4. Prófétikus, keresztényszociális nemzetszemlélet
5. Az egységes kisebbségi társadalom konstrukciója
6. Népnevelés