Erdélyi Digitális Tudománytár
1224319 oldal tudományos és kulturális tartalom
Kolo[z]svári Közlöny, 1856–1873

"...a Hetilap megszünte után egy álló esztendeig az erdélyi nagyfejedelemségben lakó és élő nyolcszázezer magyarságnak egyetlen sajtóorganuma sem volt. A Hetilap megszünte után épen egy évre, 1856 március 31-én, indult meg a Kolozsvári Közlöny.
Megindulásának első percétől kezdve színvonalas, hívatása magaslatán álló s azt be is töltő hírlap volt. Tulajdonos kiadója Berde Áron s Vida Károly a szerkesztője. Eleinte hetenként kétszer, majd 1857 áprilistól kezdve háromszor jelent meg. [...]

...junius végén, alig négy hónapi fennállás után, a 27-ik számmal váratlanul, de szerencsére csak ideiglenesen megszünt. A kiadó és szerkesztő öszszekülönbözött. Valóságos okát csak sejteni lehet, tudni nem. A szakítást azonban nyilván növelte az a körülmény is, hogy Vidának is zsebében volt a lapszerkesztésre az engedély. Igy aztán abban a percben, mikor Berde, a kiadó, a Közlöny-t megszüntette, Vida legott tovább szerkesztette Kolozsvári Magyar Futár néven. A személyes kellemetlenkedés tovább folyt ugyan, de Berde se hagyta magát. Október 1-én, tehát negyedévi szünetelés után, újra megindította a Közlöny-t régi jellegében (csak ívrét alakja nagyobbodott). [...] Az okt. 1-én újra megindult Közlöny vezércikkét épen ő [Mikó Imre gróf] írta, s ezzel nyíltan is a Berde lapja mellé állott s a Közlöny lett az erdélyi magyarság hívatalos szócsöve. [...]

A tulajdonképeni vezető lap, amelyet az irányadó és követendő politika hívatalos közlönyének, Erdély Pesti Napló-jának tekintettek, a Kolozsvári Közlöny maradt úgyszólván megszüntéig (1873)." Forrás: Kristóf György: Az erdélyi magyar időszaki sajtó az abszolutizmus korában. Erdélyi Irodalmi Szemle, VI. évf. 1929, 1–2. sz. 25–42.

 

Külső hivatkozás